Döntött a kormány az extraadók bevezetéséről

A tegnapi napon Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány rezsivédelmi és honvédelmi alapot hoz létre. Innen fizetik a rezsicsökkentés és a honvédség megerősítésének költségeit – közölte. Erre tekintettel kötelezik

  • a bankokat,
  • a biztosítókat,
  • a nagy kereskedelmi láncokat,
  • az energiaipari és kereskedő cégeket,
  • a telekom cégeket és
  • a légitársaságokat,

hogy extra profitjuk nagy részét ide fizessék be. Az intézkedések korlátozottak, két évre szólnak, 2022-re és 2023-ra (azonban ezek esetleges meghosszabbításáról 2023-ban döntenek).

A miniszterelnök részletekről nem beszélt, ezzel kapcsolatban Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a mai kormányinfon ismertette a terveket, azonban pontos részleteket még nem lehet tudni.

Tekintettel azon szektorokra, amelyek további extraadókkal lesznek terhelve, vélhetően az eddig bevezetett adók mértéke fog egyszerűen megemelkedni és nem új adónemek kerülnek bevezetésre. Ezt támasztja alá az a kijelentés is, hogy az „extraprofit” adókról szóló rendelet napokon belül megjelenik.

A szektorális adók vonatkozásában az alábbi információk ismertek:

  • A pénzügyi szektorban a különadó 250 milliárd forinttal, a tranzakciós illeték 50 milliárd forinttal fog emelkedni
  • A biztosítói szektor esetén 50 milliárd forintot vonnának el
  • Az energiaszektor kapcsán hozzávetőlegesen 300 milliárd forintról van szó
  • A kiskereskedelmi szektor 60 milliárd forint adóelvonásra számíthat
  • A telekommunikációs szektor nagyságrendileg 40 milliárd forint többlet befizetésre lesz kötelezett
  • A légitársaságok kb. 30 milliárd forint adónövekménnyel számolhatnak
  • A gyógyszerforgalmazói szektor, ide nem értve a kis gyógyszertárakat: 20 milliárd forint többlettel kalkulálhatnak.
  • A kormány a reklámadónál 2023. január 1-jétől 15 milliárd forint adóval számol.

A számok táblázatos formában az alábbiakban láthatók.

SzektorVárt összeg
Bank300 milliárd forint
Biztosítók50 milliárd forint
Energia300 milliárd forint
Kiskereskedelem60 milliárd forint
Telekommunikáció40 milliárd forint
Légitársaságok30 milliárd forint
Gyógyszerforgalmazók20 milliárd forint
Reklámadó15 milliárd forint

Az adókat rendeletileg fogják beszedni és a kirótt adót egy összegben éves szinten kell a cégeknek befizetni, már most 2022-re előre.

Kiskereskedelmi adó

A kiskereskedelemben a legnagyobb árbevételű vállalatoknál magasabb, a közepes bevételeknél alacsonyabb, a legkisebb bevételű vállalatoknál pedig nem lesz magasabb különadó. Azaz gyakorlatilag a meglévő kiskereskedelmi adó kulcsát emeli meg a kormány.

A kiskereskedelemben:

  • 100 milliárd bevétel felett 2,7% a jelenlegi kulcs, ez 4,1%-ra módosul,
  • 30-100 milliárd között: 0,4% az adó ez 1%-ra emelkedik,
  • 500 millió-30 milliárd forint közötti bevételnél változatlan marad az adókulcs.

Bankadó

Az új, 250 milliárd forintos bankadó alapja a bankok kamateredménye, valamint díj- és jutalékeredménye lesz, ez alapján osztják szét az adóterhet a piaci szereplők között, míg a biztosítóknál díjbevételarányos lesz az új adó.

Pénzügyi tranzakciós illeték

A tranzakciós illeték esetén az értékpapír-tranzakciókra is kiterjesztik a tranzakciós illetéket, az illeték felső határát tranzakciónként a jelenlegi 6 ezer forintról 10 ezer forintra emelik  az átutalások és az értékpapír-tranzakciók esetében is – jelentette be Nagy Márton. Az értékpapír-tranzakciók illetéke alól a Magyar Posta és a Magyar Államkincstár mentesülni fog.

Légitársaságokat terhelő különadó

Nagy Márton tájékoztatása szerint, azokat a légitársaságokat érinti majd a különadó, amelyek Budapestet érintik járataikon, utasonként kb. 10 euró adóval kell számolni. A miniszter szerint ez gyakorlatilag az összes Európában üzemelő légitársaságot érinti.

Extraprofit „definiálása”

A Kormányinfon Nagy Márton ismertette az extraprofit számításának módszerét. E szerint a pénzügyi rendszer a lakossági betétekre átlag 0,3% kamatot fizet, amíg az egyhetes betétet 7%-os kamattal fekteti be, a különbség 6,7%. Ha ezt „rávetíti” a likviditásra, akkor megvan a „sima profit”. Ezt kell összevetni a korábbi évek nyereségével. A kormányzat a kétezres évek számait vetette össze a mostani évekkel. Az akkori nyereséget kivonják a mostaniból, és a keletkező profit különbség kétharmadát vonják el. Hasonló módszer szerint járnak el a többi szektorban is.

Egyéb adónemek változása

A két alap idén összesen 900 milliárd forint adóemelésből fog „gazdálkodni”, ebből a rezsivédelmi 700, a honvédelmi 200 milliárd forint lesz. Ez jövőre akár tovább is emelkedhet, hangzott el a kormányinfon.

A két alapból 100 milliárd forint nem az extraprofit-adóból jön be, hanem lesznek egyéb tételek: emelik például a népegészségügyi adót, a dohány- és alkoholtermékek jövedéki adóját, változik a cégautók adózása. 

A 900 milliárd forintból 800 milliárdot biztosítanak a különadók, a 100 milliárd pedig a fenti tételekből jön be.

A Kormányinfon elhangzottak szerint az extraadók átterhelését a végső fogyasztókra szigorúan ellenőrizni és szükség esetén szankcionálni fogják.

KATA

A megszorítások nem csak a korábban említett szektorokat érintik, hanem az egyik legnépszerűbb adózási módot is, a KATA adónemet.

Gulyás Gergely a katát váltó lehetséges adóval kapcsolatban elmondta, hogy olyan szabályozási formát keresnek, amely visszaszorítja a katát arra területre, amelyre eredetileg is szánták. A lehetséges módosítás magában foglalná, hogy éves szinten 18 millió forint bevételig tervezik kiterjeszteni, elsősorban a kisegzisztenciák  támogatására. Az, hogy a fentiek alatt pontosan mit ért a kormányzat, nem került kifejtésre.

Általános forgalmi adó

Gulyás Gergely megerősítette, hogy az áfa-kulcsok általános, vagy egy-egy termék, szolgáltatás vonatkozásában felmerülő csökkentése nincsen napirenden.

Globális minimumadó

A Kormányinfon ugyan a globális minimumadóval kapcsolatban nem történt bejelentés, azonban szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy az Európai Parlament (EP) képviselői jóváhagyták a globálisan minimum 15 százalékos társaságiadó-kulcsról született nemzetközi megállapodást is, amely szabályozás nemzeti szintű átültetésének határideje: 2022.12.31. A téma kapcsán – annak fontosságára tekintettel – hamarosan egy részletes hírlevéllel jelentkezünk.

Ez a weboldal is sütiket használ!
A kényelmes böngészési élmény érdekében sütiket használunk a tartalom és a közösségi funkciók biztosításához, a weboldal forgalmunk elemzéséhez és reklámozás céljából. A weboldalon megtekintheti az Adatkezelési és Süti Tájékoztatónkat (PDF).
Szükséges:
Az weboldal működéséhez elengedhetetlenül szükséges sütik. Ezek nélkül a weboldalt nem lehet megtekinteni.
Statisztikai:
A weboldal statisztikáinak elemzésével tudjuk weboldalunkat hatékonyabbá tenni, hogy a lehető legmagasabb felhasználói élményt nyújtsuk kedves látogatóinknak. Ezért gyűjtünk statisztikai adatokat a Google Analytics segítségével, amely kizárólag az IP címeket tárolja a személyes adatok közül.
Reklámcélú:
Azért települnek ezek a sütik, hogy a felhasználók számára egyedi ajánlatot, és számára releváns, érdeklődési körébe tartozó reklámajánlatokkal tudjuk megcélozni.