Változások az áfában 2020-tól (II. rész)

Előző cikkünkben elkezdtük a nyári adócsomaggal bevezetett áfa-változások ismertetését. Mostani bejegyzésünk első részében a magyar szabályozást az uniós követelményekhez igazító további rendelkezésekről lesz szó, majd kitérünk az egyéb változásokra.

Az uniós jogharmonizáció miatti változások (folytatás)

A behajthatatlan követelés miatti adóalap-csökkenés

Amint arról már beszámoltunk, egy régóta fennálló igazságtalan helyzetet orvosol a törvénymódosítás, amikor lehetővé teszi, hogy az adóalanyok csökkentsék az adóalapjukat a behajthatatlan követeléseikre tekintettel. A szabályozás azonban nem azért született, mert a jogalkotót gyötörte a lelkiismeret, hanem az Európai Unió Bíróságának (EuB) ítélkezési gyakorlatából fakadó félelem bábáskodott a világra jötténél, ezért aztán a módosítás épp csak annyira nagylelkű, amennyire muszáj. Írtunk már róla, hogy az Áfa törvény saját definíciót fog tartalmazni a behajthatatlan követelések tekintetében, de még az abban foglalt kritériumoknak megfelelő követelés esetén is számos további feltételt kell ahhoz teljesíteni, hogy önellenőrzés keretében utólagosan csökkenthető legyen az áfa alapja.

Mint általában egy-egy új szabályozás esetén, itt is igaz, hogy az ördög a részletekben lakozik.

Az átmeneti rendelkezések szerint a csökkentés kizárólag a 2015. december 31-ét követően teljesült ügyletek esetében alkalmazható. Ez a még el nem évült ügyletek egy részét is kizárja az alkalmazási körből, a körbetartozás jelenségéből fakadó egy évtizeddel ezelőtti behajthatatlan követelések – amelyek sok vállalkozás csődjéért vagy jelentős nehézségeiért voltak felelősek – áfája pedig egyáltalán nem lesz visszakérhető.

Az adóhatóság felé a bevallással egyidejűleg benyújtandó nyomtatványon nyilatkozni kell egyebek közt a termékbeszerző, szolgáltatást igénybevevő adószámáról, és előírásként szerepel, hogy ezen adószám a teljesítés időpontjában nem lehetett törölve. Adószáma azonban csak az adóalanyoknak van, ezért a törvényi megfogalmazásból az következik, hogy magánszemély vevő esetén az új szabályozás szerint sem lesz lehetőség a behajthatatlan követelés miatti adóalap-csökkentésre. Információink szerint a Pénzügyminisztérium megerősítette azt az értelmezést, miszerint az új szabályozás kizárólag adóalany vevő esetén lesz alkalmazható.

Az a kritérium, miszerint a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének adószáma a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítésének időpontjában nem lehet törölve, további csapdahelyzetet hordoz magában. Az Áfa törvény szerinti teljesítési időpont ugyanis elválhat a fizikai teljesítéstől. Így egy időszakos elszámolású ügyletről kiállított számla esetében előfordulhat, hogy az adóalany a tényleges teljesítéskor gondosan ellenőrizte, nincs-e törölve a partner adószáma, de az áfa rendszerében a teljesítési időpont későbbre esik, és időközben sor kerül az adószám törlésére. Ilyenkor, ha a partner nem fizeti ki a számlát, hiába minősül a követelés behajthatatlannak, az adóalap-csökkentés egyik feltétele – legkevésbé sem az adóalany hibájából – nem teljesül.

Érdekes dilemmát vet fel az a kritérium is, amely szerint a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője nem szerepelhet a nagy összegű adóhiánnyal vagy a nagy összegű adótartozással rendelkezők adóhatóság holnapjáról lekérdezhető adatbázisában a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítésének időpontjában és az azt megelőző egy évben. A NAV honlapján ugyanis jelenleg az „Adóhiányosok, hátralékosok” menüpont alatt az „Adótartozással rendelkező magánszemélyek”, „Adótartozással rendelkező adózók (nem magánszemélyek)” és „A jelentős összegű adóhiánnyal érintett adózók listája” kérdezhető le, és kizárólag az előző lezárt negyedév végén aktuális adatok. Minthogy az adózás rendjéről szóló törvény a nagy összegű adóhiánnyal illetve adótartozással rendelkező adózók közzétételét írja elő az adóhatóság részére, a kérdéses listák értelemszerűen a megnevezéstől függetlenül ennek felelnek meg, korábbi adatokra vonatkozóan azonban egyelőre nincs fenn adat. Információink szerint a NAV 2020-tól ilyen listákat is elérhetővé fog tenni.

Különös adóvisszatérítési szabály

Szintén az EuB ítélkezési gyakorlatának köszönhetően került be a 2020-tól hatályos szabályozásba az az előírás, miszerint az adóalany kérelmezheti az őt terhelő előzetesen felszámított adó összegének visszatérítését, ha az neki fel nem róható okból, az adósemlegesség elvébe ütközően, más módon nem térült vagy térül meg. 

Az adósemlegesség elve megköveteli, hogy az adóalany teljes egészében mentesüljön az adólevonásra jogosító termékértékesítésével, szolgáltatásnyújtásával összefüggésben felmerülő előzetesen felszámított adó terhe alól. Az alapelv érvényesülését alapvetően az adólevonási jogra vonatkozó szabályok biztosítják. Előfordulhatnak azonban olyan esetek, amikor az adóalany minden tőle elvárhatót megtett ugyan az őt indokolatlanul terhelő áfa összegének visszaszerzése érdekében, de annak megtérülésére nem került, nem kerül sor. Ez a helyzet például, ha az adóalany rá tévesen áthárított adót fizetett meg a partnerének, de a partner megszűnése miatt a tévesen megfizetett adó összegének a partnertől történő visszatéríttetésére nincs lehetőség.

A különös adóvisszatérítés keretében az adóalany közvetlenül az adóhatóságtól kérheti az érintett összeg visszatérítését, feltéve, hogy igazolja egyrészt azt, hogy az adósemlegesség elve szerint jogosult a visszatérítésre (vagyis, hogy a visszatérítés nélkül indokolatlan áfa teher sújtja), másrészt azt, hogy a visszatérítésre más módon nem volt, illetve nincs lehetősége.

Ez a szabályozás is tartalmaz azonban egy csavart. További feltétel ugyanis, hogy az adó visszatérítésére abban az esetben kerülhet sor, ha annak befizetése a költségvetés felé megtörtént. Ez utóbbi kritérium költségvetési szempontból érthető ugyan, de igazságosnak nem mondható, hiszen a vevő jogát az adóvisszatérítésre egy rajta kívül álló körülménytől teszi függővé.

Utazásszervezési szolgáltatás

Az utazásszervezési szolgáltatás tekintetében két módosításra kerül sor az EU-s jogharmonizáció jegyében.

2020-tól megszűnik az önálló pozíciószámonkénti adóalap-megállapítás lehetősége, tehát nem lesz lehetőség arra, hogy az utazásszervezők a nyereséges utakból finanszírozzák a veszteségeseket. Ha az utazásszervező 2019-re még önálló pozíciószámonként számított árrést alkalmaz, az önálló pozíciószámokat legkésőbb a 2019. december 31-ét magában foglaló adó-megállapítási időszakban le kell zárnia.

A másik változás az, hogy a jövőben nemcsak utas (végfogyasztó), hanem továbbértékesítő felé is az árrésadózás szabályai szerint kell majd kiszámlázni az utakat. Ez azt jelenti, hogy a beutaztató irodák nem alkalmazhatják külföldi partnereik (olyan adóalanyok, akiknek továbbértékesítési céllal értékesítenek) felé a fordított adózást. Az utazásszervezők számára azonban a magas belföldi áfa-teher miatt versenyhátrányt jelentett volna, ha Magyarországon a többi tagállamnál korábban vezetik be az új szabályozást. Ezért kérésüknek engedve a jogalkotó úgy döntött, az utas fogalma csak 2021. január 1-jétől kerül ki az Áfa törvényből, és ezzel összhangban az utasnyilatkoztatási kötelezettség is csak 2021-től szűnik meg.

Egyéb (nem az uniós jogharmonizációból fakadó) változások

Kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás

A kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás áfája 18 százalékról 5 százalékra csökken, ezzel párhuzamosan viszont 4 százalékos turizmusfejlesztési hozzájárulást kell majd fizetni e szolgáltatási kör után is. Az új szabályozást a 2019. december 31. utáni teljesítési időpontú ügyletekre kell alkalmazni.

5%-os lakásáfa

2020. január 1-jétől a jogalkotó kivezeti az 5%-os lakásáfát. Az alkalmazandó áfa-kulcs tekintetében az az irányadó, hogy mikorra esik az adott számla (részszámla) teljesítési időpontja. A 2020. január 1. előtti részteljesítések és előlegek esetében tehát még marad az 5%-os áfa, akkor is, ha az ingatlan 2020-ban vagy az után készül el.

Az 5%-os adómérték szűk körben tovább – 2023. december 31-ig – is alkalmazható. Ennek feltétele, hogy

• építési engedélyhez kötött építési munka esetén a lakóingatlan építésére 2018. november 1. napján már rendelkezésre állt a végleges építési engedély (függetlenül attól, hogy időközben azt módosították-e), vagy
• az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet legkésőbb 2018. november 1. napján bejelentették.

Többcélú utalvány

A 2019. január 1-jétől hatályos szabályozás értelmében az egycélú utalvány ellenérték fejében történő átengedését termékértékesítésnek, szolgáltatásnyújtásnak kell tekinteni, míg a többcélú utalványét nem. A jogalkotó ehhez kapcsolódóan pontosította, hogy amennyiben az ellenérték megtérítése többcélú utalvánnyal történik, az a pénzzel, pénzhelyettesítő eszközzel történő fizetéssel esik egy tekintet alá.

Ebből következően ilyenkor

• az ügylet nem minősül csereügyletnek (ún. barternek), ezért ezen esetekre nem vonatkozik speciális adóalap-megállapítási szabály, illetve
• a bizonylat kibocsátására vonatkozó szabályok vonatkozásában a pénzzel, pénzhelyettesítő eszközzel történő fizetéssel azonos szabályok alkalmazandóak, azaz lehetőség van számla helyett nyugta kibocsátására, ha annak egyéb feltételei fennállnak.

(Ez a változás nem 2020-tól alkalmazandó, hanem már év közben, 2019. július 24-én hatályba lépett, azzal, hogy a bizonylatolásra vonatkozó előírás alkalmazható a 2018. december 31-ét követően teljesített ügyletek esetében is.)

Megjegyzendő, hogy a NAV és a PM által képviselt álláspont szerint az az utalvány is egycélúnak minősül, amelyen többféle áfakulcs szerepel, de előre lehet tudni, melyik mekkora adóalapra vonatkozik.

Jogutódlás

Bekerülnek az áfa rendszere szerinti jogutódlással történő megszűnés esetkörei közé, ezáltal nem terheli áfa a törvényi feltételek fennállása esetén az alábbi esetköröket:

• egyéni vállalkozó korlátolt felelősségű társasággá történő átalakulása,
• egyházi jogi személy egyházi törvény szerinti átalakulása, jogutódlással történő megszűnése vagy fenntartója megváltozása.

(Ez a változás nem 2020-tól alkalmazandó, hanem már év közben, 2019. július 24-én hatályba lépett.

Bízunk benne, hogy hírlevelünk hasznos információkkal szolgált. Korábbi hírleveleink és egyéb hasznos információk megtalálhatók honlapunkon, a www.azadotanacsado.hu oldalon.