74-et egy csapásra: kihirdetésre került a Multilaterális Egyezmény

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) már évek óta küzd a nemzetközi adócsalás és adóelkerülés ellen. 2013-ban elindított programja, a BEPS (base erosion and profit shifting – adóalap-elkerülés és nyereség áthelyezés), részeként az OECD több, az egyes államok jogszabályaiba és kétoldalú adóegyezményeibe beépíthető ajánlást fogalmazott meg. Mivel azonban ezeknek a kétoldalú adóegyezményekbe egyenként történő átemelése hosszadalmas és költséges volna, az OECD kidolgozott egy új nemzetközi jogi eszközt, amely lehetővé teszi az ahhoz csatlakozó partnerállamok közötti kétoldalú adóegyezmények hatékonyabb módosítását. Ez az eszköz az adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítás megelőzése érdekében hozott, adóegyezményekhez kapcsolódó intézkedések végrehajtásáról szóló Multilaterális Egyezmény – angolul “Multilateral Instrument”, rövidítve MLI -, amelyet Magyarország 2017. június 7-én írt alá, és a múlt héten a 2021. évi III. törvénnyel hirdetett ki (Magyar Közlöny 35. szám, 2021. március 4.).

Az MLI kihirdetése nem jelenti azt, hogy Magyarországnak valamennyi OECD-tagállammal kötött bilaterális adóegyezménye automatikusan teljeskörűen módosulna: az aláíró országok ún. értesítésben jelölhetik meg, mely egyezményeiket kívánják módosítani az MLI által, és az MLI mely rendelkezéseit kívánják alkalmazni, és fenntartásokat jelenthetnek be egyes rendelkezésekre vonatkozóan. Az MLI útján kizárólag azok a bilaterális adóegyezmények módosulnak, amelyek tekintetében a szerződő partnerek kölcsönösen „megjelölték” egymást az MLI-hoz tett, OECD mint letéteményes részére megküldött értesítésükben, és a módosítás kizárólag azon cikkeket érinti, amelyeket mindkét fél azonosan kíván módosítani. Az OECD értesíti a részes feleket minden újabb csatlakozó államról és annak értesítésében foglaltakról, valamint az értesítések nyilvántartása alapján információt szolgáltat a kétoldalú egyezmények módosulásáról.

Bizonyos rendelkezések – az ún. minimumsztenderdek vagy minimumszabályok – tekintetében nincs lehetőség fenntartás megtételére:

  • az egyezmények bevezető rendelkezéseinek, preambulumának módosítását,
  • egy általános adóelkerülés elleni szabály egyezménybe emelését, illetve
  • a kölcsönös egyeztető eljárás szabályaira vonatkozó módosítások elfogadását

kötelezően előírta az OEDC.

Magyarország az értesítésében (notifikációjában) 74 egyezményt jelölt meg: valamennyi olyan államot, amely a magyar ratifikáció megkezdéséig aláírta az MLI-t, és van vele hatályos kettős adóztatás elkerüléséről szóló kétoldalú egyezményünk.

Országunk az MLI rendelkezései közül kizárólag a minimum sztenderdeket, a transzferárhoz kapcsolódó kiigazítás elfogadását, valamint a választottbírósági eljárás bevezetését vállalta, minden egyéb rendelkezésnél fenntartást jelentett be, abból a megfontolásból, hogy a korábban tett fenntartásoktól elállni bármikor lehet, de új fenntartás megtételére lehetőség már nem lesz.

A Magyarország által elfogadott rendelkezések lényege a következő:

  • Az adóegyezmények preambulumának kiegészítése: A módosuló bilaterális egyezmények preambulumába bekerül az a kitétel, hogy az adóegyezmények célja a kettős adóztatás elkerülése anélkül, hogy lehetőséget teremtenének az adókijátszáson, illetve adóelkerülésen keresztüli adómentességre, illetve csökkentett mértékű adózásra (ideértve azokat az adóegyezmények kedvezményeivel visszaélésre létrehozott konstrukciókat, amelyek célja, hogy harmadik államokban illetőséggel bíró személyek közvetetten részesüljenek az adóegyezmény nyújtotta kedvezményekből)
  • A nemzetközi szerződéssel való visszaélések megakadályozása: Az aláíró tagállamok két változat, a rövidebb és egyszerűbb ún. elsődleges cél teszt (Principle Purpose Test – ún. PPT szabály), vagy az igen bonyolult kedvezmények korlátozására vonatkozó szabály (Limitation of Benefits – ún. LOB szabály) közül választhattak. Magyarország az államok többségéhez hasonlóan a PPT szabály alkalmazása mellett döntött. Ennek lényege, hogy ha egy adózó valamely megállapodásának vagy ügyletének fő célja vagy fő céljainak egyike az adóegyezmény valamely kedvezményében (például alacsonyabb forrásadó-kulcsban) való részesülés, akkor az eset összes körülményét – beleértve annak gazdasági racionalitását is – mérlegelve meg lehet tőle tagadni ennek az adóegyezményi kedvezménynek az alkalmazását.
  • Kölcsönös egyeztető eljárás: Az MLI az adóegyezmények mintájául szolgáló OECD Modellegyezmény kölcsönös egyeztető eljárásról szóló 25. cikk első három bekezdéseinek szövegét emeli át az adóegyezményekbe, ha az adott egyezményben e három bekezdés nem, vagy nem ilyen tartalommal szerepel. Magyarország a vitarendezési kérelem tekintetében azt a megoldást választotta, hogy a kérelmet az adózó csak az illetőség államában nyújthatja be, de az adott állam megfelelő eljárást dolgoz ki arra, hogy minden esetben értesíti a másik államot. A további rendelkezéseket – a két állam megállapodásra való törekedését, a megállapodás végrehajtásának kötelezettségét az elévülési időn túl is, illetve a két állam egyéb kérdésekben történő együttműködési készségének a kifejezését célzó előírásokat – az egyezményeink jellemzően már most is tartalmazzák.
  • Kapcsolt vállalkozások közötti nyereségkiigazítás: E rendelkezés szerint, ha az egyik szerződő állam szokásos piaci árral összefüggő adóalap-kiigazítást végzett egy vállalkozásnál, akkor a másik szerződő államnak is ennek megfelelő, ellenkező irányú kiigazítást kell tennie, amennyiben az első kiigazítás megfelelt az egyezménynek. Mivel ez az előírás évek óta általánosan követett nemzetközi gyakorlatot tükröz, az említett tartalmú rendelkezés az adóegyezményeink nagy részében jelenleg is szerepel.
  • A kötelező adóügyi választottbíráskodás bevezetése: A nemzetközi adóügyi vitarendezés választottbírósági eljárással (arbitrációval) való kiegészítése Magyarországon már 2019-ben megvalósult az EU-s szabályozást átültető az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvénnyel. Az MLI-ban az arbitrációról szóló rendelkezések megjelölése az EU-n kívüli, harmadik államokkal való vitáinkban teheti lehetővé a hatékonyabb vitarendezést. Magyarország ezért néhány fenntartással (pl. nincs helye választottbírósági eljárásnak, ha az ügy érdemét tekintve bíróság döntést hozott; a választottbírósági döntés nem kötelező erejű a szerződő tagállamokra és nem kell végrehajtani, ha a szerződő joghatóságok illetékes hatóságai a döntést követő három hónapon belül az összes megoldatlan kérdés eltérő megoldásában megállapodnak) vállalta a kötelező adóügyi választottbíráskodás bevezetését.

Amennyiben a témával kapcsolatban kérdések merülnek fel, forduljanak szakértőinkhez bizalommal.

Ez a weboldal is sütiket használ!
A kényelmes böngészési élmény érdekében sütiket használunk a tartalom és a közösségi funkciók biztosításához, a weboldal forgalmunk elemzéséhez és reklámozás céljából. A weboldalon megtekintheti az Adatkezelési és Süti Tájékoztatónkat (PDF).
Szükséges:
Az weboldal működéséhez elengedhetetlenül szükséges sütik. Ezek nélkül a weboldalt nem lehet megtekinteni.
Statisztikai:
A weboldal statisztikáinak elemzésével tudjuk weboldalunkat hatékonyabbá tenni, hogy a lehető legmagasabb felhasználói élményt nyújtsuk kedves látogatóinknak. Ezért gyűjtünk statisztikai adatokat a Google Analytics segítségével, amely kizárólag az IP címeket tárolja a személyes adatok közül.
Reklámcélú:
Azért települnek ezek a sütik, hogy a felhasználók számára egyedi ajánlatot, és számára releváns, érdeklődési körébe tartozó reklámajánlatokkal tudjuk megcélozni.