Viszlát EVA, hello KATA?

Az egyszerűsített vállalkozói adó (EVA) utoljára a 2019. évre volt választható, 2020-tól ez az adónem megszűnik. Habár a szigorodó szabályoknak köszönhetően már az elmúlt években is számos vállalkozás lépett ki az EVA hatálya alól, a végsőkig kitartó adóalanyok számára most jelentkezik a dilemma: hogyan tovább?

Fontos tudni, hogy az adónem megszűnésével a jelenleg még evás vállalkozások 2020-tól a jogi formájuktól függően a társasági adó vagy a személyi jövedelemadó hatálya alá kerülnek át. Ez az áttérés a törvény erejénél fogva bekövetkezik, külön választás bejelentése nélkül. Megtehetik ugyanakkor azt is – ha az érintett adónem kritériumainak megfelelnek –, hogy a kisvállalati adót (KIVA) vagy a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózást (KATA) választják. Ehhez viszont külön be kell jelentkezniük az adott adónem hatálya alá a jogszabályi előírásoknak és a törvényi határidőnek megfelelően, a vonatkozó nyomtatványok kitöltésével.

Wer die Wahl hat hat die Qual, tartja a német közmondás, avagy választani nem könnyű. Az optimális adózási módot befolyásolja a vállalkozási forma, a várható jövedelem nagysága, a költségszerkezet, a közép- és hosszú távú tervek – hogy csak néhányat említsünk. Az interneten elérhetőek olyan kalkulátorok, amelyekkel kiszámítható, hogy a vállalkozás mennyi adót fizetne, ha a KIVA-t vagy a KATA-t választaná, de mivel nem képesek valamennyi mérlegelendő szempontot figyelembe venni, a döntéshez csak segítséget jelenthetnek, a döntéshozatal terhe alól nem mentesítenek.

A KATA sok vállalkozás számára kedvező megoldás, hiszen minimális adminisztrációs teherrel és kiszámítható, kedvező adóteherrel jár. Ugyanakkor nem mindenki választhatja. Egy evás egyszemélyes kft. például nem jelentkezhet be a KATA hatálya alá. A tulajdonos még mindig dönthet úgy, hogy a kft-t megszünteti és KATA-alany egyéni vállalkozást hoz létre. Ha azonban egy másik gazdasági társaságnak korlátlanul felelős tagja (például egy közkereseti társaságban tag), akkor nem indíthat egyéni vállalkozást – akkor sem, ha az adott társaságban ténylegesen nem is végez tevékenységet. Úgyszintén nem feltétlenül célszerű a KATA hatálya alá bejelentkeznie annak a magánszemélynek, akinek a bevételei nem rendszeresek vagy kis összegűek, ő jobban járhat az SZJA választásával (de nem rendszeres bevétel esetén dönthet a KATA mellett, a köztes időszakokra szüneteltetve a vállalkozását).

A KIVA választására sem minden vállalkozás jogosult. Ez az adónem jó választás lehet például egy olyan kft. számára, amelynek a kiadásain belül jelentős részt képviselnek a személyi jellegű kifizetések, hiszen a KIVA mértéke 2020-tól 12%, és a KIVA-alany mentesül mind a 17,5%-os SZOCHO, mind pedig a 1,5%-os szakképzési hozzájárulás alól. Ugyanakkor ha a cég a későbbiekben rendszeresen osztalékot kíván kifizetni, akkor jó tudni, hogy az adóévben jóváhagyott fizetendő osztalék összegével meg kell növelni az adóalapot. A KIVA adóalapja és mértéke független a cég árbevételétől és nyereségétől, ami lehet előny, de egy olyan cégnél, amelynek az árbevételéhez képest magas a költségszintje, lehet, hogy a társasági adó választása a legcélszerűbb. Alacsony bérköltség esetén szintén a társasági adó lehet az ideális megoldás, mivel ekkor a bérre vetített alacsonyabb adóteherhez képest nagyobb előnyt érhető el a 9%-os TAO-kulcsnak köszönhetően.

Mindenképpen érdemes a döntés meghozatala során az összes szempontot figyelembe venni, hiszen ha később derül ki, hogy mégsem az adott adónem volt az optimális választás, az áttérésnek többletköltségei és adóvonzata is lehet.

A fentiekre tekintettel mindenképpen javasolt, hogy az év hátralévő időszakában átgondoljuk EVA-s cégünk létjogosultságát, illetve ha a vállalkozás fenntartása mellett döntünk, fontos, hogy megismerjük milyen előnyei és hátrányai vannak az egyes adózási formáknak és ezen információk alapján megalapozott döntést tudjunk hozni.

Amennyiben a tervezéssel kapcsolatban további kérdések merülnek fel, szakértőink állnak rendelkezésre.