Megint május, megint új adótörvény csomag

Sokan még ki sem heverték az április 1-től élesben működő számlaadat szolgáltatással járó feladatokat, esetleg készülnek a májusban benyújtandó személyi jövedelemadó vagy éves adókötelezettségek bevallására, új feladatként itt van a mai napon az Országgyűlés elé beterjesztett legújabb adócsomag tanulmányozása is. 

Ennek áttekintésében nyújtunk Partereink részére segítséget egy  rövid összefoglaló formájában, a legfontosabb adónemek vonatkozásában.

Személyi jövedelemadó

A javaslat egyszerűsíti az egyéni vállalkozók átalányadózásának szabályait. Az adózási mód választására jogosító bevételi határ meghatározásához az éves minimálbér változását követő szabály kerül bevezetésre, egyszerűsödik a jövedelem megállapításához szükséges átalányköltség-hányadok rendszere és mentesül a személyi jövedelemadó alól az éves minimálbér felét el nem érő átalányban meghatározott jövedelem. E szerint a jövőben az éves minimálbér tízszereséig, kiskereskedelmi tevékenység esetén annak ötvenszereséig választható az átalányadózás.

A javaslat új adózási szabályokat állapít meg a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem adókötelezettségére. E szerint a kriptovalutákból származó ügyleteket a tőkejövedelmekhez hasonlóan 15%-os forrásadó terhelné.

Szociális hozzájárulási adó / szakképzési hozzájárulás

2022. júliustól a szociális hozzájárulási adó mértéke 15%-ra csökken és a szakképzési hozzájárulás – a kedvezmények fenntartása mellett – beépül az adóba.

Társasági adó

A társasági adóban átültetésre kerül az adóelkerülés elleni intézkedéseket tartalmazó EU Direktívának az úgynevezett fordított hibrid vállalkozásokra vonatkozó része.

Bevezetésre kerülnek a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó rendelkezések.

Energiaellátók jövedelemadója

A javaslat bevezeti a veszteségelhatárolás intézményét az energiaellátók jövedelemadójába is. E szerint az energiaellátók veszteségüket a következő 5 adóévben figyelembe vehetik az adó meghatározásánál.

Pénzügyi szervezetek különadója

Megszűnik a kockázati tőkealap-kezelők és a tőzsdék adókötelezettsége a pénzügyi szervezetek különadójában.

Általános forgalmi adó

A Javaslat jogharmonizációs céllal megteremti a pénzforgalmi szolgáltatók nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségét. A határon átnyúló elektronikus kereskedelem dinamikus növekedése és a 2021. július 1-jétől hatályba lépő, az elektronikus kereskedelemre vonatkozó új áfa szabályok ugyanis szükségessé teszik egy új ellenőrzési eszköz bevezetését. Az elektronikus kereskedelem során a nem adóalany részére történő, határon átnyúló értékesítés esetében az értékesítő a letelepedésétől eltérő tagállamban az adófizetési kötelezettségének egy olyan rendszer segítségével tehet eleget, mely nem igényel regisztrációt ezen tagállamban. Hasonlóan egyszerűsödik a 150 EUR alatti import küldemények utáni áfa megfizetése is. A Javaslat célja, hogy a határon átnyúló fizetésekről rendelkezésre álló pénzforgalmi adatok továbbításával eszközt biztosítson az adóhatóságok számára a határon átnyúló e-kereskedelmi ügyletek utáni áfa fizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzéséhez.

Jövedéki adó

A változások elsősorban a tagállamközi adózott termékszállítások elektronikus okmányolási rendszer alá történő bevonását és a jövedéki termékek exportjára és importjára vonatkozó vám- és jövedéki szabályok összehangolását érintik. A jogharmonizációs kötelezettségből eredő végrehajtási feladatok elvégzésének határideje 2021. december 31., a hatálybalépés 2023. február 13.

A jövedéki szabályok területi hatályát megállapító rendelkezések a Brexit szerződésben foglaltakkal összhangban módosulnak.

Illetékek

Az illetéktörvény módosítását az esetleges nem rendeltetésszerű magatartások megakadályozásának szándéka vezérli. Ezért a törvényjavaslat szerinti illetéktörvény módosítás érinti a CSOK-kal való lakásszerzés illetékmentességét, valamint a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság fogalmát.

Adóigazgatás

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény alapján székhelyszolgáltatási tevékenységet csak olyan szolgáltató folytathat, amely a felügyeleti szervhez a tevékenységét bejelentette. E módosítást az adóigazgatási szabályok nem követték le. A kormányzat gazdaságfehérítő intézkedései részeként indokolt a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény rendelkezéseit az adóigazgatási eljárásban is érvényesíteni  oly módon, hogy az állami adó- és vámhatóság csak olyan székhelyszolgáltató igénybevételét fogadja el, amely a fenti feltételeknek megfelel. Amennyiben az adózó e feltételnek az állami adó- és vámhatóság felhívása ellenére sem tesz eleget, az adószáma törlésre kerül.

Az állami adó-és vámhatóság ellenőrzési, végrehajtási, bűnüldözési tevékenységének hatékonyabbá tétele céljából az előterjesztés előírja a pénzügyi, pénzforgalmi intézmények és befektetési vállalkozások mellett az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények adatszolgáltatási kötelezettségét.

A jogalkalmazás terén mutatkozó bizonytalanságokra tekintettel a tervezet pontosítja a késedelmi pótlék számítására vonatkozó szabályokat, meghatározva a kerekítés módszertanát. A módosítással kapcsolatban figyelemmel kell lenni, hogy e kerekítési szabályok lesznek irányadók a késedelmi kamat tekintetében is, ugyanolyan módon kerül sor a kerekítésre az adóhatóság és az adózó késedelme esetén is.

Számvitel

A javaslat az összemérés elvének érvényesülése érdekében a fejlesztési támogatások elszámolásánál is lehetővé teszi a támogatási bevételek időbeli elhatárolását, hasonlóan a működési célú támogatások elszámolásához.

A szerződés elszámolási egységére vonatkozó új szabályok egyes esetekben olyan szerződésekre is kiterjed(het)nek, amelyeknél nem indokolt, illetve nehézséget okoz azok alkalmazása. Ennek elkerülése érdekében a javaslat lehetővé teszi, hogy sorozatgyártás esetén ne kelljen kötelezően alkalmazni a szerződés elszámolási egységére vonatkozó szabályokat.

A javaslat a független könyvvizsgálói jelentés tartalmát kiegészíti az Európai Bizottság 2019/815 felhatalmazáson alapuló rendeletében előírt követelményeknek való megfelelésre vonatkozóan, illetve rendelkezik a beszámolóhoz jogszerűtlenül kibocsátott és közzétett könyvvizsgálói jelentések visszavonásáról.

E mellett a javaslat tartalmaz több, gyakorlati végrehajtást segítő pontosító, kiegészítő rendelkezést. Ilyen többek között

– a bekerülési (beszerzési) érték tartalmára,

– a know-how szellemi terméken belüli átsorolására,

– a helyesbítő számviteli bizonylatokra vonatkozó előírások pontosítására, valamint

 – az opciós díj aktiválási szabályának pontosítására vonatkozó javaslat.

Vámigazgatás

A vámjogszabályok módosítása érinti az Európai Unió külső határian elkövetett jogsértésekkel összefüggésben lefolytatott gyorsított eljárás hatékonyabbá tételét, melynek keretében a jogsértést eredményező vámhiány mértéke 50 000 forintról 100 000 forintra emelkedik, megnövelve így a gyorsított eljárás által lefedett esetek számát. A gyorsított eljárás keretében a bírság a helyszínen megfizethető, így gyorsabb és eredményesebb a jogsértések kezelése. Az adminisztratív terheket csökkenti, hogy a vámhatóság a bírság kiszabása során annak megfizetéséről a váminformatikai rendszerből nyomtatható igazolást állít ki, amely kiváltja a manuális úton kitöltendő nyugta szerepét.

A gazdaság fehéredését érdekében a törvényjavaslat módosítja az engedélyezett gazdálkodók vám- és adóügyi megfelelésére vonatkozó szabályokat, annak érdekében, hogy maradéktalanul érvényesüljön az engedélyezett gazdálkodói rendszer szellemisége, hiszen az arra a feltevésre épül, hogy az engedélyezett gazdálkodók szakmailag képzettek, ebből adódóan szakszerűen és jogszerűen látják fel tevékenységüket. Erre tekintettel a törvényjavaslat csökkenti az engedélyezett gazdálkodói engedélyek visszavonását eredményező bírságok küszöbértékét.

A T/16208. számú, „az egyes adótörvények módosításáról” szóló törvényjavaslat az alábbi linken érhető el: https://www.parlament.hu/irom41/16208/16208.pdf