Építőanyag-gyártók, kereskedők figyelmébe

A Kormány az utóbbi napokban többször kiemelte, hogy az építőipari anyagok árának folyamatos és drasztikus emelkedése, a tisztességtelen haszonkulcs realizálása, ellentétes a Kormány családsegítő programjaival, ezért beavatkozás szükséges. A beavatkozás egy része adminisztratív jellegű, egy része pedig az adóztatás eszközével történik.

A fentiekre tekintettel a Kormány több rendeletet hozott, amely a Magyar Közlönyben 2021. július 8-án (130. szám) került közzétételre, és az intézkedések jó része a kihirdetéssel azonnal hatályba is lépett.

Rövid ismertetőnkben elsősorban az adózást érintő újdonságokat mutatjuk be, így a rendeletek bemutatása nem teljeskörű.

A Kormány 402/2021. (VII. 8.) Korm. rendelete a gazdaság újraindítása érdekében meghozandó, az építőipari ellátásbiztonság szempontjából stratégiai jelentőségű nyersanyagok és termékek kivitelével kapcsolatos regisztrációs eljárásról és egyéb intézkedésekről

E rendelet alapján a Magyarország területéről külföldre e Korm. rendelet 1. mellékletben meghatározott, az építőipari ellátásbiztonság szempontjából stratégiai jelentőségű nyersanyag és termék bizonyos kivételekkel a  belgazdaságért felelős miniszterhez történő regisztrációt  és a bejelentés tudomásulvételének visszaigazolását követően

1. értékesíthető, illetve
2. vihető ki.

E rendeletet nem kell alkalmazni a Magyarország területén, tranzitforgalom keretében átszállított építőanyagra.

A Korm. rendelet számos részletszabályt tartalmaz, pl. a beadandó nyomtatványokkal és mellékletekkel kapcsolatban.

A Kormány 403/2021. (VII. 8.) Korm. rendelete a gazdaság újraindítása érdekében meghozandó, az építőipari ellátásbiztonság szempontjából stratégiai jelentőségű nyersanyagok és termékek fuvarozásával kapcsolatos intézkedésekről

Az előbb említett adminisztrációs feladatokon kívül, az EKÁER-ben is változások történtek.

E szerint az  Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer működéséről szóló 13/2020. (XII. 23.) PM rendelet [a  továbbiakban: 13/2020. (XII. 23.) PM rendelet] szerinti bejelentési kötelezettség fennáll az  EKÁER működésével összefüggésben a  kockázatos termékek meghatározásáról szóló 51/2014. (XII. 31.) NGM rendeletben felsorolt termékeken kívül e Korm. rendelet 1.  mellékletében (ilyen termékek többek között: kavics, sóder, cement, furnéllap, fa, kőzetgyapot,  vasáruk, stb.) meghatározott termékekre vonatkozóan is, a 13/2020. (XII. 23.) PM rendeletben foglaltak szerint.

Fontos megjegyezni azonban, hogy az  1.  mellékletben felsorolt termékekre nem kell alkalmazni a  13/2020. (XII. 23.) PM rendelet szerinti biztosítéknyújtási kötelezettséget.

A Kormány 404/2021. (VII. 8.) Korm. rendelete a gazdaság újraindítása érdekében fizetendő kiegészítő bányajáradékról

A fenti Korm. rendeletekben adminisztratív előírásokat láthatunk, e Korm. rendeletben azonban már a bányajáradék változással kapcsolatos előírások találhatók.

A Korm. rendelet definiálja, hogy ki kötelezett kiegészítő  bányajáradék fizetésére. Ennek alapján kiegészítő bányajáradék fizetésére kötelezett:

• a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 20. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint bányajáradék fizetésére kötelezett, és
• főtevékenységként kőfejtés, gipsz, kréta bányászata (TEÁOR 0811), kavics-, homok-, agyagbányászat (TEÁOR 0812), cementgyártás (TEÁOR 2351), illetve mész-, gipszgyártás (TEÁOR 2352) tevékenységet végez, és
• a 2019. évi nettó árbevétele – ide nem értve a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozást – elérte vagy meghaladta a 3 milliárd forintot.

Tehát kiegészítő bányajáradékot a három feltétel együttes megfelelése esetén kell fizetni.

A kiegészítő bányajáradék fizetésére kötelezett az általa kitermelt vagy feldolgozott, építési alapanyagként szolgáló

a) osztályozott homok 700 forint/tonna,

b) osztályozott kavics 900 forint/tonna,

c) osztályozott homokos kavics 700 forint/tonna,

d) természetes homokos kavics 700 forint/tonna,

e) cement 20 000 forint/tonna

–  általános forgalmi adó nélkül számított – áron felüli értékesítése esetén a  tényleges árbevétel, az  értékesített mennyiség és az  e  bekezdésben meghatározott ár alapján megállapított árbevétel különbségének 90 százalékát kiegészítő bányajáradékként fizeti meg.

A Korm. rendelet alapján a felsorolt termékek értékesítése során, amennyiben az értékesítő nem kötelezett kiegészítő bányajáradék fizetésére, abban az esetben – a fent bemutatott rögzített forint/tonna értékek figyelembevételével – tisztességes haszonkulcs kialakítására kell törekednie.

A Korm. rendelet alapján a kiegészítő bányajáradék fizetésére nem kötelezett értékesítő, amennyiben a tisztességes haszonkulcsnak megfelelő áraktól eltérően tisztességtelen haszon szerzésére irányuló ármegállapítást alkalmaz, abban az esetben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adóigazgatási eljárást kezdeményezhet.

A Korm. rendelet a kiegészítő bányajáradék megfizetésének részletszabályait is tartalmazza. A kiegészítő bányajáradékot forintban, havonta kell teljesíteni, a tárgyhót követő hónap 15. napjáig, a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01031513-00000000 számú, „Bányajáradék befizetés” elnevezésű számlára, az utalás közleményében feltüntetve a kiegészítő bányajáradék megnevezést és a vonatkozó időszakot. A befizetett kiegészítő bányajáradék költségként számolható el. A kiegészítő bányajáradék önbevallásához szükséges nyomtatványt a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat a honlapján közzéteszi.

A Kormány 405/2021. (VII. 8.) Korm. rendelete a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény eltérő alkalmazásáról

E Korm. rendelet alapján a  koronavírus világjárvány okozta rendkívüli helyzetre való tekintettel az  építőipari nyers- és alapanyagokra megállapított bányatelkek esetében a  bányafelügyelet határozatban kötelezi a  műszaki üzemi terv szerinti kitermelési kapacitás

a) minimum 50%-os mértékig történő üzemszerű kitermelés egy éven belül való megkezdésére azon bányavállalkozót, aki az  üzemszerű kitermelés megkezdésére vonatkozó műszaki üzemi tervet e  rendelet hatálybalépését megelőzően szerezte meg;

b) 100%-os mértékig történő üzemszerű kitermelés egy éven belül való megkezdésére azon bányavállalkozót, aki az üzemszerű kitermelés megkezdésére vonatkozó műszaki üzemi tervet e rendelet hatálybalépése után szerzi meg.

Az  építőipari nyers- és alapanyag üzemszerű kitermelését folytató bányavállalkozó az  e  rendelet hatálybalépését megelőző fél év szerinti havi átlagos kitermelési mennyiséget csak a bányafelügyelet engedélyével csökkentheti.

A Kormány 406/2021. (VII. 8.) Korm. rendelete a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény eltérő alkalmazásáról

E Korm. rendelet elsősorban a Gazdasági Versenyhivatal által lefolytatott vizsgálatok vonatkozásában tartalmaz előírásokat.

E szerint a  tisztességtelen piaci magatartás és a  versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 43/D.  § (1)  bekezdése szerinti ágazati vizsgálatra vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül a  Gazdasági Versenyhivatal, ha valamely ágazat sajátosságai, egyedi jellemzőinek összessége vagy szerkezeti struktúrája alapján megalapozottan feltehető, hogy az  ágazathoz tartozó valamely piacon a  verseny torzul vagy korlátozódik, és ezen piaci problémák feltárása és kezelése érdekében sürgős beavatkozás indokolt, a  piaci folyamatok feltárása és értékelése céljából végzéssel gyorsított ágazati vizsgálatot indít.

A  gyorsított ágazati vizsgálatot elrendelő végzés indokolásában meg kell jelölni, hogy mely piaci jellemzőkre tekintettel szükséges a  gyorsított ágazati vizsgálat megindítása. A  gyorsított ágazati vizsgálatra a  Tpvt. ágazati vizsgálatra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. A gyorsított ágazati vizsgálatot elrendelő végzést hirdetményi úton kell közölni. (A Gazdasági Versenyhivatal a gyorsított ágazati vizsgálat eredményéről egy hónapon belül jelentés tervezetet készít. A gyorsított ágazati vizsgálati jelentés elkészítésének határidejét a Gazdasági Versenyhivatal elnöke két alkalommal, egyenként legfeljebb egy hónappal meghosszabbíthatja.

Látható, hogy e szektorban működő társaságokra számos adminisztrációs és esetenként megemelkedett adófizetési kötelezettség terheli. Erre tekintettel javasolt a 130. számú Magyar Közlönyt áttanulmányozni, amely az alábbi linken is elérhető.