Teljes társasági adó mentesség járhat az újra befektetett profitra
A tegnapi napon Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az alábbi törvényjavaslatokat (T/10314, T/10315) nyújtotta be az egyes adózási tárgyú törvényeknek a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges módosítása kapcsán, továbbá a kiskereskedelmi különadó tárgyában. A legfontosabb információkat az alábbiakban foglaljuk össze a Pénzügyminisztérium tegnap esti sajtóközleménye alapján.
A tervezetek azokat az adókönnyítő intézkedéseket tartalmazzák, amelyek csak úgy tudnak érdemi segítséget nyújtani a vállalkozásoknak, ha a veszélyhelyzetet követően is hatályban maradnak.
A T/10314-es számú törvényjavaslat az alábbi adónemeket érinti.
Társasági adó
A benyújtott törvényjavaslat biztosítja, hogy a fejlesztési tartalék összegét az egész adózás előtti nyereségből le lehet írni.
Az újabb beruházásösztönző intézkedés lehetővé teszi, hogy az elkövetkező négy évben magyarországi beruházást tervező cégek esetében a beruházásra fordítani kívánt nyereség akár teljes társasági adómentességben részesüljön. A kedvezménnyel minden hazai vállalkozás élhet, de a kedvező szabály hatására akár a külföldi székhelyű, de hazánkban tevékenykedő multik is dönthetnek úgy, hogy a tavalyi nyereségüket nem külföldre viszik, hanem azt Magyarországon fektetik be. Most csak a döntést kell meghozniuk, a beruházás megvalósítására négy év áll rendelkezésükre.
Annak érdekében, hogy a kedvező szabályt a lehető legegyszerűbben lehessen alkalmazni már a 2019-es adóévre, a törvényjavaslat mellett hamarosan megjelenik a fejlesztési tartalék szabályait módosító kormányrendelet is.
Szociális hozzájárulási adó és ahhoz kapcsolódó egyéb adók
A törvényjavaslat biztosítja azt is, hogy a szociális hozzájárulási adó mértékének a csökkentéséről szóló kormánydöntés a veszélyhelyzetet követően is érvényes és hatályos legyen. Július 1-től a jelenlegi 17,5 százalék helyett 15,5 százalékra csökken a kifizető által fizetendő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) mértéke. Nő a katások ellátási alapja is július 1-től. Az a kisadózó, aki 50 ezer forint tételes adót fizet, annak az ellátási alapja havi 98 100 forintról 102 000 forintra emelkedik. Az a katás, aki havi 75 000 forint adót fizet, annak az ellátási alapja havi 164 000 forintról 170 000 forintra emelkedik.
Bankadó
A törvényjavaslat tartalmazza a bankok járványügyi különadójával kapcsolatos visszatérítési szabályokat. A hitelintézetek ezt az összeget – a következő öt évben egyenlő mértékben levonva a bankadóból – adóvisszatartás formájában kapják vissza.
A T/10315-ös számú törvényjavaslata a kiskereskedelmi különadó tekintetében került benyújtásra.
E szerint a különadó mértéke, amelyet az éves nettó árbevétel alapján kell kiszámítani, félmilliárd és harmincmilliárd forint között 0,1 százalék, harminc- és százmilliárd forint között 0,4 százalék, és százmilliárd forint felett 2,5 százalék.
A cégek a különadót az adóév utolsó napját követő ötödik hónap utolsó napjáig állapítják meg, és vallják be.
Az adóelőleget az első adóévben bevallaniuk nem kell, hiszen azt már megtették a veszélyhelyzetben elrendelt különadó-bevallás benyújtásával egy időben, így nincs szükség újabb ezzel kapcsolatos adminisztrációra. Az előleget két egyenlő részletben kell majd megfizetni.
Lényeges, hogy a külföldi online kereskedelmi multicégek sem bújhatnak ki a kereskedelmi adó megfizetésének kötelezettsége alól.
Egyes adózási tárgyú törvényeknek a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges módosításáról szóló törvényjavaslat az alábbi linken érhető el:
A kiskereskedelmi különadó törvényjavaslata az alábbi linken érhető el: