Közzétette a Pénzügyminisztérium a transzferár rendelet módosításának tervezetét
Az adózási szakértők nyár óta várva-várták a 32/2017-es NGM rendelet (transzferár rendelet) módosítását, amelyet a Pénzügyminisztérium múlt pénteken társadalmi egyeztetésre bocsátott. Igaz, az egyeztetésben való részvételre nem túl sok idő van, egészen pontosan 2022. december 17-éig lehet észrevételeket tenni. A rendelet módosításának legfontosabb részleteit az alábbiakban ismertetjük.
A hivatalos indokolás szerint a rendelet módosítás fő célja a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvénnyel módosított, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 18. § (5) bekezdésében előírt, a kapcsolt vállalkozások egymás közötti ügyleteiről történő új adatszolgáltatás tartalmának szabályozása. Cél továbbá az adóévente készítendő nyilvántartások szerkezetének, számának módosítása. A rendelet tervezete további kisebb, illetve jogtechnikai módosítást is tartalmaz.
A rendelet módosításának tervezete a szűkszavú indokolás ellenére egy meglehetősen jelentős adatszolgáltatási kötelezettséget delegál az adózókra. E szerint a transzferár dokumentáció készítésére kötelezetteknek a 2022. december 31-e után benyújtott társasági adó bevallások részeként egy igen részletes adatszolgáltatást ír elő.
Az ügylettípusokat több, mint 50 előre definiált listából kell kiválasztani. Az ügyleteket ügylettípusonként kell megadni, még abban az esetben is, ha azok egy szerződés alapján kerülnek elszámolásra, mint pl. a cash-pool ügyletek esetén (ez esetben a cash pool pénzelhelyezési és kölcsönfelvételi részét is külön kell jelenteni).
Az adatszolgáltatásban fel kell tüntetni a szolgáltatásra „legjellemzőbb” TEÁOR kódot, az ügyletbe érintett további kapcsolt vállalkozás elnevezését, belföldi adószámát, az ügylet felek között tárgyévben ténylegesen elszámolt nettó értékét, az ügylet tárgyévi teljesítéséhez kapcsolódó társasági adóalap módosításának előjelhelyes összegét, a kiválasztott elsődleges szokásos piaci ármegállapítási módszer megnevezését.
A rendelet tervezet e mellett számos egyéb információ megadását előírja, mint például annak lényegre törő bemutatását, hogy a szokásos piaci ár-megállapítási módszer alkalmazása során felhasznált pénzügyi adatok hogyan köthetők az adózó számviteli információs rendszeréhez, így különösen a beszámolójában foglalt adatokhoz, a főkönyvi számlákhoz, a költséghelyekhez, a költségviselőkhöz, a profitcentrumokhoz vagy a munkaszámokhoz, továbbá – adott esetben – a költségek több fél közötti felosztásának módját, a felosztási kulcsokat. Ezen szabályozást az NGM rendelet bár eddig is tartalmazta, a jelenlegi tervezet azonban pontosabb és részletesebb rendelkezést ír elő.
A módosítás több fogalmat is definiál, mint például a Berry-rátát, a bruttó árrést vagy a korlátozott kockázatú forgalmazást.
A jelenlegi tervezet szerint az ügyletek összevont bemutatásának lehetősége szűkül, nem vonható össze például a beszerzés a beszerzett anyagokból gyártott termékek értékesítésével, továbbá a ráfordításokat érintő ügylet az elsősorban bevételeket érintő ügylettel.
Főszabályként, abban az esetben kell adatszolgáltatást készíteni, amikor az adóalanynak transzferár-dokumentáció készítési kötelezettsége is felmerül. Nem kell adatot szolgáltatni az értékhatár alatti ügyleteknél, a tőzsdei ügyletekről és a meghatározott összegben rögzített hatósági ár vagy jogszabályban egyedileg meghatározott konkrét ár alkalmazásával megvalósuló ügyletekről.
A módosítás alapján a korábbi dokumentáció készítési értékhatár 50 millió forintról 100 millió forintra emelkedik. Az 50 millió forintos értékhatárt még a korábbi, 22/2009. PM rendelet tartalmazta az egyszerűsített nyilvántartásokra, ez az értékhatár azonban a 2010. évi hatályba lépés óta nem változott, ezért eljött az ideje az értékhatár valorizációjának.
A fent említett rendelet módosítások alapján megállapítható, hogy az adóhivatal a jelentősebb összegű ügyletekre fog a jövőben koncentrálni és az adatszolgáltatások információiból épített adatbázisok hatékonyabb ellenőrzést és jelentősebb adómegállapítást tehetnek lehetővé a 2 millió forintról 5 millió forintra történő hiányzó vagy hiányos dokumentumok szankciójaként, vagy a mediánhoz igazított árazásra tekintettel.
A módosító rendelet tervezete az alábbi linken érhető el: Magyarország Kormánya – 32/2017. (X. 18.) NGM rendelet_szokásos piaci árral összefüggő kötelezettség (kormany.hu)
Tekintettel arra, hogy az adatszolgáltatáshoz szükséges lekérdezések elkészítése nemcsak az adózási szakemberek feladata, javasoljuk az ezzel kapcsolatos teendők mielőbbi átgondolását, előkészítését.