Jön a vagyonadó – már a kamrában van

A Kormány a mai napon a honlapján közzétette a sokak által várt, mások által kevésbé várt vagyonadóról szóló törvényjavaslatot és az arról szóló tájékoztatót. A tervezet részletezi, mi számít vagyonnak, hogyan kell azt értékelni, és milyen módon vonnák be a külön kezelt vagyonokat is a közteherviselésbe. Röviden: elindult a társadalmi egyeztetés és vele együtt a nagy országos „vajon ez is vagyon?” találgatás.

A Kormány indoklása szerint a vagyonadóval arányosabbá váló hozzájárulás befektetés az ország stabilitásába, a jövő munkaerejébe és a gyerekek jövőjébe.

A törvénytervezet 2026.10.14-ig társadalmi egyeztetésre van bocsátva, azaz eddig az időpontig bárki tehet észrevételt a jogszabálytervezettel kapcsolatban.

A törvénytervezet legfontosabb rendelkezéseit az alábbiakban mutatjuk be. Felhívjuk a figyelmet, hogy a jogszabály szövege akár még jelentősen is változhat. Rövid ismertetőnk a közzétett tervezet alapján készült.

Adóalany

• a belföldi illetőségű magánszemély,
• a külföldi illetőségű magánszemély,
• a belföldi illetőségű vagyonkezelési adóalany, valamint
• a külföldi illetőségű vagyonkezelési adóalany.

Adókötelezettség

• A belföldi illetőségű magánszemély és a belföldi illetőségű vagyonkezelési adóalany adókötelezettsége a valamennyi belföldi és külföldi vagyonelemére kiterjed.
• A külföldi illetőségű magánszemély és a külföldi illetőségű vagyonkezelési adóalany adókötelezettsége kizárólag
  • a belföldön fekvő ingatlanára,
  • a belföldön fekvő ingatlanon fennálló vagy ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogára,
  • a magyar jog szerint létrejött gazdasági társaságban fennálló társasági részesedésére, valamint
  • a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező gazdasági társaságban fennálló társasági részesedésre terjed ki.
• Az adókötelezettség a tárgyév utolsó napján, az adóalany e napon fennálló vagyona tekintetében keletkezik.

Adóalap

• Az adóalapot a teljes vagyon alapján határozzák meg, beleszámítva minden itthon és külföldön birtokolt, személyes vagy vagyonkezelőkhöz rendelt vagyonelemet, az ingatlanoktól a befektetéseken (ideértve a befektetési nemesfémeket, a kriptoeszközöket stb. is) át a társasági részesedésekig.
• Az adóalap megállapítását részletes, elsősorban a valós forgalmi értékre alapozó szabályok segítik, mind az ingatlanok, mind a társasági részesedések esetén.
• Az adóalap meghatározása során bizonyos feltételekkel az adóalanyt terhelő tartozásokat (pl. hiteltartozás) csökkentő tételként lehet figyelembe venni.
• Az adóalap megállapítása során nem kell figyelembe venni a magánszemély személyes használatát szolgáló, valamint az ingatlan rendeltetésszerű használatához szokásosan szükséges berendezési és felszerelési tárgyakat a 3 millió forint egyedi értéket meghaladó műtárgy, gyűjtemény, ékszer, valamint a 10 millió forint egyedi értéket meghaladó jármű kivételével.
• Ugyanakkor valamennyi olyan ingóság értékét figyelembe kell venni az adóalap számítása során, amelyet a magánszemély egészben vagy részben egyéni vállalkozói, mezőgazdasági őstermelői vagy más önálló gazdasági tevékenységének folytatásához használ, vagy amely e tevékenységéhez kapcsolódik. A kizárás akkor is alkalmazandó, ha az ingóság egyidejűleg személyes célokat is szolgál. A rendelkezés célja annak biztosítása, hogy a személyes és háztartási használathoz kapcsolódó könnyítések ne terjedjenek ki a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó vagyonra.
• MRP-szervezetben fennálló tagi részesedések közül kizárólag a különleges munkavállalói résztulajdonosi program szervezetében fennálló tagi részesedés tartozik a vagyonadó hatálya alá.
• Az adóalap meghatározásakor a közös tulajdonban álló vagyonelemeket a tulajdoni hányad arányában kell az adóalany vagyona részének tekinteni; e rendelkezés megfelelően irányadó a több személyt közösen megillető jogra és más vagyonelemre is.
• A javaslat a házastársi vagyonközösség sajátosságaira tekintettel külön hozzárendelési szabályokat állapít meg a házastársi közös vagyonba tartozó vagyonelemekre. Úgyszintén speciális szabályok vonatkoznak a kiskorú gyermek vagyonának a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő adóalapjába történő beszámítására, valamint az adózási szempontból átlátható személyegyesítő szervezet rendelkezésére álló vagyon tagokhoz történő hozzárendelésére.

Adómérték

• Egymilliárd forint fölötti, de 100 milliárd forintot meg nem haladó vagyon esetén: 1%.
• 100 milliárd forintot meghaladó vagyon esetén: 1,5%.

A fizetendő adó csökkentése

• A fizetendő adó csökkenthető az értékelési szabályok alkalmazása következtében szükségszerűen – nem az adóalany választása folytán – felmerülő szakértői és értékelési költségek 50 %-ával, adóévenként legfeljebb 2 millió forinttal.
• A kettős adóztatás elkerülése érdekében csökkentő tétel a vagyonelem után megfizetett, az adóalanynak vissza nem járó helyi adó, gépjárműadó, illetve az ezeknek megfelelő külföldi adó.
• Speciális szabály vonatkozik a nemzetközi szerződés alapján Magyarországon nem adóztatható vagyonelemekre eső adó összegének levonhatóságára.

Értékelési szabályok

• A javaslat szerint a vagyonelemek számított értékét az e törvényben meghatározott értékelési szabályok szerint kell megállapítani. Ha e törvény valamely vagyonelem számított értékének meghatározásáról nem rendelkezik, a vagyonelem számított értéke a tárgyév utolsó napján érvényes szokásos piaci érték.
• A külföldi pénznemben kifejezett összegek a javaslatban meghatározott MNB-árfolyamon számítandóak át forintra.
• A javaslat részletes szabályokat határoz meg az értékelésre az alábbi vagyonelem-kategóriák tekintetében:
  • társasági részesedések,
  • egyéni vállalkozói és mezőgazdasági őstermelői tevékenységhez kapcsolódó vagyon,
  • gazdasági társaságnak nem minősülő szervezetben fennálló vagyoni jogosultság,
  • belföldi ingatlanok,
  • külföldi ingatlanok,
  • ingó dolgok és gyűjtemények,
  • pénzügyi jellegű vagyonelemek (pénzeszközök, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, kollektív befektetési értékpapírok, pénzkövetelés, nyitott származtatott pozíció, visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződésből eredő jog, kriptoeszköz, befektetési nemesfém),
  • vagyonelemet terhelő vagyoni értékű jog és az azzal terhelt vagyonelem,
  • opciós és más hasonló jogok,
  • vagyonkezelési adóalany vagyonába tartozó adóköteles vagyonelemek.

Adómegállapítás, -bevallás, -fizetés

• A javaslat értelmében a vagyonadó önadózáson alapul: az adókötelezettség megállapításához szükséges adatokat, tényeket és körülményeket az adóalany kötelezettsége hiánytalanul és a valóságnak megfelelően feltárni.
• Az adóhatóság a rendeltetésszerű joggyakorlást a vagyonadó bevezetésének köztudomásúvá válásától kezdődő időszakra ellenőrizheti. A javaslat indokolása szerint a “köztudomásúvá válás” dátuma 2026. május 14. E napon jelent meg ugyanis a Magyar Közlönyben a Kormány 1147/2026. (V. 14.) Korm. határozata, mely előírta a pénzügyminiszter számára a vagyonadóztatás feltételeinek meghatározásáról szóló előterjesztés elkészítését, ezáltal ekkortól mindenki számára megismerhető volt a Kormány határozott szándéka az adónem bevezetésre.
• A vagyonadót a tárgyév utolsó napján fennálló vagyonállapot alapján a tárgyévet követő év augusztus 31-éig kell megállapítani, bevallani és megfizetni. Az első ilyen kötelezettség 2027. augusztus 31-én lesz, az idei december 31-ei állapot alapján.
• Bevallást csak azoknak kell készíteniük, akiknek a vagyona eléri az egymilliárd forintot. (A becslések szerint az intézkedés mintegy 15 ezer embert érint.) Akinek nincs ekkora vagyona, annak ezzel nincs tennivalója.
• Az adóalapot és az adót forintban kell meghatározni. Az adót ezer forintra kerekítve kell bevallani és megfizetni.
• A javaslat részletes, vagyonelemenkénti bevallást ír elő.
• A NAV fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezhet, ha az adó egyösszegű megfizetése az adóalany likviditási helyzetére tekintettel aránytalanul súlyos terhet jelentene, és a későbbi megfizetés valószínűsíthető. A mérlegelés során különös jelentősége van annak, ha az adókötelezettség jellemzően nem likvid vagyonelemekhez kapcsolódik. A fizetési könnyítés főszabály szerint legfeljebb tizenkét hónapra, kivételes méltánylást érdemlő esetben legfeljebb huszonnégy hónapra engedélyezhető.
• A javaslat háttérjogszabályként az Art. és az Air. rendelkezéseit rendeli alkalmazni. Speciális szabályokat határoz meg azonban bizonyos helyzetekre, amelyek ahhoz kapcsolódnak, hogy az adóalany által bevallott adatok az adóhatóság megítélése szerint nem megfelelőek.

Adatszolgáltatás

• A számított vagyoni érték meghatározásához szükségesek olyan adatok, információk, amelyek az adózó számára nem, vagy nem minden esetben ismertek. Ezért a javaslat az 500 millió forintot meghaladó saját tőkével rendelkező belföldi székhelyű gazdasági társaságoknak előírja, hogy a rejtett tartalékok megállapításához szükséges, könyvvizsgáló által felülvizsgált adatokról az utolsó üzleti évi beszámoló elfogadását követő 30 napon belül tájékoztassák a tulajdonosi jogokat gyakorló személyeket, valamint az állami adó- és vámhatóságot.
• A 2026. tárgyévi vagyonadó megállapításához szükséges adatszolgáltatást a törvény hatálybalépése előtt elfogadott, utolsó, naptári évtől eltérő üzleti évi beszámoló esetén legkésőbb 2027. augusztus 31-ét megelőző 30. napig kell teljesíteni.
• Külföldi székhelyű gazdasági társaságokra ilyen kötelezettség nem írható elő, ugyanakkor a javaslat rendelkezik arról, hogy a külföldi székhelyű gazdasági társaság önkéntes adatszolgáltatása a rejtett tartalékok megállapításához figyelembe vehető.
• A javaslat további együttműködési kötelezettséget ír elő a társasági részesedést kibocsátó, belföldi székhelyű gazdasági társaság részére, amennyiben a társasági részesedés számított vagyoni értékének meghatározásához cégértékelésre van szükség.

Egyéb előírások

• A vagyonadó a központi költségvetés bevétele. Az adóalany azonban az adóbevallásában rendelkezhet arról, hogy az általa ténylegesen megfizetett adó 5 százalékát a Nemzeti Együttműködési Alap javára számolják el. A tényleges megfizetés feltétele biztosítja, hogy kizárólag a költségvetéshez ténylegesen beérkezett összeg képezhesse a rendelkezés alapját. A szabályozás nem hoz létre új alapot, a rendelkezés alapján meghatározott összeget a már működő Nemzeti Együttműködési Alap javára számolják el.
• A javaslat a törvény hatálybalépésének időpontját 2026. december 15-ében határozza meg.
• A vagyonadóval kapcsolatos bejelentési és nyilvántartási szabályokat miniszteri rendelet fogja meghatározni.
• A javaslat a visszaható hatály elkerülése érdekében egyedi tárgyév-fogalmat rögzít 2026. évre, továbbá ugyanezen ok miatt a 2026. évben választási lehetőséget biztosít az adózónak egyes társasági részesedések és értékpapírok számított értékének meghatározása során.
• A már létező vagyonkezelési adóalanyokat a törvény hatálybalépésétől számított harminc napon belül bejelentési kötelezettség terheli.

Társadalmi egyeztetés:

• Határidő: 2026.10.14.
• Link: https://kormany.hu/dokumentumtar/tarsadalmi-egyeztetes-a-vagyonadorol-szolo-torvenyjavaslatrol

A vagyonadóról szóló törvénytervezet a végső formájáig még sokat változhat, kérjük, kövessék hírleveleinket a téma kapcsán.