Ki vagyok én? Avagy a társas vállalkozók járulékfizetési kötelezettsége 3.

Korábbi cikksorozatunk 2. részében azt vizsgáltuk, hogy amennyiben a tag a személyes közreműködést társas vállalkozóként, míg az ügyvezetést munkaviszonyban látja el milyen járulékfizetési kötelezettség terheli.

Jelen cikkünkben arra keressük a választ, hogy mi a teendő akkor, ha az ügyvezető a személyes közreműködést társas vállalkozóként, az ügyvezetést megbízási jogviszony keretében végzi. Áttekintjük továbbá, mi történik, ha az ügyvezető nyugdíjasként látja el a fenti feladatokat.

Amennyiben a személyes közreműködést társas vállalkozóként látja el a társaság tagja, az ügyvezetést pedig megbízási jogviszony keretében végzi, az alábbiak az irányadók.

A Tbj. 4. § 21.5 pontja alapján társas vállalkozó a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha az 1. alpont szerint társas vállalkozónak minősül.

Vagyis, aki a társaságban a személyes közreműködést társas vállalkozásban végzi, az a megbízási jogviszonyban teljesített ügyvezetői tevékenysége vonatkozásában a törvény erejénél fogva még egyszer nem válik társas vállalkozóvá.

Mivel nincsen jogszabályi akadálya az ügyvezetés ingyenes megbízási szerződés keretében történő végzésének, ebben az esetben a tag társas vállalkozóként fizeti meg a 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot az új Tbj. 39. § (1) bekezdése szerint és felmerül a 15,5 százalékos szochó a kifizető társas vállalkozás oldaláról a Szocho tv. 8. § (1) bekezdése alkalmazásával, az ingyenes megbízás tekintetében pedig sem járulék, sem pedig szocho kötelezettség nem merül fel.

Ha pedig a megbízási szerződés alapján az ügyvezető díjazásban részesül, akkor azt kell vizsgálni a járulékfizetés tekintetében, hogy biztosítottnak fog minősülni, vagy sem.

Az új Tbj. 6. § (1) bekezdésének f) pontja szerint biztosított a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján) személyesen munkát végző személy –  a törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével –  ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, vagy naptári napokra annak harmincad részét.

Mivel az ügyvezetés alapvetően nem igényel középfokú végzettséget, e kontextusban a „sima” minimálbérrel kell számolni a biztosítotti minőség elbírálása során.

1. Ha az ügyvezető megbízási díja eléri a „sima” minimálbér összegének 30 százalékát, akkor biztosított lesz, és ez esetben a 18,5 százalékos mértékű egyéni társadalombiztosítási járulék kötelezettség mellett keletkezik 15,5 százalék szocho kötelezettség kifizetői oldalon.
2. Ha azonban az ügyvezető megbízási díja nem éri el a „sima” minimálbér összegének 30 százalékát, akkor nem lesz biztosított, és ekkor egyéni járulékkötelezettség, azaz 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékkötelezettség nem merül fel, csak kifizetői oldalon a 15,5 százalékos mértékű szocho kötelezettséggel kell számolni.

Emellett mind az a), mind pedig a b) esetben a tag társas vállalkozóként végzett személyes közreműködésére tekintettel megfizeti a 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot az új Tbj. 39. § (1) bekezdése szerint és felmerül a 15,5 százalékos szocho kifizetői vonatkozásban a Szocho tv. 8. § (1) bekezdése alkalmazásával.

Mi a helyzet a nyugdíjas tagok esetén?

Az új Tbj. 4. § 11. pontja alapján kiegészítő tevékenységet folytató személy a 6. § szerinti biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonyban kereső tevékenységet folytató saját jogú nyugdíjas személy, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és egyéni vagy társas vállalkozónak minősül, akkor is, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátás folyósítása szünetel.

Az új Tbj. 4. § 17. pontja szerint pedig saját jogú nyugdíjas: az a természetes személy, aki

17.1. a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.), illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával az 5. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott saját jogú nyugellátásban, szociális biztonságról szóló egyezménnyel érintett állam által megállapított öregségi nyugellátásban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, vagy

17.2. a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül, abban az esetben is, ha a nyugellátás folyósítása szünetel.

Fontos megjegyezni, hogy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny. törvény) 18. § (2) bekezdésének a) és b) pontja és (2a) bekezdése alapján öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki

a) a születési évének megfelelő – az (1) bekezdésben meghatározott – öregségi nyugdíjkorhatárt (a továbbiakban: öregségi nyugdíjkorhatár) betöltötte, és

b) legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik.

Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik.

A köztudatban nyugdíjas tagokról és nyugdíjas munkavállalókról szokás beszélni, de látható, hogy a biztosítási kötelezettséggel nem érintett, kiegészítő tevékenységet folytató személy azért ennél tágabb kategóriát jelöl.

Az új Tbj. 2020. július 1-jei hatályba lépésével a kiegészítő tevékenységet folytató személyek, tehát sem a fentiek szerinti nyugdíjas társas vállalkozók, sem a munkaviszonyban állók, de a megbízási jogviszonyosok esetében sincs sem egészségügyi szolgáltatási járulék, sem társadalombiztosítási járulék, sem szocho kötelezettség.

Így e körben lényegében bármilyen módon történik a jogviszonyok alakulása, az járulékkötelezettséggel nem lesz érintett.

Láthatjuk, hogy a társas vállalkozók járulékfizetési kötelezettsége számos kérdést felvet. Pl. a társasági szerződés tartalmaz-e rendelkezést arra vonatkozóan, hogy az ügyvezető munkáját milyen jogviszonyban látja el, mekkora díjazásra jogosult, áll-e máshol munkaviszonyban, ha igen, hány órában. Ezen kérdések tisztázása mindenképpen fontos, hogy a felmerülő kockázatokat és járulékfizetési kötelezettséget optimalizáljuk.

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban további kérdések merülnek fel, javasolt adó- és járulékszakértő bevonása a téma teljeskörű megválaszolása érdekében.