Adómentesen borozhatunk november 16-tól?

Az utóbbi napokban szinte a csapból is az folyik, hogy adómentesen lehet borászati terméket adni reprezentációs célú vendéglátás vagy üzleti ajándék keretében. De vajon ez így helytálló-e és mire érdemes figyelni, hogy a végén a borászati termék beszerzése és juttatása biztosan ne eredményezzen adófizetési kötelezettséget. Rövid tájékoztatónkban erre adunk választ.

2023. november 16-tól hatályos az a rendelkezés, mely szerint közvetlenül a szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény (a továbbiakban: Btv.) 9. § (1) bekezdése szerinti forgalomba hozatalt kezdeményező borászati üzemengedélyestől palackozott kiszerelésben vásárolt, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott, a Btv. 1. § 3. pontja szerinti borászati termék reprezentációs és nem reprezentációs célú vendéglátás keretében, továbbá üzleti ajándékként vagy csekély értékű ajándékként történő juttatása után nem kell személyi jövedelemadót és szociális hozzájárulási adót fizetni.

Tehát pl. a szupermarketek polcairól megvásárolt borok, még abban az esetben sem adhatók adómentesen, ha egyébként neves borászat pincészetéből való. E mellett szintén nem lehet adómentes, ha nem palackozott bort vásárolunk, mert pl. egy reprezentációs eseményen szolgálják fel a bort. Szintén nem tartoznak az adómentesen adható körbe a külföldi borok sem.

Amikor a vásárlás során a fenti szabályoknak megfelelően szeretnénk eljárni, a borászati termék meghatározása még egyértelmű. A Btv. 1. § 3. pontja szerint borászati termékek az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet VII. melléklet II. részében szereplő, szőlőből készült termékek, melyek például a következők lehetnek: bor, likőrbor, pezsgő, minőségi pezsgő, habzóbor, gyöngyözőbor.

A fentiek alapján nem tartozik az adómentesen adható körbe, pl. a sokak által kedvelt eperbor, ribizlibor, almabor, stb., azonban a boron kívül a fent felsorolt szőlőből készült termékek is beleértendők.

Borjogban nem jártas adózóként kérdésként merülhet fel, hogy pontosan kit tekinthetünk borászati üzemengedélyesnek (borászatnak), akitől beszerezhető a borászati termék, és az oltalom alatt álló eredetmegjelölésnek vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzésnek hogyan kell szerepelnie a terméken.

A Btv. 7. § (5) bekezdése alapján a borászati üzemengedély-nyilvántartás azon adat kivételével, amelyet jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít, közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. A borászati üzemengedély-nyilvántartás e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott adatait, természetes személy esetén a nevét, adóazonosítóját vagy adószámát és FELIR azonosítóját a borászati hatóság a honlapján közzéteszi.

A fenti jogszabályi rendelkezés szerinti nyilvántartást jelenleg a Pest Vármegyei Kormányhivatal kezeli borászati üzemlista néven, mely a kormanyhivatalok.hu oldalon a dokumentumok, nyomtatványok menüpont alatt kereshető.

Tehát ha teljesen biztosra akarunk menni, hogy akitől vásárolunk megfelel-e a borászati üzemengedélyes feltételeknek, érdemes a fenti honlapon tájékozódni. Természetesen a nagyobb borászatok esetén nyilvánvaló, hogy megfelelnek az előírásoknak, de számos kisebb borászat esetén javasolt lehet ennek ellenőrzése is.

Szintén kérdésként merülhet fel, mit jelent az, hogy egy borászati termék oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott.

Az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 119. cikk b) pontja rendelkezik arról, hogy az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok esetében a termék címkézésén és kiszerelésén az „oltalom alatt álló eredetmegjelölés” vagy az „oltalom alatt álló földrajzi jelzés” kifejezésnek; és az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzés nevének szerepelnie kell (pld. Mátra oltalom alatt álló eredetmegjelölés).

A hivatkozott 119. cikk azonban arról is rendelkezik, hogy az „oltalom alatt álló eredetmegjelölés” vagy az „oltalom alatt álló földrajzi jelzés” kifejezés elhagyható meghatározott esetekben. A hatályos magyar szabályozás a szőlő- és bortermelés részletes szabályairól szóló 26/2021. (VII. 29.) AM rendelet 8. mellékletének 1. pontjában rögzíti az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés kifejezések helyett használható hagyományos kifejezéseket. Így az oltalom alatt álló földrajzi jelzés kifejezés helyett használható a ,,tájbor” kifejezés a vonatkozó termékleírás szerint. Az oltalom alatt álló eredetmegjelölés kifejezés helyett használható a ,,védett eredetű” kifejezés a vonatkozó termékleírás szerint, kiegészítve a borászati termék kategóriájának nevével (pld. védett eredetű minőségi pezsgő).

A jogszabályban előírt információkat a borászatok kötelezően az üvegek címkéjén kell, hogy feltüntessék, amint az az általunk is bemutatott Csite családi birtok boros címkéjén is látható.

Annak érdekében tehát, hogy a borok beszerzése biztosan ne okozzon a későbbiekben adókockázatot, a fentieket mindenképpen érdemes megvizsgálni. Természetesen egy üzleti célú beszerzés során, főleg karácsony előtt nem életszerű, hogy ezekről egyesével meggyőződjünk. Azt azonban minimálisan érdemes megtenni, hogy a vásárlás előtt a kiválasztott borászattól (annak kereskedelmi részlegétől) tájékoztatást kérjünk, hogy az adott termék megfelel-e a fenti jogszabályi feltételeknek.

A jogszabály-változás célja, hogy a méltán híres hazai borok fogyasztását népszerűsítse az egyéb alkoholos- és külföldi italokkal szemben.

A kulturált borfogyasztás támogatása érdekében minden hírlevelünkre újonnan feliratkozó és hírleveleinkre korábban már feliratkozott ügyfeleink között, akik elküldik nekünk a „Csite-Erdőbénye” szót 2023. november 30-ig, a Csite családi birtok egyedi boraiból sorsolunk ki. A nyerteseket telefonon értesítjük.

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban további kérdések merülnek fel, forduljanak szakértőinkhez bizalommal.