Megjelent az őszi adócsomagot tartalmazó törvény

Ahogyan a nyár, úgy az ősz sem mutatkozik unalmasnak a könyvelők, adótanácsadók és pénzügyi szakemberek részére. Sőt, a hamarosan megjelenő – többek között – a transzferár adatszolgáltatásra vonatkozó NGM-rendelet  módosítás a téli hónapokra is tartogat izgalmakat.

Az alábbiakban röviden újra összefoglaljuk a legfontosabb adózást érintő változásokat.

Októberben beszámoltunk róla, hogy a Parlament megkezdte az őszi adócsomag tárgyalását. A héten megtörtént a végleges szöveg elfogadása: 2022. november 23-án kihirdették az egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XLV. törvényt.

Az elfogadott módosítások nagyrészt jogtechnikai illetve nyelvhelyességi jellegűek voltak, csak néhány fontosabb változás van az eredeti szövegváltozathoz képest. Hírlevelünkben kiemeléssel jelöljük ezeket a témákat.

Személyi jövedelemadó

• A NAV a nyilvántartásaiban szereplő adatok alapján feltünteti az adóbevallási tervezetben a 25 év alatti fiatalok kedvezményének jogosultat megillető összegét.
• Átalányadózásra vonatkozó változások 2023-tól:
  • Az átalányadózó egyéni vállalkozásoknak havi helyett negyedéves gyakorisággal kell majd járulékbevallást benyújtaniuk. Ehhez igazodóan, ha az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó családi járulékkedvezményt kíván érvényesíteni, az átalányban megállapított jövedelme adóelőlegét 2023-tól nem havonta, hanem negyedévente kell bevallania.
  • Mind a kiskereskedelmi tevékenységet végzők, mind pedig az egyéb vállalkozói tevékenységet végzők esetében megszűnik a tárgyévet megelőző adóévben szerzett bevételhez kapcsolódó értékhatár. A tárgyévre vonatkozó bevételi értékhatárok továbbra is megmaradnak.
  • Négy évről 12 hónapra csökken az az időszak, amelynek az átalányadózás megszűnése évét követően el kell telnie ahhoz, hogy az átalányadózás újra választható legyen.
  • Az átalányadózás bevételi értékhatárának arányosítási szabályát alkalmazni kell azokra az egyéni vállalkozókra is, akik az átalányadózás választását közvetlenül megelőzően kisadózónak minősültek.
• Ha házassági vagyonjogi szerződés eltérően nem rendelkezik, a házassági vagyonközösség fennállása alatt megvásárolt ingatlan megszerzésének időpontja mindkét házasfél esetében ugyanaz akkor is, ha a tulajdonjog a szerzéskor csak az egyik fél nevére lett bejegyezve, és a másik fél tulajdonjogát csak később – akár évek elteltével – tüntették fel a tulajdoni lapon.

Társasági adó

• A módosító törvény pontosító rendelkezéseket vezet be a csoporttagság megszűnéséhez kapcsolódóan.
• A módosítás értelmében – akár már a 2022. adóév tekintetében – adómentességben és bevallási egyszerűsítésben részesül a magánszemélyek közötti vagyonjuttatásra irányuló ügyletben a bizalmi vagyonkezelési tevékenységet végző vagyonkezelő alapítvány, ha csak befektetési bevételei vannak.
• A kedvezményezett részesedéscsere kapcsán alkalmazott adóhalasztás a jövőben már az értékvesztés elszámolásakor – részlegesen – lejár, nem csak kivezetéskor.
• A reklámadó 0%-os mértékének időbeli hatályának meghosszabbításával összefüggésben a módosító törvény a 2023. december 31-ig terjedő időszakban kizárja a nem elismert költségre vonatkozó törvényi rendelkezés alkalmazandóságát.
• Az elektromos töltőállomás adóalap-kedvezménye az általános de minimis rendelet alapján vehető igénybe, azzal, hogy az adózó – választása és adóbevallásában tett nyilatkozata alapján – az Európai Bizottság Válságközleménye alapján is igénybe veheti a kedvezményt annak alkalmazhatósága időszakában. A de minimis jogalapot első alkalommal a 2022. január 31-ét követően benyújtott adóbevallás vonatkozásában kell alkalmazni, adott esetben önellenőrzéssel. Az önellenőrzés keretében az adózó dönthet arról is, hogy az elektromos töltőállomás kedvezményét az általános de minimis támogatás helyett a Válságközlemény alapján veszi igénybe. A kedvezmény a 2022. december 24-én hatályba lépő új előírások értelmében nem korlátozódik a működési eredményt meghaladó összegre, hanem az elektromos töltőállomás bekerülési értéke után vehető igénybe.
• A módosító törvény szerint valamennyi kedvezmény esetében, amelyek az általános de minimis rendelet alapján vehetőek igénybe, az adózó dönthet a Válságközlemény, mint állami támogatási jogalap alkalmazása mellett annak alkalmazhatósága időszakában. A választási lehetőség az elektromos töltőállomás kedvezménye kivételével első alkalommal a rendelkezés hatályba lépését követően, a 2022-ben kezdődő adóévre vonatkozóan benyújtott bevallásban érvényesíthető.
• Új átmeneti rendelkezés rögzíti a kamatlevonást korlátozó szabályok és a veszteségelhatárolási szabályok koherens alkalmazását arra a veszteségre, amely 2015 előtt keletkezett és még nem került felhasználásra. Az új átmeneti rendelkezés adózói választás alapján 2022-től alkalmazható.

EKHO

Az új KATA törvény kifizetőtől történő „bevételszerzést tiltó” szabálya miatt az új KATA és az ekho együttes alkalmazás nem lehetséges, viszont nem célszerű kizárni azt a lehetőséget, hogy a kisadózó az új KATA szerinti adóalanyisága előtt vagy után az ekhot választhassa. A jogalkotó ezért hatályon kívül helyezte azt a rendelkezést, mely szerint az egyéni vállalkozó nem választhatja az ekhot, ha az adóévben a KATA-t választotta.

Kisvállalati adó

• A kisvállalati adóalanyiság választásakor – a Tao. tv. szerinti finanszírozási költségek várható nagysága helyett – azt kell vizsgálni, hogy a kisvállalati adóalanyiság alkalmazását megelőző adóévben az adózó a társasági adószabályok kamatlevonás-korlátozási szabályainak alkalmazásával társasági adóalap módosítást várhatóan végrehajt-e.
• Megszűnik a kisvállalati adóalanyiság a törvény erejénél fogva, ha az adózó a társasági adószabályok kamatlevonás-korlátozási szabályainak, vagy tőkekivonásra, illetve adóelkerülésre vonatkozó különös rendelkezések alkalmazásával alkalmazásával társasági adóalap módosítást hajtott volna végre. A rendelkezést első alkalommal a 2023. adóév vonatkozásában kell alkalmazni.

Energiaellátók jövedelemadója

• A módosítás értelmében az elektromos töltőállomás adóalap-kedvezménye az általános de minimis rendelet alapján vehető igénybe, azzal, hogy az adózó – választása és adóbevallásában tett nyilatkozata alapján – az Európai Bizottság Válságközleménye alapján is igénybe veheti a kedvezményt annak alkalmazhatósága időszakában.
• A de minimis jogalapot első alkalommal a 2022. január 31-ét követően benyújtott adóbevallás vonatkozásában kell alkalmazni, adott esetben önellenőrzéssel. Az önellenőrzés keretében az adózó dönthet arról is, hogy az elektromos töltőállomás kedvezményét az általános de minimis támogatás helyett a Válságközlemény alapján veszi igénybe.
• A módosító javaslathoz fűzött indokolás értelmében a Válságközlemény alapján támogatás abban az esetben nyújtható, ha azt az Európai Bizottság határozata jóváhagyja. Erre tekintettel az energiaellátók jövedelemadójában az elektromos töltőállomás adóalap-kedvezménye a Válságközlemény alapján csak a jóváhagyó európai bizottsági határozat elfogadását követően vehető igénybe, illetve önellenőrizhető. Amennyiben a Távhő törvény módosításának hatályba lépése megelőzi a Bizottság jóváhagyását, akkor a jóváhagyást megelőzően csak az általános de minimis rendelet alapján vehető igénybe a kedvezmény.
• Az elektromos töltőállomás adóalap-kedvezménye nem korlátozódik a működési eredményt meghaladó összegre, az elektromos töltőállomás bekerülési értéke után vehető igénybe.

Általános forgalmi adó

• A módosító törvény 2023. január 1-jei hatállyal kibővíti az általános forgalmi adózás szempontjából jogutódlásnak minősülő esetek körét az agrárgazdaságok átadásáról szóló, 2023. január 1-jétől hatályba lépő új szabályok szerint megvalósuló gazdaságátadással.
• Figyelemmel arra, hogy az Áfa tv. több ponton tartalmaz egyes építésügyi szabályokra, jogintézményekre való hivatkozást, a módosító törvény leköveti a használatbavételre vonatkozó építésügyi szabályokban bekövetkezett változásokat az egyértelmű jogalkalmazás érdekében:
  • az új ingatlanok között nevesíti a funkcióváltással létrejövő új ingatlanokat is (melyeket az adóhatósági jogértelmezés már eddig is ide sorolt);
  • a módosítás értelmében fordított adózás alá tartoznak azok az ingatlan létrejöttére, bővítésére, átalakítására, egyéb megváltoztatására irányuló munkák – ideértve most már a rendeltetésváltoztatást is – is, amelyeknél ugyan építési engedélyre, egyszerű bejelentésre nincs szükség, de a munkák elvégzéséhez szükséges valamely egyéb hatósági engedély vagy bejelentés (pl. amely munkák örökségvédelmi engedélyhez vagy bejelentéshez, rendeltetésmódosítási engedélyhez vagy településképi bejelentési eljáráshoz kötöttek).
• A gazdaságfehérítés részeként Magyarország az Európai Unióban elsőként vezetheti be az úgynevezett e-nyugtát. A papírmentes nyugtaadás kisebb adminisztrációt, egyszerű használatot és költségcsökkentést jelent a vállalkozónak, továbbá környezetvédelmi és járványügyi szempontból is követendő nyugtaadási móddá válhat világszerte. A módosítás megteremti a gépi nyugtákról történő adatszolgáltatási kötelezettséget olyan gépi nyugták esetében is, amelyet pénztárgéptől eltérő olyan egyéb technikai megoldással állítottak ki, amelyet az illetékes hatóság előzetesen engedélyezett. Az e-nyugta részletszabályain jelenleg a Pénzügyminisztérium és az adóhivatal dolgozik.
• A jogalkotó a 2021. július 1-jén hatályba lépett e-kereskedelemi szabályok gyakorlati alkalmazása során felmerülő jogalkalmazási kérdéseket is rendezte a vonatkozó irányelvi előírásokkal összhangban, elsősorban az alanyi adómentes adóalany által végzett import távértékesítés és Közösségen belüli távértékesítés tekintetében. Az alanyi adómentességre vonatkozó rendelkezések 2022. január 1-jétől alkalmazandóak, tekintettel arra, hogy az alanyi adómentesség naptári évre választható adózási mód.
• Törvényi szintre emelkedik a 267/2022. (VII. 29.) Korm. rendelet előírása, amely 2 évvel meghosszabbítja az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó 5%-os áfa időbeli hatályát, továbbá az elhúzódó építkezések kezelésére átmeneti szabályozást is tartalmaz.
• Szintén törvényi szinten erősíti meg a módosítás a 613/2021. (XI. 8.) Korm. rendelet előírását, miszerint 2022. június 30. után is fennmarad a vas- és acélárukra, a gabonákra és a széndioxid-kibocsátási kvótákra vonatkozó FAD, 2026. december 31-ig.

Reklámadó

A Magyar Reklámszövetség és társszövetségei által jelzett kezdeményezésre tekintettel a jogalkotó további egy évvel meghosszabbította a hatályos szabályozás alkalmazásának határidejét, így a reklámadó mértéke 2023. december 31-ig az adóalap 0%-a.

Helyi adók

• A módosító törvény lehetőséget biztosít transzferár-korrekció jogcímén a helyi iparűzési adó alapjának csökkentésére abban az esetben is, ha a kapcsolt vállalkozás alanya ugyan a helyi iparűzési adónak, de a transzferár-korrekcióval érintett ügylet értékét olyan jogcímen tartja nyilván a számviteli szabályok megfelelő alkalmazásával, melyet a helyi adó alapjának megállapításánál nem kell figyelembe venni (pl. igénybe vett szolgáltatásként).
• A jogalkotó megújította az iparűzési adó egyszerűsített megállapítási módját, a háromféle jelenlegi módszert egyféle adóalap-megállapítási mód váltja fel.
  • Valamennyi olyan vállalkozó, amelynek az adóévi bevétele – éves szinten számítva, azaz 12 hónapnál rövidebb adóév esetén a működés naptári napjai alapján évesítve – a 25 millió (a személyi jövedelem-adótörvény szerinti átalányadót választó kereskedők esetén a 120 millió) forintot nem haladja meg, jogosulttá válik az iparűzési adóalapja egyszerűsített megállapítására.
  • Az egyszerűsített adóalap-megállapítás főszabálya szerint a kisvállalkozónak a helyi iparűzési adóalapját nem kell megállapítania, bevallást nem kell benyújtania és – mert az adóalap tételes összegű – az adóalapját nem kell megosztania a települések között.
  • A kisvállalkozónak adóelőleget évente csak egyszer – az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig – kell fizetnie, s amennyiben a kisvállalkozó bevétele az adott bevételi sáv felső határát nem haladja meg az adóévben, akkor az adóévre fizetett adóelőleghez képest további adót sem kell fizetnie (az adóelőleg, bevallás benyújtása nélkül, végleges adóvá válik).
  • Ha a vállalkozó adóévi bevétele annak a bevételi sávnak az alsó határa alatt marad, amelyben az előző adóévi bevétele alapján tartozott, akkor visszatérítendő adója keletkezik, melyet visszakérhet bevallás benyújtása mellett.
  • A vállalkozó székhelyére és a telephelyére/telephelyeire jutó adóalap
    • 2,5-2,5 millió forint, ha a vállalkozó bevétele a 12 millió forintot nem haladja meg (éves iparűzési adó: 50.000 forint)
    • 6-6 millió forint, ha a vállalkozó bevétele a 12 millió forintot meghaladja, de a 18 millió forintot nem haladja meg (éves iparűzési adó: 120.000 forint)
    • 8,5-8,5 millió forint, ha a vállalkozó bevétele a 18 millió forintot meghaladja, de a 25 millió forintot nem haladja meg. E kategóriába tartozik az a kisvállalkozó, aki a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózó kiskereskedő, és bevétele éves szinten nem több, mint 120 millió forint (éves iparűzési adó: 170.000 forint).
  • Az adóalap-megállapításra vonatkozó külön, előzetes bejelentésre, bejelentési nyomtatvány kitöltésére főszabály szerint nincs szükség. A módszer alkalmazásáról szóló döntést az adóév május 31-ig elégséges meghozni. A bejelentés az előző adóévről szóló adóbevallási nyomtatványon tehető meg. A jogelőd nélkül adóköteles tevékenységet végző kisvállalkozó első adóévére is választhatja az adóalap-megállapítási módszert, az első adóévről szóló bevallásán jelölve e tényt. Az egyszerűsített adóalap-megállapítás első ízben való alkalmazására speciális szabályok vonatkoznak.
  • Az új KATA alanyai esetében az adózási adminisztráció megkönnyítése érdekében a módosítás szerint a Htv. azzal vélelemmel él, hogy az adózó alkalmazni kívánja a 2023. január 1-jétől hatályos egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapítást a 2023. adóévre. Ezen törvényi vélelem azt eredményezi, hogy e vállalkozói körnek nincs semmilyen adminisztratív teendője, amennyiben élni kíván a 2023. január 1-jétől hatályos egyszerűsített iparűzési adózással.

Illetékek

• Szigorodik a kapcsolt vállalkozások közti visszterhes ingatlanszerzés illetékmentessége: a módosult előírás a vagyonszerző említett főtevékenysége egy meghatározott napon való fennállása helyett a kedvezményezett tevékenységekből vagy azok közül valamelyik tevékenységből származó árbevétel összes árbevételben képviselt 50%-os arányához köti a mentesség alkalmazhatóságát.
• 2024-től megszűnik az eljárási illeték illetékbélyeggel való megfizetésének lehetősége. A fel nem használt illetékbélyegek értékének visszatérítésére 2029. december 31-éig lesz mód, az ügyfél lakóhelye (székhelye) szerint illetékes állami adóhatóságnál.
• A CSOK felhasználásával történő lakásszerzések utáni illetékmentesség az idegen tulajdonban álló lakás bővítésekor is érvényesíthető lesz.

Pénzügyi tranzakciós illeték

• A módosító törvény pénzügyi tranzakciós illetékmentességet vezet be a diákhitelekre.
• Korlátozott rendeltetésű fizetési számlának minősül és ezáltal mentesül a pénzügyi tranzakciós illeték alól a Magyar Államkincstárnál nyitott, a devizában történő helyi iparűzési adófizetéshez tartozó technikai számla.

Szociális hozzájárulási adó

• A főfoglalkozású egyéni vállalkozókra vonatkozó minimum szociális hozzájárulási adó fizetési szabály miatt a jelenlegi szabályok értelmében átalányadózó egyéni vállalkozóknál a havi adóköteles jövedelem egyenlőtlen eloszlása miatt előfordulhat, hogy ugyanakkora jövedelem után az év egészére vetítve eltérő adófizetési kötelezettség keletkezik. Annak érdekében, hogy a jövedelem eloszlása ne befolyásolja ilyen mértékben a fizetendő szociális hozzájárulási adó mértékét, a jogalkotó göngyölítéses adófizetési szabályt vezet be. A göngyölítéses módszerrel meghatározott szociális hozzájárulási adó alap a jövedelem havonkénti eloszlásától függetlenül ugyanakkora éves jövedelemnél ugyanakkora összegű szociális hozzájárulási adófizetést eredményez, és figyelembe veszi azt is, hogy az egyéni vállalkozó a tárgyév megelőző hónapjaiban negyedévente mekkora szociális hozzájárulási adóalap után fizette meg az adót.
• Az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozóknak 2023-tól csak negyedévenként kell ‘58-as bevallást benyújtaniuk. A szociális hozzájárulási adót havonkénti bontásban a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig vallják be, illetve fizetik meg.

Társadalombiztosítási járulék

• A szociális hozzájárulási adóhoz hasonlóan átalányadózó egyéni vállalkozóknál a jogalkotó a társadalombiztosítási járulék tekintetében is göngyölítéses adófizetési szabályt vezet be. A göngyölítéses módszerrel meghatározott járulékalap a jövedelem havonkénti eloszlásától függetlenül ugyanakkora éves jövedelemnél ugyanakkora összegű tbj-fizetést eredményez, és figyelembe veszi azt is, hogy az egyéni vállalkozó a tárgyév megelőző hónapjaiban negyedévente mekkora járulékalap után fizette meg az tbj-t.
• Az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozóknak 2023-tól csak negyedévenként kell ‘58-as bevallást benyújtaniuk. A társadalombiztosítási járulékot a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig vallják be, illetve fizetik meg.
• A hatályos rendelkezések szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal csak azokról a foglalkoztatói megszűnésekről értesíti az NEAK-ot, ahol a saját nyilvántartása szerint nyitott jogviszony maradt, nem adja át az összes megszűnt foglalkoztató adatát. Ez azt eredményezheti, hogy már megszűnt cégek a NEAK nyilvántartásában még mindig nyitott, élő foglalkoztatóként szerepelnek. A rendelkezés módosításának eredményeként a megszűnt foglalkoztatókhoz bejelentett személyek jogviszonya is lezárulhat a foglalkoztató megszűnésével egyidejűleg a NEAK nyilvántartási rendszerében.

Adóigazgatás

• A módosítás szerint az állami adó-és vámhatóság az egyéni vállalkozó adózók részére, amennyiben egyéni vállalkozói tevékenységük bejelentésének időpontjában egyéb adóköteles tevékenységükre tekintettel már rendelkeznek adószámmal, nem állapít meg új adószámot, kivéve, ha korábbi, megszűnt egyéni vállalkozói tevékenységükre tekintettel vámazonosító számmal is rendelkeztek.
• Az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozóknak 2023-tól csak negyedévenként kell ‘58-as bevallást benyújtaniuk.
• Soron kívüli áfabevallás:
  • Nem kell soron kívüli áfabevallást benyújtani azokban az esetekben, amikor az adózó egyéni vállalkozóként folytatott tevékenysége nem szűnik meg, csak vállalkozói státuszáról mond le, és tevékenységét adószámos magánszemélyként folytatja tovább.
  • Csoportos adóalany létrehozása, illetve csoportos adóalanyhoz történő csatlakozás esetében az általános forgalmi adó soron kívüli bevallási kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidőt a csoportos adóalany létrejöttének, illetve a csoporthoz történő csatlakozás időpontjától kell számítani.
• Az. Art. 1. mellékletének módosítása megteremti a lehetőségét, hogy amennyiben az adózó a havi adó- és járulékbevallásban feltünteti a biztosítási jogviszony megszűnésének időpontját, akkor az állami adó- és vámhatóság az adózó által közölt bevallási adatok alapján a biztosítási jogviszony megszűnéséről szóló bejelentést hivatalból elvégzi, és az adatot továbbítja az egészségbiztosítás biztosítotti nyilvántartása részére, melyről a foglalkoztatottat és a foglalkoztatót értesíti.
• A módosítás továbbá megteremti a lehetőségét annak, hogy amennyiben az adózó jogutód nélkül megszűnt, a foglalkoztatottakra vonatkozóan elmulasztott bejelentési kötelezettséget az állami adó- és vámhatóság hivatalból pótolja a jogutód nélküli megszűnés időpontjáról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, melyről elektronikus úton adatot szolgáltat az egészségbiztosítás biztosítotti nyilvántartása részére. A biztosítási jogviszony megszűnésének vélelmezett időpontja a munkáltató, kifizető megszűnésének időpontja.

Számvitel – Társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés (CBCR)

A 2013/34/EU irányelvnek a társaságiadó-információk egyes vállalkozások és fióktelepek általi közzététele tekintetében történő módosításáról szóló 2021/2101/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében egyes, 750 millió eurót meghaladó bevétellel rendelkező multinacionális vállalkozásoknak külön jelentésben nyilvánosságra kell hozniuk a társasági adóval kapcsolatos információkat. A módosítás e közzétételi kötelezettség szabályait tartalmazza. Az új közzétételi kötelezettségekre vonatkozó rendelkezéseket 2023. június 22-éig kell átültetni, és a 2024. június 22-én vagy azt követően kezdődő üzleti évre vonatkozóan kell először alkalmazni.

Vámigazgatás

• A versenyképesség megőrzése és a bírságolási anomáliák elkerülése érdekében vámhiányt nem eredményező jogsértések esetében a jogsértés gyakoriságát 1 éves időtartamon belül kell figyelembe venni.
• Az állandó meghatalmazásokkal kapcsolatban az adóigazgatási eljárásokban már jól működő módszer alkalmazásának lehetőségét teremti meg a gördülékeny ügymenet érdekében azzal, hogy az állandó meghatalmazás bejelentésére szolgáló űrlapok változása miatt a korábbi bejelentésen nyugvó képviseleti jogosultságoknak az időközben módosult vagy kiegészült ügycsoportokhoz való viszonyát megfeleltetés útján biztosítja anélkül, hogy az ügyfelek hátrányt szenvednének.
• A hirdetményi kézbesítési módok közül a hirdetőtáblán történő elhelyezés megszűnik.

A transzferár-dokumentációval kapcsolatos előírásokat tartalmazó 32/2017-es NGM-rendelet módosítására december elején kerül sor. A változásokról hírleveleinkben folyamatos tájékoztatást adunk Ügyfeleinknek.