Közzétette a Kormány a globális minimumadó törvény tervezetet
Október 17-én, a Kormány, holnapján bemutatta a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és az ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról szóló törvénytervezetet. A közzétett hatásvizsgálati jelentés szerint a költségvetés évente hozzávetőlegesen 96 milliárd forint bevételnövekedéssel számol.
A globális minimumadó kérdésével már többször foglalkoztunk hírleveleinkben, amelynek jogi alapját a Tanács (EU) 2022/2523 irányelve (2022. december 14.) teremti meg. (A multinacionális vállalatcsoportokra és a nagy volumenű belföldi vállalatcsoportokra vonatkozó globális minimum-adószint biztosításáról).
A törvénytervezet jelentős „újdonságokat” nem tartalmaz azok számára, akik a globális minimumadóval kapcsolatos irányelvet és annak kommentárjait nyomon követik.
A globális minimumadó törvény 2024. január 1-jétől lép hatályba, és azon társaságokra lesz irányadó, amelyek olyan multinacionális vállalatcsoport vagy nagy volumenű belföldi vállalatcsoport tagjai, amelynek a végső anyavállalat konszolidált (összevont) pénzügyi beszámolója szerinti éves árbevétele a vizsgált pénzügyi évet közvetlenül megelőző négy pénzügyi év közül legalább kettőben eléri vagy meghaladja a 750 000 000 EUR-t.
Nem tartoznak a szabályozás hatálya alá az ún. kizárt szervezetek: mint pl. az államigazgatási szerv, nemzetközi szervezet, nonprofit szervezet, nyugdíjalap, végső anyavállalatnak minősülő befektetési alap vagy végső anyavállalatnak minősülő ingatlanbefektetési vállalkozás; befektetési alapok és ingatlanbefektetési vállalkozások, bizonyos feltételek teljesülése esetén.
A globális minimumadó mértéke 15%, azonban a 15%-os minimumérték nem a nominális nyereségadókulcsra vonatkozik, hanem a tényleges adómértékre, vagyis azt kell nézni, hogy egy gazdasági társaságot a tevékenységéhez kapcsolódó nyeresége után ténylegesen terhelő adókötelezettség eléri-e a 15%-ot.
Ez egyrészt azt jelenti, hogy az adóalap- és adókedvezmények figyelembevételével számított adót kell az adóalaphoz viszonyítani, tehát akár egy 15%-ot meghaladó nominális adókulcs esetén is szükség lehet a globális minimumadó szabályainak alkalmazására.
Másrészt viszont egy társaság eredményét nem feltétlenül csak a társasági adó terheli, ezért az irányelv alapján a tényleges adókulcs kiszámítása során az ún. “lefedett adók” kiigazított összegét kell a nettó nyereséghez viszonyítani.
A törvénytervezetből kiderül, hogy Magyarországon lefedett adónak kell tekinteni különösen a társasági adót, a helyi iparűzési adót, az energiaellátók jövedelemadóját és az innovációs járulékot is.
A törvénytervezet a globális minimumadóval kapcsolatos egyéb jogszabályok módosítását is tartalmazza – többek között a társasági adó, iparűzési adó, számviteli törvény és az adózás rendjéről szól törvény vonatkozásában is.
A globális minimumadó alanyokat természetesen nemcsak adófizetési, hanem bejelentési, adatszolgáltatási és bevallási kötelezettség is terheli. A törvénytervezet szerint a bejelentés elmulasztása, illetve késedelmes teljesítése 5 milló forintos szankciót, a bevallási kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hiányos vagy valótlan tartalmú teljesítése 10 millió forintos bírságot is vonhat maga után.
A globális minimumadó összegének meghatározása nem egyszerű feladat, ezért mindazon érintetteknek javasoljuk a jogszabály-tervezet áttekintését, akik korábban még nem foglalkoztak egyáltalán a kérdéskörrel. A globális minimumadó törvénytervezete és a hatásvizsgálati lap az alábbi linken érhető el: https://kormany.hu/dokumentumtar/a-globalis-minimum-adoszintet-biztosito-kieg-adokrol-es-adotv-k-modositasarol.