Változások az áfában 2020-tól (I. rész)

Korábbi hírleveleinkben már volt szó arról, hogy az egyes adónemekben milyen lényegesebb változások várhatóak jövőre. Most részletesebben beszámolunk arról, hogy az áfát érintő előírások hogyan módosulnak, külön megemlítve, ha az adott változás nem 2020-tól alkalmazandó, hanem már idén év közben hatályba lépett.

A változások egy részét az uniós jogharmonizációs kötelezettség indokolta, míg mások nemzeti jogalkotási szempontok alapján kerültek bele a csomagba.

Az uniós jogharmonizáció miatti változások

Az áfa tekintetében a legtöbb változás az uniós kötelezettséghez kapcsolódott. Ezek a következők:

„Gyors intézkedések (quick fixes)”

Az EU hosszú távon az áfa-rendszer alapvető átalakítását tűzte ki célul, melynek központi gondolata az egységes uniós héaövezet (Single EU VAT Area) megteremtése. Az elnevezés arra utal, hogy az EU teljes területén egységesen kezelnék az áfát, a belföldi és a tagállamok közötti határon átnyúló ügyletek adózását egységesítenék.

Mivel azonban az arra vonatkozó javaslat elfogadása várhatóan hosszadalmas folyamat lesz, a legsúlyosabb problémák megoldására az ECOFIN (Gazdasági és Pénzügyi) Tanács elfogadott egy „gyors intézkedéseket” (quick-fixes) tartalmazó ideiglenes hozzáadottértékadó-csomagot, amelynek átültetését a jogalkotó az Áfa törvény módosításával végezte el.

A „gyors intézkedések” négy területen hoznak egyszerűsítést az uniós szabályozásban:

2020-tól minden tagállamban alkalmazhatóvá válik a vevői készletre vonatkozó egyszerűsítés, méghozzá azonos feltételekkel. Ennek a lényege, hogy ha egy adóalany egy másik tagállamba úgy szállít árukat, hogy a szállítás időpontjában a szállító már ismeri a vevő személyazonosságát, de a beszállításkor az árut egy raktárba tárolja be, ahonnan a vevő csak később hívja le, és használja fel a készletet, akkor az eladónak ne kelljen magát regisztrálnia a másik tagállamban Közösségen belüli vagyonmozgatás és ottani termékértékesítés miatt. Könnyítést jelent, hogy 2020-tól már nem szükséges, hogy a vevőé legyen a raktár, ahová a terméket betárolják. (Ha azonban az eladóé a raktár, figyelni kell, hogy telephelyet ne keletkeztessen, ezért e körben leginkább az eladó által igénybe vett logisztikai szolgáltatás felelhet meg a feltételeknek.) Lényeges szigorítás viszont, hogy legfeljebb 12 hónapig lehet vevői készleten a termék, ezt követően saját termék mozgatás valósul meg, ezért az eladónak be kell regisztrálnia a másik tagállamban.

A jövőben minden tagállamnak kell a láncügyletekre vonatkozóan szabályozást alkalmaznia, és egységesen kell meghatározniuk azt, hogy láncügylet esetén a közbenső vevő részvételével megvalósuló ügyletek közül melyikhez kell hozzárendelni a szállítást. A főszabály az lesz, hogy a közbenső vevő részére teljesített értékesítés minősül szállításos ügyletnek. Ha azonban a közbenső vevő közölte a részére terméket értékesítővel az indulási tagállambeli adószámát, akkor a közbenső vevő által teljesített ügylethez kell kapcsolni a szállítást.

Innentől kezdve tehát figyelni kell, hogy ha a közbenső vevőnek minősülő partnerünknek több adószáma is van, közte érvényes magyar adószám is, az adatai megadásakor ne sorolja fel mindegyiket, mivel ha megadja a magyar adószámát, már nem számlázhatunk a részére adómentesen. Ugyanígy, ha mi vagyunk közbenső vevők egy láncügylet során, és nem szeretnénk, ha hozzáadottérték-adóval terhelt számlát kapnánk, és bevallási kötelezettségünk keletkezne az indulás tagállamában, akkor, még ha van is ott érvényes adószámunk, azt ne közöljük az eladóval!

A Közösségen belüli adómentes termékértékesítés feltételei közé bekerül a vevő közösségi adószámának előzetes közlése, valamint az, hogy az összesítő nyilatkozat benyújtása helyes tartalommal megtörténjen. Ez a szigorítás az áfa-csalások elleni küzdelem érdekeit szolgálja.

2020-tól tehát fokozott figyelemmel kell lennünk arra, hogy kizárólag akkor lesz adómentes a Közösségen belüli termékértékesítésünk, ha a vevő érvényes közösségi adószáma a rendelkezésünkre áll. Gyakorlati oldalról ez azt jelenti, hogy minden egyes szállítás előtt le kell kérni, és kinyomtatni vagy archiválni az érvényességi igazolást. Amennyiben a vevőnek több közösségi adószáma van, és mindet megadja (pl. a szerződésben mindet feltünteti, a levelezésben mind szerepel a láblécben), meg kell határozni, melyik alatt eljárva vásárolt. Ha pedig mi vagyunk a vevők, csak akkor kaphatunk adómentes számlát, ha az eladónak megadtuk az érvényes közösségi adószámunkat.

Az adómentesség másik új feltétele az, hogy az ügyletet szerepeltetni kell az összesítő jelentésben. Ha minden más feltétel teljesül, de az ügylet nincs feltüntetve az ’A60-ason, az értékesítés már önmagában emiatt nem lesz adómentes. Ezzel a szabályozással az uniós jogalkotó azokat az eseteket akarta szankcionálni, amikor az adóalany szándékosan nem szolgáltatott adatot az értékesítésről, de a bizonyítás terhét erre vonatkozóan az adóalanyra telepítette. Ezért az egyetlen kivételt az az eset jelenti, amikor az adóalany igazolja, hogy a mulasztás, hiba vagy hiányosság a jóhiszemű eljárása mellett következett be, és ezzel egyidejűleg a NAV rendelkezésére bocsátja az összesítő nyilatkozat teljes körű és helyes tartalmának megállapításához szükséges adatokat.

Szintén a Közösségen belüli adómentes termékértékesítés feltételrendszeréhez kapcsolódik a negyedik „gyors intézkedés”. Szabályozási szempontból ez speciálisnak tekinthető, mivel az uniós jogalkotó rendeleti szinten szabályozta, ami a tagállamokban közvetlen hatállyal bír, ezért tagállami jogszabállyal (Magyarországon az Áfa törvénnyel) való átültetése nem szükséges.

Az érintett rendelkezés több tagállamban, így hazánkban is, régóta fennálló bizonytalanságnak vet véget, ugyanis a jogalkotó egyértelműen meghatározta, melyek a termék másik tagállamba történő kiszállítását igazoló dokumentumok. Ezeket különböző csoportokba sorolta, és meghatározta, melyeknek kell együttesen az eladó rendelkezésére állnia ahhoz, hogy a termékértékesítését adómentesnek tekinthesse. Így például elegendő, ha az eladó rendelkezik az aláírt CMR-dokumentummal vagy CMR-fuvarlevéllel és a rendeltetési tagállamban a raktár üzemeltetője által kiállított átvételi elismervénnyel; de akár az áru fuvarozója által kiállított számla és a termékek feladásának vagy fuvarozásának kifizetését igazoló banki dokumentumok együttes megléte is jogszerűvé teheti az értékesítés adómentes kezelését.

Megjegyezzük, hogy a rendeletben felsorolt dokumentumokon kívül más módon is igazolható az, hogy a terméket másik tagállamba adták fel vagy fuvarozták el. A szabályozás által biztosított könnyítés abban áll, hogy ha az eladó rendelkezik a rendeletben megjelölt dokumentumok megfelelő kombinációjával, vélelmezni kell, hogy a termékeket másik EU-tagállamba adták fel vagy fuvarozták el. Mindazonáltal a vélelmet az adóhatóság megdöntheti, tehát ha a NAV feltárja, hogy a termék csak látszólag hagyta el az országot, a dokumentumok ellenére is megállapíthatja az értékesítés adóköteles voltát.

Termékexport, termékimport, importfuvarozás

A termékexport adómentességéhez szükséges, hogy a termék igazoltan elhagyja a Közösség területét. A módosítás értelmében ilyen igazolásként már nem kizárólag a terméket a Közösség területéről kiléptető hatóság, hanem a kiviteli hatóság igazolása is elfogadható lesz. (Ez a változás nem 2020-tól alkalmazandó, hanem már év közben, 2019. július 24-én hatályba lépett.)

A termékimport tekintetében a jogalkotó megteremtette az összhangot a vám és az áfa szabályok között figyelemmel arra, hogy a vámhatóság nem hoz határozatot a termék vámjogi szabadforgalomba bocsátásáról. (Ez a változás nem 2020-tól alkalmazandó, hanem már év közben, 2019. augusztus 23-án hatályba lépett.)

Az EuB ítélkezési gyakorlata értelmében az adómentességeket megszorítóan kell értelmezni. Ennek érdekében az Áfa törvény 2019. január 1-jétől az exporthoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások (tipikusan a fuvarozás) esetében már kimondta, hogy a mentesség alkalmazásának feltétele, hogy azokat közvetlenül azon személy részére nyújtsák, aki az exporttal kapcsolatos adómentes ügyletet teljesíti. Az import kapcsán ez a rendelkezés hiányzott, ezt most pótolta a jogalkotó, ezért immár az importfuvarozás is csak akkor adómentes, ha azt közvetlenül az importáló felé nyújtják. (Ez a változás nem 2020-tól alkalmazandó, hanem már év közben, 2019. augusztus 23-án hatályba lépett.)

Megjegyezzük, hogy ez utóbbi változás nem azt jelenti, hogy mostantól a fuvarozóknak a speditőr felé minden esetben 27%-os áfával növelt számlát kell kibocsátaniuk, hiszen a teljesítési hely szabályokból következően külföldi speditőr részére nyújtott fuvarozási szolgáltatás esetén az ügylet az Áfa törvény területi hatályán kívül esik, következésképpen magyar áfa nem terheli.

A tranzitfuvarok adómentességét nem érinti a változás.

***

Következő hírlevelünkben folytatjuk az áfa-változások ismertetését.

Ez a weboldal is sütiket használ!
A kényelmes böngészési élmény érdekében sütiket használunk a tartalom és a közösségi funkciók biztosításához, a weboldal forgalmunk elemzéséhez és reklámozás céljából. A weboldalon megtekintheti az Adatkezelési és Süti Tájékoztatónkat (PDF).
Szükséges:
Az weboldal működéséhez elengedhetetlenül szükséges sütik. Ezek nélkül a weboldalt nem lehet megtekinteni.
Statisztikai:
A weboldal statisztikáinak elemzésével tudjuk weboldalunkat hatékonyabbá tenni, hogy a lehető legmagasabb felhasználói élményt nyújtsuk kedves látogatóinknak. Ezért gyűjtünk statisztikai adatokat a Google Analytics segítségével, amely kizárólag az IP címeket tárolja a személyes adatok közül.
Reklámcélú:
Azért települnek ezek a sütik, hogy a felhasználók számára egyedi ajánlatot, és számára releváns, érdeklődési körébe tartozó reklámajánlatokkal tudjuk megcélozni.