„Ki vagyok én?” Avagy a társas vállalkozók járulékfizetési kötelezettsége

A cím első fele nem egy pszichológia tankönyvből származik, még csak nem is egy önismereti tréningre felhívás, viszont megtudhatjuk, hogy a társas vállalkozóknak hogyan kell a járulékfizetési kötelezettségét megállapítani.

„Gábor, ki vagyok én?” Tette fel a kérdést egy új partnerünk vezető tisztségviselője. „Mi az hogy társas vállalkozó? Én ügyvezető vagyok, akkor most társas vállalkozóként vagy személyes közreműködés után kell megfizetni a járulékokat vagy mindkettő? Segítsetek!”

Az utóbbi időben számos hasonló kérdést, megkeresést kapunk egyrészt újonnan alapított vagy alapítandó társaságok vezető tisztségviselőitől, másrészt a 2020. július 1-jétől hatályba lépett jogszabályváltozásokra tekintettel a már működő társaságoktól, hogy társas vállalkozóként milyen járulékfizetési kötelezettségek merülnek fel.

Tekintettel a téma összetettségére a felmerülő kérdések megválaszolását több részben fogjuk megválaszolni.

A társas vállalkozások alapításakor, vagy akár a későbbiekben is, legyen szó egyszemélyes, vagy akár többszemélyes gazdasági társaságról, minden esetben megalapozott döntést igényel a társas vállalkozás tagja tevékenységének szerepe a cégben.

Meg kell ugyanis határozni, hogy a társaság tagja személyes közreműködőként is részt kíván vállalni a cég életében, vagy csak ügyvezetőként szeretne tevékenykedni, esetleg mindkét szerepkörben részt szeretne venni.

Ennek adójogi leképződéseit tárgyalja összefoglalók.

Mindenekelőtt fontos tisztázni, hogy az ügyvezetés nem egy jogviszony. Az ügyvezetést lehet ellátni kétféle jogviszony keretében az alábbiak szerint.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:112. § (1) bekezdése alapján a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – elláthatja munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban.

Emellett a személyes közreműködés is megvalósulhat munkaviszony keretében.

A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) alapján, a munkaórák száma tekintetében nincs arra vonatkozó kikötés, hogy nyolc órás munkaviszonynál kevesebb nem lehet a munkaórák száma.

1. Amennyiben az adott magánszemély az ügyvezetést is, és a személyes közreműködést is munkaviszonyban látja el, akkor az két külön jogviszonyként kezelendő.

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: új Tbj.) 42. §(1) bekezdése alapján több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén a járulékalap után mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot.

Tehát, ha egyidejűleg két munkaviszony áll fenn, akkor két biztosítási jogviszony jön létre, – kivéve a sajátjogú nyugdíjas személy esetében – függetlenül attól, hogy a foglalkoztatás teljes vagy részmunkaidőben történik.  (Mindkét biztosítotti jogviszonyt be kell jelenteni a NAV felé a ’T1041-es nyomtatványon és a ’08-as havi adó- és járulékbevallásban a ’08M-08 – ’08M-12 dinamikus lapjaiból jogviszonyonként egyet-egyet kell kitölteni.)

Ennek pedig a 2020. július 1-jén hatályba lépő, új Tbj. miatt van jelentősége.

A 2020. június 30. napjáig hatályos, régi Tbj. alapján a munkabért kellett a járulékfizetés alapjának tekinteni, és a 19. § (2) és (3) bekezdése alapján fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 10 százalék, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke 8,5 százalék volt.

(A társas vállalkozás, mint munkáltató által fizetendő szocho mértéke pedig 17,5 százalék volt a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) 2. § (1) bekezdése alapján.)

A 2020. július 1-jén hatályba lépett új Tbj. 27. § (2) bekezdése szerint azonban a 6. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben, azaz a munkaviszony esetében is, a járulékalap havonta legalább a minimálbér 30 százaléka (a továbbiakban: járulékfizetési alsó határ), azzal, hogy ha

a) a biztosítási kötelezettséget eredményező jogviszony hónap közben keletkezik vagy szűnik meg,

b) a biztosítási jogviszony a 16. § alapján a hónap egészében nem áll fenn, vagy

c) az adott hónapban a biztosított táppénzben, baleseti táppénzben részesül, vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén fizetési nélküli szabadságot vesz igénybe,

a járulékfizetési alsó határ meghatározása során az a)-c) pontok szerinti naptári napokat figyelmen kívül kell hagyni. Amennyiben az a)-c) pontokban meghatározott körülmények a naptári hónap csak egy részében állnak fenn, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét kell alapul venni.

Az új Tbj. 25. § (1) bekezdése szerint pedig a társadalombiztosítási járulék mértéke 18,5 százalék.

Az új Tbj. 77. § (4) bekezdése szerint a foglalkoztató a foglalkoztatottnak minősülő biztosítottat terhelő társadalombiztosítási járulékot akkor is köteles bevallani és befizetni, ha annak levonása a tárgyhónapban kifizetett jövedelemből nem lehetséges. A megelőlegezett társadalombiztosítási járulékot a foglalkoztató a biztosítottal szemben fennálló követelésként veszi nyilvántartásba.

Az új Tbj. 23. § (3) bekezdése alapján a foglalkoztató köteles a 27. § (2) bekezdés szerinti járulékfizetési alsó határ és a ténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem közötti különbözet után fennálló társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséget teljesíteni. A különbözet utáni társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség előzőek szerinti teljesítését úgy kell tekinteni az ellátások számítási szabályainak alkalmazása során, mintha azt a biztosított személy teljesítette volna.

Minden munkaviszonyban a társadalombiztosítási járulék alapja és a szociális hozzájárulási adó alapja legalább a minimálbér 30 százaléka. A rendelkezés célja, hogy amennyiben a járulékalapot képező jövedelemből nem vonható le a járulékkötelezettség, úgy ezt a munkáltató viselje, azaz a foglalkoztató fizesse meg a járulékfizetési alsó határ és a járulékalapot képező jövedelem közötti különbözetre eső társadalombiztosítási járulékot.

Az új Tbj. 104. § (7) bekezdése szerint az e törvény 27. § (2) bekezdés szerinti járulékfizetési alsó határ és a ténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem közötti különbözet után fennálló társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséget a 2020. július és augusztus hónapra vonatkozóan nem kell teljesíteni. Ezekben az esetekben a járulékalapot képező jövedelmet a 27. § (1) bekezdése szerint kell megállapítani.

A társas vállalkozás által fizetendő szocho mértéke 15,5 százalékra módosult 2020. július 1. napjától a Szocho tv. 2. § (1) bekezdése szerint.

2020. július 1-jétől a Szocho tv. 1. § (10) bekezdése szerint a Tbj. 6. § (1) bekezdés a) pontja szerinti biztosítási jogviszony esetében az adó alapja megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával.

A fentiek szerinti szabályok függetlenek attól, hogy egy- vagy többszemélyes társaságról van szó, de ha a tag a társasággal két munkaviszonyban is áll (egyik az ügyvezetői tevékenységre, másik az egyéb, a társaság tevékenységi körébe tartozó feladatokra), akkor a minimum járulékalapra és szocho alapra vonatkozó rendelkezéseket mindkét munkaviszonyra alkalmazni kell.

A továbbiakban megvizsgáljuk, hogy mi a helyzet abban az esetben, ha

  • a tag a személyes közreműködést társas vállalkozóként, míg az ügyvezetést munkaviszonyban látja el vagy
  • a személyes közreműködést társas vállalkozóként látja el a társaság tagja, az ügyvezetést azonban nem munkaviszony, hanem megbízási jogviszony keretében végzi, illetve mi a helyzet,
  • a nyugdíjas tagok esetén.

Amennyiben már a fentiekkel kapcsolatban további kérdések merülnek fel, forduljanak hozzánk kérdéseikkel bizalommal.

Ez a weboldal is sütiket használ!
A kényelmes böngészési élmény érdekében sütiket használunk a tartalom és a közösségi funkciók biztosításához, a weboldal forgalmunk elemzéséhez és reklámozás céljából. A weboldalon megtekintheti az Adatkezelési és Süti Tájékoztatónkat (PDF).
Szükséges:
Az weboldal működéséhez elengedhetetlenül szükséges sütik. Ezek nélkül a weboldalt nem lehet megtekinteni.
Statisztikai:
A weboldal statisztikáinak elemzésével tudjuk weboldalunkat hatékonyabbá tenni, hogy a lehető legmagasabb felhasználói élményt nyújtsuk kedves látogatóinknak. Ezért gyűjtünk statisztikai adatokat a Google Analytics segítségével, amely kizárólag az IP címeket tárolja a személyes adatok közül.
Reklámcélú:
Azért települnek ezek a sütik, hogy a felhasználók számára egyedi ajánlatot, és számára releváns, érdeklődési körébe tartozó reklámajánlatokkal tudjuk megcélozni.