Szakképzési hozzájárulás változás – burkolt adóemelés?
Ahogy korábbi hírleveleinkben már utaltunk rá, szinte nincsen olyan adónem, amelyet a 2021. évi adótörvény változások nem érintettek.
Jelen hírlevelünkben a szakképzési hozzájárulást érintő legfontosabb változásokat mutatjuk be. A tájékoztatóban továbbá választ adunk a címbeli kérdésre is.
2021. január 1-jén a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Szht.) hatályát vesztette.
2021. január 1. napjától a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. tv. (a továbbiakban: Szkt.) 104-108. §-aiban találjuk meg a vonatkozó szabályokat.
Az új szabály értelmében szakképzési hozzájárulásra kötelezett a gazdálkodó szervezet, ha belföldön székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel rendelkezik vagy üzletvezetésének helye belföld.
A régi, tételes felsorolás helyett tehát az új szabály gyűjtőfogalmat használ a kötelezettek körének meghatározása kapcsán.
Ugyanakkor nem tesz említést az új szabály az egyéb szervezetről, ami a gyakorlati képzés tovább folytatása szempontjából problémás, és azt jelentheti, hogy a kötelezettség csökkentő tételek nem elszámolhatók a továbbiakban.
2021-től az Szkt. 106. § (1) bekezdése alapján a szakképzési hozzájárulás alapja a szakképzési hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja. Továbbá 2021-től a munkáltatót terhelő, a járulékfizetési alsó határnak megfelelő társadalombiztosítási járulék alapja egyben a szakképzési hozzájárulás alapja is.
Mit jelent ez a változás a gyakorlatban?
Az Szht. a 4. §-ban korábban tételesen meghatározta azokat a jövedelmeket, juttatásokat, amelyek szakképzési hozzájárulás alapot képeztek (alapvetően a kifizetett munkabér, önálló és nem önálló tevékenységre tekintettel kifizetett jövedelem).
Az Szkt. már nem tartalmaz tételes felsorolást a szakképzési hozzájárulás alapok tekintetében, vagyis az Szkt. rendelkezései alapján az Szja tv. 70. § bekezdése szerinti egyes meghatározott juttatások, és az Szja tv. 71. § szerinti béren kívüli juttatások is szakképzési hozzájárulás alapot képeznek.
Ez tehát azt jelenti, hogy 2021-től kibővül az a kör, amely után szakképzési hozzájárulást kell fizetni, mint például a Széchenyi Pihenő Kártyára fizetett összeg, a csekély értékű ajándék, az üzleti ajándék, az üzleti reprezentáció, a szórakoztató rendezvények költsége, a magáncélú használat vonatkozásában felmerült telefonköltség, az üzleti utazáson felmerült étkezés, az önkéntes pénztárak célzott szolgáltatására befizetett összeg, stb. esetén.
A szakképzési hozzájárulás 1,5%-os mértéke nem változik 2021-ben.
Fontos megjegyezni azonban, hogy a Szocho tv. 1. § (4) bekezdés a) pontjától eltérően a 2020. április 22-től a 2021. június 30-ig adott juttatások tekintetében nem terheli adókötelezettség a Széchenyi Pihenő Kártya kártyaszámlájára utalt béren kívüli juttatásnak minősülő összeget (ennek összegét korábbi hírlevelünk tartalmazza).
Ez azt jelenti, hogy szociális hozzájárulási adókötelezettség hiányában a 2021. június 30-ig adott juttatások tekintetében szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség sem terheli a Széchenyi Pihenő Kártya kártyaszámlájára utalt béren kívüli juttatásnak minősülő összeget.
Információink szerint a jogalkotó vélhetően a béren kívüli juttatásnak minősülő Széchenyi Pihenő Kártya vonatkozásában jogszabályt fog módosítani, oly módon, hogy e juttatás ne képezze szakképzési hozzájárulás alapját. Ezzel kapcsolatban javasoljuk hírleveleinket nyomon követni.
Lényeges változás továbbá, hogy együttműködési megállapodás alapján történő gyakorlati képzés kapcsán nem számolható el csökkentő tétel.
A Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény az adókedvezmény meghatározásához szükséges önköltség összegét 1 200 000 forint/fő/év összegben rögzítette, a figyelembe vehető alapnormatíva összegét pedig 650 000 forint/fő/év összegben állapította meg.
Üdvözlendő adminisztráció egyszerűsítés, hogy nem kell benyújtani adóbevallást abban az esetben, ha nem keletkezik az adózónak szakképzési hozzájárulás-fizetési kötelezettsége, továbbá, ha adókedvezményt nem kíván érvényesíteni. E mellett, nem történik változás az előleg bevallás és éves elszámolás rendszerében.
Az Szkt. 125. § (2)-(3) bekezdése átmeneti szabályt tartalmazott a tanulószerződéses tanulók tekintetében, mely szerint a tanuló tanulói jogviszonyára 2020. szeptember 1-jétől – a (3)-(5) bekezdésben meghatározott kivétellel – e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
A 2020. május 31-ét megelőzően létesített tanulói jogviszony és a tanulói jogviszonyból fakadó, vagy arra tekintettel jogszabály alapján a tanulót megillető, illetve terhelő jogok és kötelességek teljesítése tekintetében – a 2019/2020. tanévben az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium nyelvi előkésztő évfolyamán, illetve szakközépiskola előkészítő évfolyamán részt vevő tanuló kivételével – az Nkt., a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: régi Szkt.) és az Szht. és más jogszabály e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni
a) a tanuló tanulmányai befejezésére,
b) a gyakorlati képzésben tanulószerződéssel való részvételre,
c) a szintvizsga és az érettségi vizsga megszervezésére és teljesítésére, valamint
d) a tanuló juttatásaira.
Ez azt jelenti, hogy a 2020. május 31. napja előtt kötött tanulói jogviszonyok vonatkozásában még a továbbiakban is lehetőség lesz tanulószerződést létesíteni, vagyis ezek a tanulószerződések nem szűnnek meg és nem is kell őket szakképzési munkaszerződésre változtatni.
Tekintettel arra, hogy a kisvállalati adó (ismertebb nevén: KIVA) alanyai szakképzési hozzájárulás fizetésére nem kötelezettek (mert a KIVA kiváltja – többek között a szakképzési hozzájárulást), ezért erre tekintettel is érdemes átgondolni a KIVA alanyiság választását akár év közben is.
Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban további kérdés merül fel, forduljanak hozzánk bizalommal.