Mi várható az áfában a 2024-2025. években?

Miközben uniós téren az áfát érintő jogszabályalkotás fókuszában jelenleg a ViDA javaslatcsomag áll, és az elkövetkező hetekben dől el, hogy 2024-től a tervezett módosítások közül mi lép hatályba, az általános forgalmi adózást érintően a belföldi szabályozás terén is jelentős változások vannak készülőben. Az elérhető tervezetek még változhatnak, mire elfogadott jogszabály lesz belőlük. Tekintettel azonban arra, hogy az elfogadást követően a változások egy része a tervek szerint már 2024-ben hatályba lép, addig pedig már csak két hónap van hátra, a felkészülés érdekében az alábbiakban összefoglaljuk azt, hogy milyen módosítási elképzelések ismertek jelenleg.

Egyes adótörvények módosításáról szóló törvénytervezet

Amint arról múlt héten már hírt adtunk, a Kormány 2023. október 17-én közzétette a honlapján az egyes adótörvények módosításáról szóló törvénytervezetet. Az indoklás szerint a javaslat célja a 2023 folyamán az európai uniós és a magyar belső jogszabályok módosulása miatt, illetve az adópolitikai, társadalompolitikai és egyéb szakpolitikai célok megvalósulása érdekében javasolt adójogszabály módosítások kezdeményezése.

Áfát érintően a javaslatban az alábbi módosítások szerepelnek.

A tervezet értelmében 2024-ben hatályba lépő változások

Építőipari fordított áfa

2023. január 1. óta minden olyan, ingatlan létesítésére, átalakítására, rendeltetésének megváltoztatására stb. irányuló építési-szerelési, egyéb szerelési munka a fordított adózás hatálya alá esik, amelyek hatósági engedélyhez vagy bejelentéshez kötött. Mivel immár nemcsak az építési tartalmú engedélyhez vagy bejelentéshez kapcsolódhat fordított adózás, a tervezet kimondja, hogy ha az engedély/bejelentés a szolgáltatásnyújtó által végzett, ingatlanra vonatkozó tevékenységhez kapcsolódik, a szolgáltatás nyújtóját terheli nyilatkozattételi kötelezettség a szolgáltatás adóalany igénybevevője felé, nem pedig az igénybevevőt – akinek nem feltétlenül van információja a tevékenység engedély-/bejelentésköteles voltáról – a szolgáltatásnyújtó felé.

Indulhat az eÁFA

Az áfa rendszerében főszabály szerint önadózás van. Ez jelenleg az ÁNYK-s áfabevallási nyomtatvány kitöltését és benyújtását jelenti. 2024-től azonban a tervek szerint a bevallás benyújtható lesz két új módon is:

• Áfabevallás kiajánlása: Lehetőség lesz az áfabevallási kötelezettségnek a NAV által elkészített, online elérhető bevallástervezet – a szükséges kiegészítéseket, módosításokat követő – jóváhagyásával történő teljesítésére.
• M2M rendszer: A bevallási kötelezettség teljesíthető lesz oly módon is, hogy az adóalany gépi interfész alkalmazásával átadja az analitikus adatokat a NAV felé, és adónyilvántartásból összeállított bevallástervezetet bevallásként gépi úton jóváhagyja. A NAV GitHub felületén közzétett interfészleírás és fejlesztői dokumentáció szerint az OSA-hoz hasonlóan itt is több validáció fogja kikényszeríteni a megfelelő kitöltést.

A kiajánlott bevallás jóváhagyásával, illetve az M2M rendszerben bevallást benyújtók nem lesznek kötelezettek az áfabevallás M lapjain történő adatszolgáltatásra.

A tervezet értelmében 2025-ben hatályba lépő változások

Új teljesítésihely-szabályok

Az elmúlt években egyre több rendezvény került át az online térbe. A teljesítésihely-szabályozás még a jelenléti szemléletet tükrözte, ezért jogértelmezési problémák merültek fel az új megoldások tekintetében. Ezekre reflektálva az uniós jogalkotó új teljesítésihely-előírásokat alkotott, amelyeket 2025-től a magyar Áfa tv. is átvesz:

• Ha az eseményen, rendezvényen a részvétel virtuálisan történik, adóalany részére nyújtott olyan szolgáltatások esetében, amelyek kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási, sport- vagy más hasonló eseményekre, rendezvényekre való belépést biztosítják (“belépőjegy értékesítése”), nem az esemény, rendezvény tényleges megrendezésének helye lesz a teljesítési hely, hanem a főszabály alkalmazandó, tehát az adóalany megrendelő letelepedettségéhez igazodik a teljesítés helye az áfában.
• Nem adóalany megrendelő esetén a kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási és sportszolgáltatások, továbbá más, ezekhez hasonló szolgáltatások teljesítési helye nem az a hely, ahol a szolgáltatást ténylegesen teljesítik, hanem az igénybevevő országa, amennyiben a szolgáltatások olyan tevékenységekhez kapcsolódnak, amelyeket online közvetítés útján vagy egyéb virtuális megoldás segítségével tesznek hozzáférhetővé.

Alanyi mentesség

• 2025-től uniós szinten megváltozik az alanyi mentesség szabályozása. Ezen időponttól kezdődően a tagállamok nem kizárólag az adott tagállamban letelepedett vállalkozások számára biztosíthatják az alanyi mentesség választását, hanem más tagállambeli adóalanyok számára is, feltéve, hogy azoknak sem a tárgyévben, sem az azt megelőző naptári évben  
  • az éves uniós árbevétele nem haladja meg a 100 000 eurót, és
  • az érintett tagállamban a göngyölített tagállami árbevétele nem haladja meg az érintett tagállam által alkalmazott adómentességi árbevételi értékhatárt.
• A tagállamok által alkalmazható értékhatár felső korlátja az új uniós szabályozás értelmében 85 000 euro, vagyis külön uniós felhatalmazás nélkül legfeljebb ekkora összegben határozható meg az alanyi mentesség értékhatára. A lehetőség tehát adott, mindazonáltal a tervezet nem tartalmaz a magyar alanyi mentes értékhatár emelésére vonatkozó javaslatot.
• A belföldön letelepedett adóalanyok belföldi alanyi mentességére vonatkozó szabályok nagyrészt változatlanok maradnak, azzal, hogy az új közlekedési eszköz adómentes Közösségen belüli értékesítéséből származó ellenértéka jövőben már bele fog tartozni az alanyi mentesség értékhatárába. Az ilyen értékesítés során az adóalanyok továbbra sem járhatnak majd el alanyi mentes minőségben, viszont a kapcsolódó előzetesen felszámított áfát levonhatják.
• Azoknak a belföldi adóalanyoknak, akik más EU-tagállamban is adómentességet kívánnak választani,
  • erről előzetesen nyilatkozniuk kell a NAV felé;
  • a NAV az adómentesség alkalmazásához egyedi azonosítószámot ad, amely tartalmazni fogja az “EX” utótagot. Az egyedi azonosítószám érvényességét a NAV tagállamonként állapítja meg;
  • negyedévenként adatot kell szolgáltatniuk a NAV felé a belföldi és a más tagállami árbevételükről;
  • 15 munkanapon belül tájékoztatniuk kell az állami adó- és vámhatóságot, ha a tárgyévben göngyölített uniós árbevételük meghaladja a 100 000 eurót;
  • az egyedi azonosítószámát a NAV
    • érvényteleníti, ha átlépték a 100 000 eurós értékhatárt,
    • az adott tagállam vonatkozásában érvényteleníti, ha ott a jövőben nem vonatkozik rájuk adómentesség.
  • Az uniós értékhatár átlépése esetén az értékhatár túllépésének évét követő naptári év végéig nem választható újra az adómentesség, míg a tagállami értékhatár átlépése esetén a tilalom a tagállam döntésétől függően akár a túllépés évét követő második naptári év végéig is érvényes lehet.
• A más tagállambeli adóalanyok
  • a saját adóhatóságuk felé nyilatkoznak arról, ha Magyarországon alanyi mentességet kívánnak választani, és ott kapnak egyedi azonosítószámot;
  • az alanyi mentesség megszűnéséről is a tagállamuk illetékes hatósága felé nyilatkoznak;
  • az uniós értékhatár átlépése esetén az értékhatár túllépésének évét követő naptári év végéig nem választhatják újra az adómentesség, míg a magyarországi értékhatár átlépése esetén a tilalom a túllépés évét követő második naptári év végéig él;
  • mentesülnek az Art. szerinti bejelentkezési kötelezettség alól.
• A 2025-től hatályos szabályozás az alanyi adómentes adóalanyok számára is lehetővé teszi egyszerűsített adattartalmú számla kibocsátását. 

eNyugta

Korábbi hírlevelünkben beszámoltunk arról, hogy a NAV milyen főbb irányvonalak mentén tervezi bevezetni az eNyugta-rendszert.

A napokban az adóhatóság tájékoztatást tett közzé arról, hogy a GitHub felületén elérhetővé tette az eNyugta rendszerben bevezetendő e-pénztárgépek fejlesztői dokumentációját, valamint a hozzá tartozó XSD-sémákat.

A fejlesztői dokumentációra vonatkozó javaslatokat, észrevételeket a NAV az enyugta@nav.gov.hu e-mail-címen, illetve a https://github.com/nav-gov-hu/eRECEIPT/discussions linken várja.

A NAV tájékoztatója felhívja a figyelmet arra, hogy a közzétett dokumentáció munkaanyag, a 2023. október 2-ai állapotot tükrözi, tartalma a fejlesztői visszajelzések, valamint a műszaki notifikációs eljárás alatt álló e-pénztárgépekről szóló rendelet alapján még változhat.

A rendelet tervezete az Európai Bizottság által felügyelt műszaki szabályozások információs rendszerében (TRIS) itt érhető el: https://technical-regulation-information-system.ec.europa.eu/en/notification/24865

A rendelettervezet főbb pontjai:

• Az e-pénztárgépek és a vevői alkalmazások engedélyezését a NAV fogja végezni, típusvizsgálat keretében vizsgálva a rendeletben meghatározott követelmények teljesülését. Felhőalapú e-pénztárgép esetén a típusvizsgálat a forgalmazási engedély iránti kérelemben megjelölt platformokon futó alkalmazások mindegyikére kiterjed, ezeket a forgalmazó biztosítja a típusvizsgálat során.
• A forgalmazási engedély módosítása iránti kérelmet kell benyújtani
  • az engedélyes személyének megváltoztatásához,
  • az e-pénztárgép szoftverének vagy hardverének megváltoztatásához,
  • a vevői alkalmazáson bármilyen szoftverváltoztatáshoz.
• Az e-pénztárgép és a nyugtatár, illetve az e-pénztárgép és a NAV-I (a nyugtatár-szolgáltató által üzemeltetett informatikai rendszer) közötti kommunikáció elvárt módját és tartalmát, a forgalmazó által biztosított, az e-pénztárgépről kiolvasott bizonylatok értelmezését segítő szoftver minimális funkciólistáját, a felhasználói adatbevitel során alkalmazott QR-kód minimálisan kezelendő tartalmát, illetve az e-pénztárgép által az elkészült bizonylatról adott visszajelző QR-kód elvárt tartalmát a NAV honlapján közzétett fejlesztői dokumentáció tartalmazza. A fejlesztői dokumentáció tartalmának változása esetén az e-pénztárgép korábbi változat szerinti működésének lehetőségét a NAV legalább 90 napig biztosítja.
• Az e-pénztárgéppel történő adatszolgáltatás esetén az adatok nyugtatárba történő beérkezésével ezen adatok tekintetében az adózót terhelő bizonylatmegőrzési kötelezettség teljesül.
• Az egyes elektronikus bizonylatok papír alapú másolatán, illetve a papír alapú számlán a rendeletben meghatározott sorrendben kell majd szerepeltetni a rendelet által kötelezőként előírt adatokat.
• Hatálybalépés:
  • A rendelet nagy része (értelmező rendelkezések, engedélyezési szabályok, szervizelés előírásai stb.) a tervek szerint 2024. január 15-én lép hatályba.
  • Az első e-pénztárgépek 2024. július 1-jétől kezdhetnek működni, az első időszakban párhuzamosan a mostani online pénztárgépekkel.
  • 2028. július 1. után már kizárólag e-pénztárgép üzemelhet, online pénztárgép nem.