Itt az új adócsomag

2019. június 4-én, a 2020. évi költségvetéssel egyidejűleg, a Pénzügyminisztérium a Parlament elé terjesztette az adótörvényeket módosító csomagot.

A leglényegesebb változások az alábbiak:

T/6351. számú törvényjavaslat az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról:

  • A Kormány bevezetné a négy vagy több gyermeket nevelő anyák szja-kedvezményét, elismerve ezzel a családban és a munka világában tanúsított kettős helytállásukat. A javaslat értelmében az a nő, aki vér szerinti vagy örökbefogadó szülőként legalább négy, általa nevelt gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, vagy ha valamely gyermek(ek) után családi pótlékra már nem jogosult, de e jogosultsága legalább 12 éven keresztül fennállt, a munkával szerzett jövedelmei legnagyobb része után nem lesz személyi jövedelemadó fizetésére kötelezett. (A munkáltató által havonta benyújtandó ’08-as bevallás adattartalma ennek megfelelően kibővül.)
  • Szintén a személyi jövedelemadót érintő rendelkezés az, mely szerint a szövetkezeti hitelintézeti integrációban zajló egyesülési folyamatok során a jogutód kereskedelmi bankban részvényt szerző befektető tulajdonosok és a Holding szövetkezetben részjegyet –és ezáltal a kereskedelmi bankban közvetetten tulajdont –szerző tulajdonosok közötti egyenlőtlenséget kívánja kiküszöbölje azáltal, hogy a Holding Szövetkezetben részjegyet szerző tulajdonosok értékpapír szerzését nem tekinti bevételnek, így mindkét esetben akkor keletkezik adóköteles bevétel, amikor a tulajdonos a részvényeket, vagy a Holding Szövetkezet a részjegyeit az átalakulást követően értékesíti. A javaslat alapján az Szhitv. módosításával Holding Szövetkezetnek minősülő szövetkezet létrejöttét követően megszerzett részjegyek tekintetében is alkalmazható.
  • A társasági adó alanyai közé bekerül a vagyonkezelő alapítvány. A jogalkotó pontosítja továbbá a csoportos társasági adóalanyiságra vonatkozó szabályokat, az adminisztráció egyszerűsítése és az egyértelmű jogalkalmazás érdekében. A KKV-szektor beruházási tevékenységének ösztönzése érdekében pedig a javaslat szerint a fejlesztési adókedvezmény igénybevételének feltételei kedvezőbbekké válnak, egyrészről az értékhatár 3 év alatt történő fokozatos lecsökkentésének, másrészről a létszám- és bérköltség feltételek eltörlésének köszönhetően.
  • Megszűnik az adófeltöltési (adóelőleg-kiegészítési) kötelezettség a társasági adó, az innovációs járulék és az energiaellátók jövedelemadója tekintetében. Az iparűzési adóelőleg kiegészítésére vonatkozó kötelezettség – az önkormányzatok likviditásának megőrzése érdekében – megmarad, csupán technikai módosítás, hogy immár nem a – megszüntetett – taoelőleg-feltöltési kötelezettséghez fog kapcsolódni.
  • 2020-tól várhatóan megszűnik az egyszerűsített vállalkozó adó.
  • Mivel a 2019-es költségvetési törvény indokolása a kormány és a munkaadók hatéves bérmegállapodása alapján tartalmazza, hogy a szociális hozzájárulási adó mértéke 2019-ben várhatóan további 2 százalékponttal, 17,5%-ra csökken, méghozzá a Pénzügyminisztérium sajtónyilatkozatai alapján várhatóan 2019. júliusától, ezzel összhangban indokolt a kisvállalati adó kulcsának csökkentése. A javaslat értelmében ezért a kiva mértéke 2020. január 1-jétől 13 százalékról 12 százalékra csökkenne.
  • A kormány a nemzetközi sportszövetségek számára vonzó letelepedési célponttá kívánja tenni Magyarországot. Ennek érdekében a nemzetközi sportszervezetek munkavállalói számára is lehetővé teszi az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) választását.
  • Az általános forgalmi adó rendszerében a jogutódlással történő megszűnés esetkörei kiegészülnek az egyéni vállalkozó korlátolt felelősségű társasággá való átalakulásának, valamint az egyházi jogi személy egyházi törvény szerinti átalakulásának, jogutódlással történő megszűnésének vagy fenntartója megváltozásának esetével.
  • A turisztikai ágazat további fejlesztése érdekében a szálláshely-szolgáltatások áfája 18 százalékról 5 százalékra csökken, ezzel párhuzamosan viszont 4 százalékos turizmusfejlesztési hozzájárulást kell majd fizetni e szolgáltatási kör után is.
  • A javaslat az adózói adminisztrációs terhek csökkentését célzó előírásokat tartalmaz a helyi adókra vonatkozóan. Emellett a jogalkotó módosítja a feltételes helyi adómentességre jogosult alapítványok körét.
  • A reklámadó mértéke ideiglenesen – 2019. július 1-től 2022. december 31-ig – 0%-ra csökken. Az indoklás szerint ennek háttere az, hogy a lengyel kiskereskedelmi, sávosan progresszív mértékrendszerű adót az Európai Unió Törvényszéke – az Európai Bizottság döntésével ellentétben – összeegyeztethetőnek tartotta az állami támogatások uniós jogával. Az Európai Unió Bíróságának végleges döntéséig a javaslat a hatályos, lineáris adómértéket felfüggeszti azáltal, hogy az adó mértékét 0%-ban határozza meg. A 0%-os kulcs alkalmazási idejére vonatkozóan a javaslat kizárja a kapcsolódó eljárási jellegű előírások (pl. bevallási kötelezettség) alkalmazását, továbbá az adóalap meghatározására és az adóelőlegre vonatkozó rendelkezéseket is meghatároz. Az eltérő üzleti éves adózókra nézve kedvező szabály, hogy ők is alkalmazhatják az év közben hatályba lépő módosításokat.
  • A pénzügyi tranzakciós illeték tekintetében a javaslat a postai csekkes befizetéseket 20 ezer forintig illetékmentessé teszi, továbbá itt is érvényes lesz a 6.000 forintos illetékmaximum. A természetes személyek állampapír-vásárlásának ösztönzése érdekében nem keletkeztet pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget a természetes személy fizetési számlája és a kincstár által állampapír-forgalmazás érdekében vezetett számla között lebonyolított fizetési művelethez hasonlóan az ugyanezen célból a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény útján kezdeményezett, a kincstár által vezetett számlára történő készpénzbefizetés sem, ha természetes személy a megbízó (befizető).
  • Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2020. január 1-jétől havi 7500 (napi 250) forintról havi 7710 (napi 257) forintra változik.
  • A mezőgazdasági őstermelők szociális hozzájárulási adó-fizetési kötelezettségére vonatkozóan a módosítás –figyelemmel a mezőgazdasági termelés szezonalitására –éves adómegállapítási időszakot vezet be. Azonban a költségvetési bevételek folytonosságának biztosítására, illetve annak érdekében, hogy e fizetési kötelezettség ne egyetlen időpontban (az adóévet követően) terhelje a termelőket, a javaslat a legtöbb őstermelőre nézve negyedévente (a negyedévet követő hónap 12-éig) szociális hozzájárulási adó-előleg fizetését írja elő.
  • A módosítás a számviteli törvénybe bevezeti a szerződés elszámolási egységének, valamint ehhez kapcsolódóan a teljesítési foknak és a készültségi foknak afogalmát. A jogalkotó célja ezzel az uniós és hazai forrású projektek elszámolási szabályainak a gyakorlati igényekhez való igazítása, és egyben a hazai előírások közelítése a nemzetközi (IFRS-ek szerinti) előírásokhoz. Az indokolás szerint a Polgári Törvénykönyv szerződésekre vonatkozó megengedő előírásai és a számviteli törvény elsősorban a számlázásra épülő bevétel-elszámolási szabályai együttesen bizonytalanságot okoznak a több üzleti évet átfogóan teljesített szerződésekkel (projektekkel) kapcsolatos bevételek és költségek, ráfordítások számviteli elszámolásában. A javaslat az időbeli elhatárolás alkalmazásával összhangba hozza az árbevétel elszámolását és a kapcsolódó költségek, ráfordítások elszámolását a tényleges teljesítésnek megfelelően, függetlenül a számlázástól, annak módjától. A szerződés elszámolási egységére vonatkozó módosításokkal összhangban a javaslat egyértelművé teszi, hogy a ténylegesen már megkötött, hátrányos szerződésekből származó jövőbeni veszteségekre is képezhető céltartalék.

T/6349. számú törvényjavaslat az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények uniós jogharmonizációs kötelezettségek miatt szükséges módosításáról:

  • A társasági adó területén a javaslat kiegészíti a tőkekivonás megadóztatásával kapcsolatos rendelkezéseket, és az ugyanazon tényállás eltérő jogi minősítéséből eredő különbségek miatti adóelkerülésre vonatkozó rendelkezéseket vezet be. A módosítás emellett a sportcélú ingatlanok üzemeltetési költségének támogatásának kapcsán megemeli a támogatás maximális mértékét, továbbá pontosítja az energiahatékonysági beruházások elszámolható költségének meghatározására vonatkozó rendelkezéseket és az IFRS-ek szerint beszámolót készítőkre vonatkozó rendelkezéseket.
  • Az általános forgalmi adó tekintetében a javaslat átülteti a vevői készletre, a láncértékesítésre és a Közösségen belüli adómentes termékértékesítésre vonatkozó uniós szintű módosításokat. Fontos változás, hogy a javaslat lehetővé teszi önellenőrzés keretében az adóalap csökkentését behajthatatlan követelés jogcímén, azonban ehhez szigorú feltételeket szab. A módosítás bevezeti a különös adóvisszatérítés jogintézményét, melynek keretében az adóalany közvetlenül az adóhatóságtól kérheti az áfa visszatérítését, feltéve, hogy igazolja egyrészt azt, hogy az adósemlegesség elve szerint jogosult a visszatérítésre, másrészt azt, hogy a visszatérítésre más módon nem volt, illetve nincs lehetősége. További feltétel, hogy az adó visszatérítésére abban az esetben kerülhet sor, ha az a költségvetés részére megfizetésre került. A javaslat hatályon kívül helyezi továbbá az árrésadózás kapcsán az önálló pozíciószámonként történő árrés számítására vonatkozó szabályokat, valamint az utasra vonatkozó szabályok hatályon kívül helyezésével tágítja az árrés adózás alkalmazását.
  • A jövedéki adó kapcsán az európai uniós adóminimum elérése érdekében szükséges a cigaretta jövedéki adómértékének fokozatos, előre rögzített módon történő emelése, egyidejűleg a fogyasztási dohány adómértékének a cigaretta adómértékéhez történő közelítése, tekintettel a fogyasztási dohány termékhelyettesítő jellegére. Az emelés három lépésben (2020. január 1., 2020. július 1., 2021. január 1.) történik meg.
  • A szociális hozzájárulási adó területén Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága Európai Unióból történő rendezetlen kilépése esetén előálló helyzetet szükséges jogszabályi előírásokkal rendezni.
  • A módosítás ezenfelül a nemzetközi adóügyi együttműködésre vonatkozó rendelkezéseket is meghatároz. Ez részben a pénzügyi közvetítők és az adótervezésben közreműködő más személyek által ügyfeleik jövedelmének offshore területekre történő kihelyezésének elősegítésére irányuló adótervezési konstrukciókra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettséghez kapcsolódik, másrészt az európai uniós adóügyi vitarendezési mechanizmusokhoz. A módosítás továbbá az Egyesült Királyság Európai Unióból való esetleges 2019-es kiválása miatt biztosítja az automatikus információcsere folytonosságát is.
Ez a weboldal is sütiket használ!
A kényelmes böngészési élmény érdekében sütiket használunk a tartalom és a közösségi funkciók biztosításához, a weboldal forgalmunk elemzéséhez és reklámozás céljából. A weboldalon megtekintheti az Adatkezelési és Süti Tájékoztatónkat (PDF).
Szükséges:
Az weboldal működéséhez elengedhetetlenül szükséges sütik. Ezek nélkül a weboldalt nem lehet megtekinteni.
Statisztikai:
A weboldal statisztikáinak elemzésével tudjuk weboldalunkat hatékonyabbá tenni, hogy a lehető legmagasabb felhasználói élményt nyújtsuk kedves látogatóinknak. Ezért gyűjtünk statisztikai adatokat a Google Analytics segítségével, amely kizárólag az IP címeket tárolja a személyes adatok közül.
Reklámcélú:
Azért települnek ezek a sütik, hogy a felhasználók számára egyedi ajánlatot, és számára releváns, érdeklődési körébe tartozó reklámajánlatokkal tudjuk megcélozni.