Változások a Tbj-ben 2021-től
Ahogy korábbi hírlevelünkben már említettük, a jövő évi törvényváltozások szinte minden adónemet érintenek. Jelen tájékoztatónk a Tbj-ben 2021-től történő módosításokat mutatja be röviden.
Az egészségügyi szolgáltatási járulék összegének emelkedése
2021. január 1. napjától az egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke – melyet a 2020. július havi árindex befolyásol – (Tbj. § (2) bek.) emelkedni fog.
Tekintettel arra, hogy a Központi Statisztikai Hivatal szerint ez 3,8 százalék volt, így az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 8000Ft-ra, napi összege 270 Ft-ra módosul. Első ízben ez a 2021. januári kötelezettséget fogja érinteni, melynek megfizetését 2021. február 12. napjáig kell teljesíteni.
Pontosítás a családi járulékkedvezmény érvényesítésével összefüggésben
Pontosító rendelkezés kerül beiktatásra a jogszabályba; rögzítésre kerül, hogy a járulékalapot képező jövedelem után érvényesíthető adókedvezmény tekintetében 2020. június 30. napjáig a régi Tbj., 2020. július 1-étől pedig az új Tbj. szabályai szerint érvényesíthető a családi járulékkedvezmény.
A régi Tbj. szerint a családi járulékkedvezményt a biztosítottat terhelő és megfizetett 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási, 3 százalékos mértékű pénzbeli egészségbiztosítási, valamint a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulék összegéből lehetett érvényesíteni.
Az új Tbj. értelmében a családi járulékkedvezmény alapja a biztosított által fizetendő 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulék, vagy a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulék összegéből vehető igénybe.
A módosításra azért volt szükség, hogy egyértelművé váljon, hogy függetlenül attól, hogy a magánszemély az év közben igénybe vett családi járulékkedvezménnyel az éves szja bevallásában számol el, nincs mód arra, hogy a magánszemély a 2020-as év egésze vonatkozásában a bevallás elkészítésekor hatályos új Tbj. szerinti 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulék terhére érvényesítse a családi járulékkedvezményt.
További változások
A 2020. évi CXVIII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) az egyértelmű jogalkalmazás végett módosítja a járulékalapot képező jövedelem fogalmát abban az esetben, ha kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény szerint a jövedelem tekintetében nem áll fenn adóztatási joga Magyarországnak, vagy kettős adóztatást kizáró egyezmény léte hiányában nem lesz Magyarországon adóelőleg-megállapítási kötelezettség.
2020. szeptember 1-je óta a munkaviszonyban (Tbj. 6. § (1) bekezdés a) pontja) foglalkoztatott biztosítottak esetében a járulékfizetési kötelezettséget legalább a Tbj. 27. § (2) bekezdése szerinti járulékfizetési alsó határ után kell teljesíteni, azaz, ha a biztosított járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimálbér 30 százalékát, akkor a foglalkoztató köteles a járulékfizetési alsó határ és a ténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem közötti különbözet után fennálló társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséget teljesíteni. A Tbj. 27. § (3) bekezdése nevezi meg azokat a körülményeket, amelyek fennállása esetén nem kell alkalmazni a járulékfizetési alsó határra vonatkozó rendelkezést a munkaviszonyban álló magánszemélyekre. Ezen kivételek közé tartozik, ha a munkaviszonyban foglalkoztatott magánszemély a törvényben meghatározott anyasági ellátások valamelyikében vagy ápolási díjban részesül. A Módtv. hiánypótló rendelkezésként 2021. január 1-jétől kiegészíti ezen ellátások körét a csecsemőgondozási díjjal, így nem kell megfizetni a társadalombiztosítási járulékot a járulékfizetési alsó határ után olyankor sem, ha a munkavállaló részére csecsemőgondozási díjat folyósítanak és a részére az ezen időszakban kifizetett havi munkabér a minimálbér 30 százaléka alatt marad.
A mezőgazdasági őstermelő biztosítást érintő szabályok változása
A mezőgazdasági őstermelő biztosításának a létrejöttéhez nem feltétel az, hogy az öregségi nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő legalább 20év legyen együttesen.
A mezőgazdasági őstermelő biztosítási kötelezettsége
– a mezőgazdasági őstermelő nyilvántartásba vétele napjától a nyilvántartásból való törlés napjáig,
– őstermelők családi gazdaságának tagja esetében az őstermelők családi gazdaságának nyilvántartásba vétele napjától a nyilvántartásból való törlés napjáig
áll fenn.
A mezőgazdasági őstermelők járulékfizetésére vonatkozó szabályok változása
Ha a mezőgazdasági őstermelőnek az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért (támogatások nélküli) bevétele nem haladja meg a tárgyévet megelőző adóév éves minimálbérének az ötszörösét, az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 15 százaléka után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot.
Átmeneti rendelkezés szabályozza, hogy 2021-ben a 2020. december 31. napján hatályos Szja tv. szerinti mezőgazdasági kistermelő a tárgyévet megelőző évi (támogatások nélküli) bevételének a 15 százaléka fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot.
A szociális hozzájárulási adót érintő változások
A biztosított mezőgazdasági őstermelő adókötelezettsége
– A járulékfizetésre kötelezett mezőgazdasági őstermelő a tárgyévi összevont adóalapba tartozó őstermelői tevékenységből származó jövedelme, de havonta legalább a minimálbér vagy a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg után fizeti meg a szociális hozzájárulási adót.
–Abban az esetben, ha a járulékfizetésre kötelezett őstermelőnek az őstermelői tevékenységből származó bevétele nem éri el az éves minimálbér felét, nem kötelezett szociális hozzájárulási adó fizetésére. Kivételt jelent ez alól, ha a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében a mezőgazdasági őstermelő magasabb összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot, mert ez esetben e magasabb összeg adóévre megállapított összege után fizeti meg a szociális hozzájárulási adót.
– Az átalányadózó biztosított mezőgazdasági őstermelő havonta a minimálbér vagy a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg után fizeti a szociális hozzájárulási adót. Ugyanakkor, az átalányadózó biztosított mezőgazdasági kistermelő mentes a szociális hozzájárulási adó alól (kivéve, ha magasabb összeg után fizeti a tb-járulékot, mert ekkor ez lesz a szociális hozzájárulási adó alapja is).
A biztosítottnak nem minősülő mezőgazdasági őstermelő adókötelezettsége
– A biztosítási jogviszonnyal nem rendelkező mezőgazdasági őstermelő évente a tárgyévi összevont adóalapba tartozó őstermelői tevékenységből származó jövedelme után köteles megfizetni a szociális hozzájárulási adót.
– Amennyiben a nem biztosított őstermelőnek az ezen tevékenységből származó bevétele nem éri el az éves minimálbér felét, nem kötelezett szociális hozzájárulási adó fizetésére.
– Az átalányadózó nem biztosított őstermelő abban az esetben mentesül a szociális hozzájárulási adó kötelezettség alól, ha az e tevékenységből származó bevétele nem éri el az adóévben az éves minimálbér ötszörösét, vagyis az átalányadózó mezőgazdasági kistermelőnek nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie.
Amennyiben a témával kapcsolatban további kérdések merülnek fel, szakértőink állnak rendelkezésre.