Globális minimumadó: főbb tudnivalók

Amint arról korábbi hírlevelünkben beszámoltunk, 2022. december 12-én az Európai Unió tagállamai – köztük Magyarország is – megállapodtak, hogy uniós szinten bevezetik az OECD nemzetközi adóreformjának 2. pilléreként ismert minimumadózást, az ún. globális minimumadót.

A Tanács (EU) 2022/2523 irányelve (2022. december 14.) az Unióban a multinacionális vállalatcsoportokra és a nagy volumenű belföldi vállalatcsoportokra vonatkozó globális minimum-adószint biztosításáról 2022. december 22-én jelent meg az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

Mivel a globális minimumadó jelentős változásokat hoz majd a multinacionális vállalatok életében, összefoglaljuk a bevezetésével kapcsolatos főbb tudnivalókat.

Mi a szabályozás célja?

A 2. pillér a hatékony társasági adóztatást veszélyeztető adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítás elleni küzdelem eszköze, amely a társasági adó mértéke terén kialakult versenyt kívánja korlátozni egy minimum adókulcs bevezetésével.

Kiket érint?

A globális minimumadó a

• valamely tagállamban található azon csoporttagokra alkalmazandó,
• amelyek olyan
  • multinacionális vállalatcsoport vagy
  • nagy volumenű belföldi vállalatcsoport

tagjai,

• amelynek a végső anyavállalat konszolidált (összevont) pénzügyi beszámolója szerinti éves árbevétele a vizsgált pénzügyi évet közvetlenül megelőző négy pénzügyi év közül legalább kettőben eléri vagy meghaladja a 750 000 000 EUR-t.

Nem tartoznak a szabályozás hatálya alá az ún. kizárt szervezetek:

• államigazgatási szerv, nemzetközi szervezet, nonprofit szervezet, nyugdíjalap, végső anyavállalatnak minősülő befektetési alap vagy végső anyavállalatnak minősülő ingatlanbefektetési vállalkozás;
• befektetési alapok és ingatlanbefektetési vállalkozások, amennyiben azok a tulajdonosi lánc legfelső szintjén helyezkednek el.

Mennyit kell fizetni?

A 15%-os minimumérték nem a nominális nyereségadókulcsra vonatkozik, hanem a tényleges adómértékre, vagyis azt kell nézni, hogy egy gazdasági társaságot a tevékenységéhez kapcsolódó nyeresége után ténylegesen terhelő adókötelezettség eléri-e a 15%-ot.

Ez egyik oldalról azt jelenti, hogy a különböző adóalap- és adókedvezmények figyelembevételével számított adót kell az adóalaphoz viszonyítani, tehát akár egy 15%-ot meghaladó nominális adókulcs esetén is szükség lehet a globális minimumadó szabályainak alkalmazására.

Másrészt viszont egy társaság eredményét nem feltétlenül csak a társasági adó terheli, ezért az irányelv alapján a tényleges adókulcs kiszámítása során az ún. “lefedett adók” kiigazított összegét kell a nettó nyereséghez viszonyítani.

Magyarország ígéretet kapott arra, hogy a helyi iparűzési adó lefedett adónak fog minősülni. A Pénzügyminisztérium honlapján megjelent tájékoztató szerint az iparűzési adó figyelembevételének köszönhetően Magyarországnak a globális minimumadóhoz való csatlakozása semmilyen adóemelést nem jelent.

Kedvező szabály a kiegészítő adó meghatározása tekintetében, hogy a valós eszköz- és bérköltséggel járó tevékenységet folytató cégek a tárgyi eszközök és a bérkifizetések meghatározott részének megfelelő összeggel csökkenthetik a minimumadó alapjának meghatározása során figyelembe veendő eredményüket.

Az irányelv de minimis kedvezményként mentesíti a kiegészítő adó megfizetése alól azokat a multinacionális cégcsoportokat és nagy volumenű belföldi vállalatcsoportokat, amelyeknek

• az adott országban az átlagos bevétele nem éri el a 10 millió eurót,
• az átlagos elismert nyeresége vagy vesztesége pedig az 1 millió eurót.

Kit terhel kötelezettség a cégcsoporton belül?

Amennyiben egy multinacionális cég egyik leányvállalata olyan tagállamban folytat gazdasági tevékenységet, ahol az effektív adója nem éri el a 15%-os alsó határt, akkor a különbözetet, az ún. hiányzó adót az anyavállalat országa jogosult beszedni. A szabályozás értelmében ugyanis a multinacionális vállalat valamely tagállamban található anyavállalata köteles alkalmazni a jövedelem-hozzászámítási szabályt (IIR) a csoport bármely alacsony adóterhelésű tagja után a kiegészítő adóból rá eső részre, függetlenül attól, hogy az említett tag az Unión belül vagy azon kívül található.

Ha az anyavállalat országa nem él ezzel a jogával, az aluladóztatott kifizetések szabálya (UTPR) értelmében mögöttes mechanizmusként a többi leányvállalat országa is beszedheti a különbözetet.

A kiegészítő adót a fentiek szerint jellemzően az anyavállalatnak kell megfizetnie az anyaországban.

A leányvállalatoknak adminisztráció terén kell a terhek növekedésével számolniuk, hiszen

• a globális minimumadó személyi hatálya alá tartozó vállalatoknak mindenképpen ki kell számítaniuk a tényleges adómértéket ahhoz, hogy kiderüljön, az eléri-e a 15%-os minimumértéket,
• ehhez a csoporttag elismert nyereségének vagy veszteségének kiszámításakor a csoporttag adott pénzügyi évre vonatkozó számviteli nettó nyereségében vagy veszteségében el kell végezni a szabályozásban meghatározott kiigazításokat a csoporton belüli ügyletek kiküszöbölésére vonatkozó konszolidációs módosításokat megelőzően, amelyeket a végső anyavállalat konszolidált pénzügyi beszámolójának elkészítése során alkalmazott számviteli standard határoz meg;
• a csoporttagoknak továbbá a kiegészítő adóval kapcsolatosan adatszolgáltatást kell teljesíteniük az adóhatóság felé, kivéve, ha az adatszolgáltatást
  • az anyavállalat vagy
  • az adott tagállamban adatszolgáltatásra kijelölt másik csoporttag

teljesíti.

Mikortól vezetik be?

Az irányelvet a tagállamoknak 2023 végéig kell átültetniük a nemzeti jogrendjükbe.

Az új előírásokat a 2023. december 31-étől kezdődő pénzügyi évek tekintetében kell alkalmazni, azzal, hogy az aluladóztatott kifizetések szabályára vonatkozó rendelkezések a 2024. december 31-étől kezdődő pénzügyi évek tekintetében alkalmazandóak.

A kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatást első ízben azon első pénzügyi év utolsó napját követő 18 hónapon belül kell benyújtani a tagállami adóhatóságokhoz, amelyben a multinacionális vállalatcsoport vagy a nagy volumenű belföldi vállalatcsoport ezen irányelv hatálya alá tartozik az említett joghatóság tekintetében.

Átmeneti szabályként a tárgyi eszközök és a bérkifizetések utáni csökkentő tétel kezdetben még magasabb lesz, és 10 év alatt fokozatosan csökken majd le a végső mértékre.

Amennyiben a globális mimimumadó bevezetésével, alkalmazásával kapcsolatban kérdéseik merülnek fel, keressék szakértőinket bizalommal.