A Parlament előtt van a nyári adótörvénycsomag

A kormány kedden délután benyújtotta a jövő évi adótörvényeket tartalmazó nyári adócsomagot. A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló T/4243. számú törvényjavaslatról (a továbbiakban: Javaslat) szóló közleményében a Pénzügyminisztérium bejelentette, hogy változatlanok maradnak a személyijövedelemadó-kulcsok, a családi adókedvezmény, a négygyermekesek, a 30 év alatti anyák és a 25 éven aluliak adómentessége, valamint az alapvető élelmiszerek kedvezményes áfakulcsa. A közlemény szerint az adócsomagot még a nyári szünet előtt elfogadhatja az Országgyűlés.

Az adócsomag főbb elemei:

Légitársaságok hozzájárulása

• 2022. július 1-től az extraprofitadók került sor a légitársaságok hozzájárulásának bevezetésére.
• Ez a közteher a jövőben is fennmarad, lejárati idő nélkül, a többi uniós országhoz hasonlóan zöld adóként (ökoadóként).
• A Javaslat indokolása szerint ennek hátterében a légiközlekedés közteherviselésének rendkívül alacsony szintje áll, mivel a légi közlekedés uniós szinten kötelező jövedékiadó-mentessége miatt a légitársaságok által okozott szennyezőanyag-kibocsátást gyakorlatilag nem terhelte semmilyen árazási eszköz.

Személyi jövedelemadó

• A Javaslat törvényi szintre emel több, korábban kormányrendeletben kihirdetett intézkedést. Ezek közé tartozik:
  • a 30 év alatti anyák kedvezménye,
  • a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családok többlet családi kedvezménye,
  • a Széchenyi Pihenő Kártya alszámláinak megszüntetésével összefüggő adószabályok módosítása,
  • a munkába járás címén a jövedelem megállapításánál figyelmen kívül hagyható költségtérítés mértékének emelése 15 Ft/km-ről 30 Ft/km-re,
  • a 80 százalékos költséghányad alkalmazására jogosító tevékenységi körök kiegészítése a TESZOR’15 85.53.11 Személygépjármű-vezető képzéssel,
  • egyszerűsített foglalkoztatás esetén a közterhek, a nyugellátás számítási alapjának a minimálbérhez igazodva történő megállapítása,
  • a kifizetői ekho megszüntetése.
• A Javaslat ezenkívül új szabályokat fogalmaz meg a bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján kezelt és a magánalapítványi vagyon adókötelezettségével összefüggésben.

Társasági adó

• A termőföldből átminősített ingatlanvagyont tulajdonában tartó társaság esetén, ha a társaság termőföldből átminősített ingatlant a mérlegfordulónapot követően szerzi meg, majd a tag a részesedést ebben az évben értékesíti, kivezeti, akkor az alkalmazandó arányszámot a tag általi értékesítést, kivezetést megelőző napra vonatkozóan az ingatlant tartó társaságnál rendelkezésre álló főkönyvi nyilvántartásból kell kiszámítani. A szabályt a hatálybalépését követően értékesített, kivezetett részesedésre kell alkalmazni.
• A Javaslat értelmében a jogalkotó törölné a reklámköltség levonhatóságának tilalmát és a hozzá kapcsolódó átmeneti szabályt.
• A Javaslat alapján a 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett, elhatárolt, még fel nem használt veszteség felhasználásra vonatkozó időbeli korlát megszűnik.

Innovációs járulék

• A Javaslat révén az innovációs járulékalap meghatározása transzferár szempontból összhangba kerül a helyi iparűzési adóalappal. A járulékalap szempontjából figyelembe veendő szokásos piaci árat a jövőben a társasági adózásban előírt transzferár módszertan szerint kell meghatározni, amely többek között a mediánra történő kiigazítási kötelezettséget is magában foglalja.
• A javaslat alapján a kisvállalati adó alanya, amennyiben innovációs járulék fizetésére kötelezett, egyszerűsített módon meghatározott helyi iparűzési adóalapja alapján is meghatározhatja az innovációs járulékalapját. A választás adóévre szól és bejelentést kell tenni róla az adóhatóságnak.

Általános forgalmi adó

• A módosítások egy része a gazdasági élet egyes területein felmerülő gyakorlati kérdések minél egyszerűbb áfa kezelését szolgálja. Ide tartozik egyebek közt:
  • a göngyölegek kötelező visszaváltási díjas rendszerére vonatkozó különös szabályok kialakítása,
  • a csoportos adóalanyiságból történő kiválás és az állami feladatátszervezés jogutódlásként történő kezelése.
• Jogharmonizációs célú módosítás keretében lehetővé válik a belföldön nem letelepedett, de az Európai Unió tagállamában letelepedett adóalanyok számára, hogy a belföldi ingatlan beszerzését terhelő előzetesen felszámított áfát a különös áfa visszatéríttetési eljárás keretében kaphassák vissza.
• A gazdaság további fehérítése érdekében az eNyugta koncepció részletszabályait miniszteri szintű rendelet fogja tartalmazni, amelyhez a szükséges felhatalmazó rendelkezéseket és alapdefiníciókat határozzák meg most törvényi szinten.

Jövedéki adó

• Az uniós adóminimumoknak történő megfelelés érdekében 2024. január 1-től emelni kell az üzemanyagok adómértékét. A gázolaj adómértékének emelésével párhuzamosan a kereskedelmi gázolaj és a mezőgazdasági gázolaj adómértékét, adókedvezményét is hozzá kell igazítani az adóminimumhoz.
• Az extraprofitadókról szóló kormányrendeletben megállapított jövedéki adómértékek technikailag beépülnek a jövedéki törvénybe.
• Az adóraktár által szabadforgalomba bocsátott adózott jövedéki termék kereskedelmi céllal is visszaszállíthatóvá válik az adóraktárba (eddig csak termékelőállításhoz felhasználás vagy megsemmisítés céljából lehetett visszaszállítani).
• A Javaslat lehetővé teszi saját szőlőből palackozott pezsgő bérelőállítását, továbbá kisüzemi bortermelőknél választékbővítési céllal és váratlan helyzetek esetén csendes bor beszerzését éves korlátozott mennyiségben.
• A Javaslat észszerűsíti a csendes bornál és az egyéb csendes erjesztett italnál alkalmazott hivatalos zár alkalmazási körét, továbbá az alkoholoknál alkalmazott zárjegyek felhelyezési és eltávolítási szabályait.
• A Javaslat lehetővé teszi a kötelező érvényű KN-kód besorolások, valamint a korábbi kötelező érvényű vámtarifabesorolások változó körülményekhez igazítását.
• Az elkobzási szabályok kiegészülnek a 0 adómértékű, igazolatlan eredetű, jogellenesen birtokolt jövedéki termékekkel.

Helyi adók

• A Javaslat kiegészíti az iparűzési egyszerűsített adóalap-megállapítás választására jogosultakra vonatkozó előlegfizetési szabályt az ezen adóalap-megállapításra áttérők teljes személyi körére.
• A légi személyszállítást végző vállalkozók számára a Javaslat új iparűzési adókötelezettségi rendelkezéseket fogalmaz meg.
• A munkaerő-kölcsönzők esetén pedig iparűzésiadó-kötelezettséget kiváltó telephellyé teszi a kölcsönözött munkaerő munkavégzésének helyét.

Társadalombiztosítási járulék, szociális hozzájárulási adó

• Az adminisztrációs kötelezettségének egyszerűsítésére hivatkozva a módosítás kezdeményezi, hogy a Tbj. szerinti egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése járulékszabályozási szempontból csak teljes naptári hónapra legyen értelmezhető. Összhangban a járulékszabályozással a szociális hozzájárulási adót is a teljes hónapra meg kell fizetni azokban a hónapokban is, amelyekben az egyéni vállalkozó a tevékenységét nem a hónap egészében szünetelteti, vagyis a továbbiakban megszűnne az arányosítás (harmincadolás).
• A módosítás egyértelműsíti, hogy az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése ideje alatt a szünetelést megelőzően végzett vállalkozói tevékenységre tekintettel befolyt bevételre is alkalmazni kell a Tbj. 31. §-ának azon általános szabályát, amely kimondja, hogy a biztosítás szünetelése alatt a szünetelést megelőzően fennálló biztosítással járó jogviszony alapján megszerzett járulékalapot képező jövedelmet úgy kell figyelembe venni, mintha annak megszerzésére a szünetelés kezdő napját megelőző napon került volna sor. A Tbj. ezirányú módosításával párhuzamosan az Szja törvény is a szünetelés kezdő napját megelőző napot tekinti a szünetelés előtt végzett vállalkozói tevékenységre tekintettel befolyt bevétel szerzési időpontjának, így a szünetelés ideje alatt alkalmazandó adózási és társadalombiztosítási szabályok összhangba kerülnek.
• A Javaslat értelmében a munkaerőpiacra lépők szocho-kedvezményének érvényesítése szempontjából nem minősül munkaerőpiacra lépőnek a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló törvény alapján foglalkoztatott vendégmunkás.
• A hatályos szabályok szerint nem terheli szocho fizetési kötelezettség a Tbj. szerint
  külföldinek minősülő személy által béren kívüli juttatás vagy egyes meghatározott juttatás címén megszerzett jövedelmet. A vendégmunkások társadalombiztosítási helyzete azonban eltérő lesz, tekintettel arra, hogy ők a magyarországi munkaviszonyra tekintettel itt lesznek biztosítottak, azzal együtt, hogy a Tbj. külföldi státuszuk megmarad. Esetükben indokolatlan biztosítani ezt a kedvezményt, a módosítás ezért kivételként nevesíti ezeket a személyeket.
• Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a Javaslat értelmében a szociális hozzájárulási adóból részkedvezmény lenne igénybe vehető olyan, súlyosan fogyatékos munkavállalók foglalkoztatása esetén, akik nem rendelkeznek a megváltozott munkaképesség fennállását igazoló komplex minősítéssel, és nem a megváltozott munkaképességűek ellátásaiban, hanem fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesülnek.
• A Javaslat szerint kifizetőtől származó egyéb jövedelem esetén a kifizetőnek kell a szociális hozzájárulási adót havonta megállapítania, bevallania és megfizetnie azzal, hogy a magánszemély köteles megfizetni a szociális hozzájárulási adót, ha a személyijövedelemadó-előleg megállapítása nem a kifizető kötelezettsége.
• A módosítás a járulékfizetési alsó határra vonatkozó rendelkezés alóli kivételt kiterjeszti a felnőttképzési jogviszonyban folyó szakképzésre is, ha az a szakképzésben való ingyenes részvételhez kapcsolódik.

Bankadó, tranzakciós illeték, energiaellátók jövedelemadója, NETA, illetékek

• A jelenleg veszélyhelyzeti kormányrendelet szintjén szabályozott rendelkezéseket a Javaslat hosszú távon is beépíteni javasolja az érintett jogszabályokba, szövegszerű pontosítások mellett, a kiszélesített közteheralapból és/vagy megemelt köztehermértékből származó magasabb bevételre tehát továbbra is igényt tart az államkincstár.

Gépjárműadó, cégautóadó

• A Javaslat szélesebb körben teszi alkalmazhatóvá az egyesületre, alapítványra vonatkozó hatályos gépjárműadó-mentességi szabályt.

Az adóeljárási szabályok főbb változásai

• A gépjárműadót a jelenlegi két részlet helyett egy összegben, április 15-ig kell megfizetni a Javaslat szerint. Azon adózók, akik nem tudják egy összegben megfizetni az adót, a javaslat szerint ezt öthavi részletben tehetik meg.
• Arra az esetre, ha az általános forgalmi adó alanyának gazdasági tevékenysége év közben úgy változik, hogy a korábbiaktól eltérően a továbbiakban kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalanynak vagy kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató különleges jogállású adóalanynak minősül, a Javaslat soron kívüli bevallási kötelezettséget ír elő annak elkerülése érdekében, hogy az adóalanynak egymást átfedő időszakokról kelljen bevallást benyújtania.
• A Javaslat kiterjeszti az automatikus részletfizetési kedvezmény lehetőségét a jogi személyekre is, legfeljebb egymillió forint összegű adótartozás esetén, legfeljebb hathavi részletfizetéssel.
• A bevallásmulasztás figyelési ideje háromszázhatvanöt napról száznyolcvan napra csökken. A Javaslat szerint a jövőben az adóhatóság törli az adószámot, amennyiben az adózó az állami adó- és vámhatósághoz az általános forgalmi adóról teljesítendő összesítő nyilatkozat benyújtására vonatkozó, vagy a havi adó- és járulékbevallási kötelezettségének a törvényi határidőtől számított száznyolcvan napon belül az állami adó- és vámhatóság felszólítása ellenére sem tesz eleget.
• Típusszerződések esetén is lehetőség lesz feltételes adómegállapítási kérelem benyújtására. Mindemellett változik a feltételes adómegállapítási kérelem díja is.
• Jelenleg a változásbejelentési kötelezettség elmulasztása esetén nem biztosított a hiánypótlásra történő felhívás kiküldése, az adóhatóságnak rögtön bírságot kell kiszabnia. A Javaslat alapján az adóhatóság abban az esetben is felhívná az adózót hiánypótlásra, ha változásbejelentési kötelezettségének nem, vagy nem szabályszerűen tett eleget.
• A köztartozásmentes adózói adatbázisból (KOMA) már nem kerülnek ki az adózók néhány forintos tartozás miatt, ugyanis akinek nincs harmincezer forintot meghaladó köztartozása, valamint nettó ötezer forintot meghaladó adótartozása, az az új fogalomrendszer szerint köztartozásmentesnek minősül.
• A Javaslat pontosítja a megbízható adózó meghatározására vonatkozó feltételrendszert. A jövőben nem befolyásolnák a megbízható minősítést a kis összegű – 100 ezer forintot meg nem haladó – végrehajtásra irányuló megkeresések. A módosítás továbbá rendezi azt az esetet, amikor az áfa- , illetve tao-csoport egyes tagjai, illetve maga a csoport nem kaphat megbízható adózói minősítést, pedig erre csoportalakítás nélkül valamennyi tag jogosult lehetett volna.
• A hatályos szabályozás a meghatalmazás bejelentése mellett előírja, hogy a meghatalmazásról szóló külön okiratot is csatolni kell a bejelentéshez. A tervezet az adózók és az adóhatóság adminisztrációjának csökkentése elősegítése érdekében a külön okirat csatolásának mellőzését írja elő.
• A Javaslat értelmében megszűnne az utóellenőrzés jogintézménye.
• A Javaslat bevezeti, hogy a kötelezéssel érintett ingatlan tulajdonosa is kérheti a végrehajtás felfüggesztését, ha a meghatározott cselekmény elvégzésére kötelezett és az ingatlan tulajdonosa nem azonos személy és a kötelezettség elvégzését a tulajdonos reális határidőn belül önként vállalja. A tulajdonos kérelmére a végrehajtás felfüggesztésére egy ízben és legfeljebb 6 hónapra van lehetőség.

Hatálybalépés

• Habár a Pénzügyminisztérium közleménye szerint a kormány a jövő évi adótörvényeket nyújtotta be az Országgyűlésnek, az immár megszokott módon nem minden rendelkezés 2024. január 1-jén lép hatályba.
• A korábban kormányrendelettel bevezetett rendelkezéseket törvényi szintre emelő intézkedések 2023. augusztus 1-jén lépnek hatályba.
• Egyes előírások, például a bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó új szja-szabályok és a feltételes adómegállapítás típusszerződéssel kapcsolatos szabályai, a törvény kihirdetését követő 30. napon lépnek hatályba.
• Egyes előírások, például az adómentesség alá év közben átkerülők soron kívüli bevallására vonatkozó rendelkezés és a bevallásmulasztás figyelési idejének 180 napra rövidülése, a törvény kihirdetését követő 60. napon lépnek hatályba.
• A jövedéki szabályozás egyes módosításai 2023. október 1-jén lépnek hatályba.
• Egyes előírások, így a nem természetes személyek automatikus részletfizetési kedvezményére és a 30 ezer forintig köztartozásmentesnek minősülésre vonatkozó szabályok, a törvény kihirdetését követő 90. napon lépnek hatályba.
• A vendégmunkásokra vonatkozó speciális előírások 2023. november 1-jén lépnek hatályba.