Július 1-től újabb adó terheli a kamatjövedelmeket, így módosulnak az extraprofitadók

A május 31-én, éjszaka megjelent 79. számú Magyar Közlöny több adózást érintő Kormányrendeletet tartalmaz. A változások a szociális hozzájárulási adót, az extraprofit adót érintik, illetve a befektetési alapok befektetési szabályaira vonatkozóan tartalmaznak rendelkezéseket.

Ezen rendelkezéseket mutatjuk be az alábbiakban röviden.

Szociális hozzájárulási adót érintő változás

A szociális hozzájárulási adóval kapcsolatos változásokat a 205/2023. (V.31) Korm. rendelet tartalmazza.

A Rendelet a személyi jövedelemadó törvény szerint meghatározott kamatjövedelmekre terjed ki, az ingatlanalap befektetési jegyéből származó kamatjövedelem kivételével. Az adókötelezettség a magánszemélyek által szja alapként figyelembe vett összegek vonatkozásában áll fenn. Az így megállapított kamatjövedelmek után a jelenleg is fennálló 15% kamatadón túl, 13% szociális hozzájárulási adó (szocho) fizetési kötelezettség fog felmerülni.

A Rendelet – többek között – az alábbi kamatjövedelmekre terjed ki:

• a hitelintézeti betétek, fizetési számlák kamatjövedelme esetében a szocho a 2023. július 1-jét követő időszakra járó kamatra, lekötött betét esetében a 2023. június 30. napja után lekötött betét kamatára,
• a nyilvánosan forgalomba hozott kötvények, kollektív befektetési jegyek hozama esetében 2023. július 1-jétől megszerzett értékpapír kamatára, hozamára vonatkozik;
• a nyereménybetétre kisorsolt tárgynyeremény, értékpapír esetén a magánszemélyt teljes egészében a 2023. július 1-jét követő időszak kamatjövedelemként megillető vagyoni értékre,
• a 2023. július 1-jétől kötött megtakarítási célú biztosítási szerződés biztosítói teljesítésére (amennyiben kamatjövedelem keletkezik).

Fontos megjegyezni, hogy a szocho fizetésén túl továbbra is megmarad a 15%-os „kamatadó”, amely eddig is terhelte kamatjövedelmeket (pl. bankbetéteket, befektetési jegyeket, stb.).

Tekintettel arra, hogy a Rendelet a személyi jövedelemadóról szóló törvény 65. §-a szerinti kamatjövedelmeket terheli, ezért a szocho megfizetése más jövedelemtípusokra (pl. osztalék,  árfolyamnyereség, ellenőrzött tőkepiaci ügyletek, tartós befektetési számla) nem terjed ki.

Extraprofitadókat érintő változások

Ahogy arról a költségvetési törvénytervezetről szóló hírlevelünkben megemlítettük, a 2024. évben továbbra is az adórendszer részét képezik az extraprofitadók.

A szintén 79. számú Magyar Közlönyben megjelent 206/2023. (V.31) Korm. rendelet alapján azonban több ponton módosulnak az extraprofitadókkal kapcsolatos előírások.

A Rendelet alapján az extraprofitadók – elvileg – 2024 év végéig állnak fenn, tekintettel arra, hogy a Rendelet 2025. január 1-jén hatályát veszti. A 2024. évi változásokat az alábbiakban foglaljuk össze röviden.

Kiskereskedelmi extraprofitadó: emelkedés a legnagyobbaknál

Az esetek többségében az extraprofitadók mértéke csökken, azonban a kiskereskedelmi szektor esetén az eddigi legmagasabb jövedelemsáv utáni adó mértéke (100 milliárd forint feletti nettó árbevétel esetén) 4,1%-ról 4,5%-ra emelkedik.

A többi sáv adókulcsa nem változik, így elmondható, hogy a tényleges adóterhelés csak a legnagyobb kereskedelmi láncok esetén fog növekedni.

A Kiskeradó mértéke a 2023-ban kezdődő adóévben:

• az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 0 százalék,
• az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15 százalék,
• az adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék,
• az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után 4,1 százalék.

A Kiskeradó mértéke a 2024-ben kezdődő adóévben:

• a) az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 0 százalék,
• b) az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15 százalék,
• c) az adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék,
• d) az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után 4,5 százalék.

Gyógyszergyártók extraprofitadója: felezve

A gyógyszergyártók gyártói különadó mértékei felére csökkennek az alábbiak szerint:

Az adó mértéke 2023. december 31. napjáig az adóalap

• 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék,
• 50 milliárd forintot meghaladó, de 150 milliárd forintot meg nem haladó része után 3 százalék,
• 150 milliárd forintot meghaladó része után 8 százalék.

Az adó mértéke 2024. január 1. napjától az adóalap

• 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,5 százalék,
• 50 milliárd forintot meghaladó, de 150 milliárd forintot meg nem haladó része után 1,5 százalék,
• 150 milliárd forintot meghaladó része után 4 százalék.

Gyógyszeripari különadó: megemelve

A támogatott forgalom utáni visszafizetési kötelezettség a 10.000 forintot meghaladó termelői áras gyógyszerek esetén a 28%-os visszafizetési arány 40%-ra emelkedik.

Kőolajtermék-előállítók extraprofitadója: nincsen változás

Megmarad a kőolajtermék-előállítók extraprofit adója, mértéke 95%.

Távközlési pótadó: nincsen változás

Szintén nem változik a távközlési pótadó mértéke.

A távközlési pótadó mértéke az adóalap

• 1 milliárd forintot meg nem haladó része után 0 százalék,
• 1 milliárd forintot meghaladó, de 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék,
• 50 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 3 százalék,
• 100 milliárd forintot meghaladó része után 7 százalék.

Légitársaságok hozzájárulása: nincsen változás

Hozzájárulás-köteles a légi személyszállítási tevékenység.

A hozzájárulás mértéke ha az utas végső úti célja az Albán Köztársaság, az Andorrai Fejedelemség, Bosznia-Hercegovina, az Észak-macedón Köztársaság, az Izlandi Köztársaság, a Koszovói Köztársaság, a Liechtensteini Fejedelemség, a Moldovai Köztársaság, a Monacói Hercegség, Montenegró, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, a Norvég Királyság, San Marino Köztársaság, a Svájci Államszövetség, Szerbia Köztársaság, Ukrajna és az Európai Unió területén található,

• 10,50 kilogrammnál alacsonyabb egy ülésre jutó kibocsátási értékkel rendelkező légi jármű esetén utasonként 1600 forint,
• 10,50 kilogramm vagy annál magasabb és 17,50 kilogrammnál alacsonyabb egy ülésre jutó kibocsátási értékkel rendelkező légi jármű esetén utasonként 3900 forint,
• 17,50 kilogramm vagy annál magasabb egy ülésre jutó kibocsátási értékkel rendelkező légi jármű esetén utasonként 6200 forint.

A fentieken kívüli országokba végső úti céllal repülő utasonként

• 10,50 kilogrammnál alacsonyabb egy ülésre jutó kibocsátási értékkel rendelkező légi jármű esetén 3900 forint,
• 10,50 kilogramm vagy annál magasabb és 17,50 kilogrammnál alacsonyabb egy ülésre jutó kibocsátási értékkel rendelkező légi jármű esetén 9750 forint,
• 17,50 kilogramm vagy annál magasabb egy ülésre jutó kibocsátási értékkel rendelkező légi jármű esetén 15 600 forint.

Hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások: akár felére csökkenthető adókötelezettség

A 2024. adóévben a különadó alapja a 2022. adóévi éves beszámoló alapján meghatározott adózás előtti eredmény, azzal, hogy az adóalap megállapításakor csökkentő tételként kell figyelembe venni

• a 2022. adóévben a pénzügyi műveletek bevételei között osztalék jogcímen kimutatott vagy az éves beszámolóját, a könyvviteli zárlatát az IFRS-ek szerint összeállító adózónál az ennek megfeleltethető összeget, feltéve, hogy annak összegét az osztalékot megállapító társaság nem számolja el az adózás előtti eredmény terhére ráfordításként;
• a 2022. adóévi éves beszámoló alapján meghatározott, a nem a szokásos tevékenység keretében keletkezett áruértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó nyereséget;

növelő tételként kell figyelembe venni a 2022. adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt

• a pénzügyi szervezetek különadóját;
• a pénzügyi tranzakciós illetéket;
• az extraprofitadót.

A különadó kötelezettség csökkentésére akár annak 50%-áig lehetőség van, ha a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás tulajdonában lévő (állampapíroknak a 2023. január 1-je és 2023. április 30-a közötti napi átlagos állományához viszonyítva a 2024. január 1-je és 2024. november 30-a közötti időszakra vonatkozó napi átlagos állománya növekszik.

Állampapír alatt a 2027. január 1-jét követően lejáró Magyar Államkötvény elnevezésű, forintban denominált, aukció keretében forgalomba hozott állampapírokat kell érteni, azzal, hogy meghatározott fordított repóügyletek és meghatározott vétel-eladás (buy-sell back) ügyletek keretében megszerzett állampapírok nem tartoznak e rendelkezés hatálya alá.

Az alkalmazható csökkentés összege az állampapír állomány értéke növekményének 10 százaléka, de legfeljebb az adóévre fizetendő összegének 50 százaléka.

Nincsen változás továbbá a biztosítási pótadóban és a pénzügyi tranzakciós illeték „átmeneti” szabályozásában sem.

Befektetési alapok befektetési szabályainak módosítása

A Kormány szerint az  értékpapíralapokkal kapcsolatos elvárás, hogy értékpapír-túlsúlyos portfólióval rendelkezzenek. A fentiekre tekintettel a Kormány a 208/2023. (V.31) Korm. rendeletet hozta.

E szerint, az értékpapíralap – ideértve kizárólag a kötvényalapot, részvényalapot és a vegyes alapot – portfóliójában tartott eszköz súlya legalább 60 százalékos mértékben értékpapír.

2023. augusztus 1. napjától az értékpapíralap eszközeinek legfeljebb 5 százalékát fektetheti be forintban denominált állampapírtól eltérő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírba, ide nem értve bizonyos  szakosított hitelintézet által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt.

Az értékpapíralap és az ingatlanalap a likvid eszközeinek legalább 20 százalékát a magyar állam által kibocsátott diszkont kincstárjegyben tartja bizonyos kivételekkel.

A Kormány ezzel az intézkedéssel azt várja, hogy a befektetési alapok legalább 500 milliárd forintnyi államkötvényt fognak vásárolni.

A fenti Rendelet 2023. július 1-jén lép hatályba.

A lakossági ügyfelek megtakarítására vonatkozó pénzügyi edukációs figyelemfelhívásról (209/2023. (V.31.) Korm. rendelete

A  pénzügyi tudatosság fejlesztése érdekében a  magyarországi székhelyű hitelintézet 2023. október 1. és 2023. december 31. napja között egy alkalommal figyelemfelhívó értesítést küld a  hitelintézetnél bankszámlaszerződéssel rendelkező természetes személyek számára.

A  figyelemfelhívó értesítésben a  hitelintézet számítással, áttekinthető táblázatos formában bemutatja, hogy a meghatározott referencia-időszakban mekkora hozamot érhetett volna el, aki 100 000 forintért, 500 000 forintért és 1 000 000 forintért a  magyar állam által kibocsátott, magánszemélyek által is megvásárolható állampapírt vásárolt vagy jegyzett és folyamatosan tartott.

A  figyelemfelhívó értesítésben a  2022. október 1-jén a  legutoljára kibocsátott és vásárolható vagy jegyezhető Diszkont Kincstárjegy, a  lakossági állampapírok vonatkozásában a  Kincstári Takarékjegy és Bónusz Magyar Állampapír állampapírok közül állampapírtípusonként legalább egy állampapírba történő befektetéssel elérhető hozam bemutatása szükséges.

A  hitelintézet a  figyelemfelhívás során az említett összegek esetében számítással bemutatja azt is, hogy a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, a háztartások által elhelyezett forintbetétek átlagos évesített kamatlábával az ügyfél mekkora kamatot érhetett volna el.

A Kormány célja a fenti intézkedéssel a lakossági állampapírok megvásárlásának ösztönzése.

E Rendelet 2023. június 1-jével lép hatályba.

Tekintettel arra, hogy a 79. sz. Magyar Közlönyben megjelent Korm. rendeletek számos részletszabályt is tartalmaznak, javasoljuk Ügyfeleinknek a rendeletek áttanulmányozását.