Globális minimumadó: főbb tudnivalók
Amint arról korábbi hírlevelünkben beszámoltunk, 2022. december 12-én az Európai Unió tagállamai – köztük Magyarország is – megállapodtak, hogy uniós szinten bevezetik az OECD nemzetközi adóreformjának 2. pilléreként ismert minimumadózást, az ún. globális minimumadót.
A Tanács (EU) 2022/2523 irányelve (2022. december 14.) az Unióban a multinacionális vállalatcsoportokra és a nagy volumenű belföldi vállalatcsoportokra vonatkozó globális minimum-adószint biztosításáról 2022. december 22-én jelent meg az Európai Unió Hivatalos Lapjában.
Mivel a globális minimumadó jelentős változásokat hoz majd a multinacionális vállalatok életében, összefoglaljuk a bevezetésével kapcsolatos főbb tudnivalókat.
Mi a szabályozás célja?
A 2. pillér a hatékony társasági adóztatást veszélyeztető adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítás elleni küzdelem eszköze, amely a társasági adó mértéke terén kialakult versenyt kívánja korlátozni egy minimum adókulcs bevezetésével.
Kiket érint?
A globális minimumadó a
- valamely tagállamban található azon csoporttagokra alkalmazandó,
- amelyek olyan
- multinacionális vállalatcsoport vagy
- nagy volumenű belföldi vállalatcsoport
tagjai,
- amelynek a végső anyavállalat konszolidált (összevont) pénzügyi beszámolója szerinti éves árbevétele a vizsgált pénzügyi évet közvetlenül megelőző négy pénzügyi év közül legalább kettőben eléri vagy meghaladja a 750 000 000 EUR-t.
Nem tartoznak a szabályozás hatálya alá az ún. kizárt szervezetek:
- államigazgatási szerv, nemzetközi szervezet, nonprofit szervezet, nyugdíjalap, végső anyavállalatnak minősülő befektetési alap vagy végső anyavállalatnak minősülő ingatlanbefektetési vállalkozás;
- befektetési alapok és ingatlanbefektetési vállalkozások, amennyiben azok a tulajdonosi lánc legfelső szintjén helyezkednek el.
Mennyit kell fizetni?
A 15%-os minimumérték nem a nominális nyereségadókulcsra vonatkozik, hanem a tényleges adómértékre, vagyis azt kell nézni, hogy egy gazdasági társaságot a tevékenységéhez kapcsolódó nyeresége után ténylegesen terhelő adókötelezettség eléri-e a 15%-ot.
Ez egyik oldalról azt jelenti, hogy a különböző adóalap- és adókedvezmények figyelembevételével számított adót kell az adóalaphoz viszonyítani, tehát akár egy 15%-ot meghaladó nominális adókulcs esetén is szükség lehet a globális minimumadó szabályainak alkalmazására.
Másrészt viszont egy társaság eredményét nem feltétlenül csak a társasági adó terheli, ezért az irányelv alapján a tényleges adókulcs kiszámítása során az ún. “lefedett adók” kiigazított összegét kell a nettó nyereséghez viszonyítani.
Magyarország ígéretet kapott arra, hogy a helyi iparűzési adó lefedett adónak fog minősülni. A Pénzügyminisztérium honlapján megjelent tájékoztató szerint az iparűzési adó figyelembevételének köszönhetően Magyarországnak a globális minimumadóhoz való csatlakozása semmilyen adóemelést nem jelent.
Kedvező szabály a kiegészítő adó meghatározása tekintetében, hogy a valós eszköz- és bérköltséggel járó tevékenységet folytató cégek a tárgyi eszközök és a bérkifizetések meghatározott részének megfelelő összeggel csökkenthetik a minimumadó alapjának meghatározása során figyelembe veendő eredményüket.
Az irányelv de minimis kedvezményként mentesíti a kiegészítő adó megfizetése alól azokat a multinacionális cégcsoportokat és nagy volumenű belföldi vállalatcsoportokat, amelyeknek
- az adott országban az átlagos bevétele nem éri el a 10 millió eurót,
- az átlagos elismert nyeresége vagy vesztesége pedig az 1 millió eurót.
Kit terhel kötelezettség a cégcsoporton belül?
Amennyiben egy multinacionális cég egyik leányvállalata olyan tagállamban folytat gazdasági tevékenységet, ahol az effektív adója nem éri el a 15%-os alsó határt, akkor a különbözetet, az ún. hiányzó adót az anyavállalat országa jogosult beszedni. A szabályozás értelmében ugyanis a multinacionális vállalat valamely tagállamban található anyavállalata köteles alkalmazni a jövedelem-hozzászámítási szabályt (IIR) a csoport bármely alacsony adóterhelésű tagja után a kiegészítő adóból rá eső részre, függetlenül attól, hogy az említett tag az Unión belül vagy azon kívül található.
Ha az anyavállalat országa nem él ezzel a jogával, az aluladóztatott kifizetések szabálya (UTPR) értelmében mögöttes mechanizmusként a többi leányvállalat országa is beszedheti a különbözetet.
A kiegészítő adót a fentiek szerint jellemzően az anyavállalatnak kell megfizetnie az anyaországban.
A leányvállalatoknak adminisztráció terén kell a terhek növekedésével számolniuk, hiszen
- a globális minimumadó személyi hatálya alá tartozó vállalatoknak mindenképpen ki kell számítaniuk a tényleges adómértéket ahhoz, hogy kiderüljön, az eléri-e a 15%-os minimumértéket,
- ehhez a csoporttag elismert nyereségének vagy veszteségének kiszámításakor a csoporttag adott pénzügyi évre vonatkozó számviteli nettó nyereségében vagy veszteségében el kell végezni a szabályozásban meghatározott kiigazításokat a csoporton belüli ügyletek kiküszöbölésére vonatkozó konszolidációs módosításokat megelőzően, amelyeket a végső anyavállalat konszolidált pénzügyi beszámolójának elkészítése során alkalmazott számviteli standard határoz meg;
- a csoporttagoknak továbbá a kiegészítő adóval kapcsolatosan adatszolgáltatást kell teljesíteniük az adóhatóság felé, kivéve, ha az adatszolgáltatást
- az anyavállalat vagy
- az adott tagállamban adatszolgáltatásra kijelölt másik csoporttag
teljesíti.
Mikortól vezetik be?
Az irányelvet a tagállamoknak 2023 végéig kell átültetniük a nemzeti jogrendjükbe.
Az új előírásokat a 2023. december 31-étől kezdődő pénzügyi évek tekintetében kell alkalmazni, azzal, hogy az aluladóztatott kifizetések szabályára vonatkozó rendelkezések a 2024. december 31-étől kezdődő pénzügyi évek tekintetében alkalmazandóak.
A kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatást első ízben azon első pénzügyi év utolsó napját követő 18 hónapon belül kell benyújtani a tagállami adóhatóságokhoz, amelyben a multinacionális vállalatcsoport vagy a nagy volumenű belföldi vállalatcsoport ezen irányelv hatálya alá tartozik az említett joghatóság tekintetében.
Átmeneti szabályként a tárgyi eszközök és a bérkifizetések utáni csökkentő tétel kezdetben még magasabb lesz, és 10 év alatt fokozatosan csökken majd le a végső mértékre.
Amennyiben a globális mimimumadó bevezetésével, alkalmazásával kapcsolatban kérdéseik merülnek fel, keressék szakértőinket bizalommal.