Globális minimumadó: Megállapodtak az OECD tagállamai

Tavasszal beszámoltunk arról, hogy az OECD 2019 óta dolgozik a globális minimumadó szabályozás koncepcióján, amelyet azonban Magyarország annak adóemelő hatása miatt nem támogatott.

Ahogy májusi hírlevelünkben is írtuk, a globális minimumadó bevezetése felől nem volt kétségünk, azonban a nemzetközi szinten gyorsnak mondható tervezett bevezetése minket is meglep.

Tavasz óta sok víz lefolyt a Dunán, és az eredeti koncepció pontosításra került, több ország igényeinek megfelelően.

Múlt héten végül hazánk is – az elképzelést sokáig ellenző Észtországhoz és Írországhoz hasonlóan – csatlakozott a megállapodáshoz, amelyet az OECD közleménye szerint így az OECD és a G20-as csoport valamennyi országa támogat, csak Kenya, Nigéria, Sri Lanka és Pakisztán nem mondott rá igent.

A megállapodás két részből (ún. pillérből) áll.

• Az első pillér a nyereség és az adóztatási jogok igazságosabb elosztását célozza azáltal, hogy a legnagyobb és legnyereségesebb multinacionális vállalatok adóztatásának jogát részben átcsoportosítja a székhelyük országából azokra a piacokra, ahol üzleti tevékenységet fejtenek ki és nyereséget termelnek, függetlenül attól, hogy fizikailag is jelen vannak-e az adott országban. Ez lényegében a nagy digitális vállalatok megadóztatását célzó intézkedéscsomag, amivel Magyarország is egyetértett már a korábbi tárgyalások során is.
• A második pillér azonban Magyarországot – ahol Európában a legalacsonyabb a társasági adó kulcsa – érzékenyen érintette. Ez ugyanis a társasági adó mértéke terén kialakult versenyt kívánja korlátozni egy minimális adókulcs bevezetésével. Ennek mértékét és feltételrendszerét illetően komoly viták és egyeztetések folytak.
• A létrejött megállapodás szerint a globális minimális társaságiadó-kulcs 15%-os lenne, de ez nem minden vállalkozásra vonatkozna, hanem csak a legnagyobb, 750 millió eurós éves bevételt elérő cégekre. (A kormány közleménye szerint a társasági adó kulcsa nem fog változni, továbbra is 9 százalékos marad, a globális adót célzott megoldással szedheti be Magyarország.)
• A megállapodás szövegébe belefoglalt “substance carve-out” szabály értelmében a tárgyi eszközök és a bérkifizetések meghatározott része mentesül majd az adóztatás alól. Ezáltal azon cégek, amelyek nem fiktív, hanem valós eszköz- és bérköltséggel járó tevékenységet folytatnak, kedvezményt tudnak igénybe venni a minimumadó alapjából.
• Az eredeti tervek szerint 5 évig az eszköz- és bérköltség legalább 7,5%-a, azt követően legalább 5%-a lett volna levonható. Az alkuk eredményeként az átmeneti időszak 10 éves lett, melynek kezdetén a tárgyi eszközök költségének 8%-a, a bérköltségnek pedig 10%-a érvényesíthető csökkentő tételként, ami az első 5 évben évenként 0,2 százalékponttal fog csökkenni, a második 5 év során pedig a tárgyi eszközök tekintetében 0,4 százalékponttal, míg a bérköltség tekintetében 0,8 százalékponttal.

Az országok tervei szerint a megállapodást október végéig véglegesítik, 2022-ben többoldalú megállapodások aláírására kerül sor, és 2023-ban léphet hatályba az új szabályozás.

A globális minimumadóval kapcsolatos újabb fejleményekről következő hírleveleinkben tájékoztatjuk ügyfeleinket.