Jelentősen átalakulhat az szja-kedvezmények rendszere 2027-től

A Kormány 2026. október 27-én benyújtotta az Országgyűlésnek az egyes családi kedvezmények átalakításáról és az adójóváírás bevezetéséről szóló T/929. számú törvényjavaslatot. A tervezet 2027. január 1-jétől jelentősen átalakítaná a személyi jövedelemadó kedvezményeinek rendszerét, bevezetné az alacsonyabb keresetű munkavállalókat támogató adójóváírást, megduplázná a családi pótlék összegét, ugyanakkor egyes anyák kedvezményét életkori és jövedelmi korláthoz kötné.

Összefoglalónkban bemutatjuk a tervezett változások legfontosabb elemeit, valamint azt, hogy várhatóan kik járhatnak jobban vagy kedvezőtlenebbül az új rendszerben.

A törvénytervezet legfontosabb rendelkezéseit az alábbiakban mutatjuk be:

1. Új adójóváírás segítené az alacsonyabb keresetűeket

A javaslat egyik legfontosabb eleme az adójóváírás újbóli bevezetése. Az adójóváírás a kiszámított személyi jövedelemadót csökkentené, vagyis közvetlenül növelné az érintett munkavállaló nettó jövedelmét.

A jogosultság az Szja tv. szerinti bérhez (vagy bér jellegű) kapcsolódna, tehát a tőkejövedelmekre (kamat, osztalék, stb. nem vehető igénybe). Jogosultsági hónapnak az a hónap számítana, amelyre a magánszemélyt bér illeti meg. Ha valaki ugyanabban a hónapban több alkalommal vagy több kifizetőtől kap bért, az akkor is csak egy jogosultsági hónapnak minősülne. Egy évben legfeljebb 12 jogosultsági hónap vehető figyelembe.

Az adójóváírás összege

A minimálbért meg nem haladó havi bér esetén az adójóváírás a bér 6 százaléka lenne.

Ha a havi bér meghaladja a minimálbért, az adójóváírás összege fokozatosan csökkenne. A minimálbér 6 százalékából le kellene vonni a minimálbért meghaladó bérrész 6 százalékát.

A havi adójóváírás mértéke:

  • a minimálbérig: a havi bér 6 százaléka;
  • a minimálbér felett: a minimálbér 6 százaléka, csökkentve a minimálbért meghaladó bérrész 6 százalékával;
  • a minimálbér kétszeresétől: az adójóváírás összege nulla.

Ez azt jelenti, hogy a legnagyobb összegű kedvezményt a minimálbért keresők kaphatják. A minimálbér felett a kedvezmény minden további 100 000 forint bruttó jövedelem után 6 000 forinttal csökkenne.

Mekkora lehet a nettó növekedés?

A pontos összeg a 2027-ben alkalmazandó minimálbértől függ, ezért jelenleg csak képlettel határozható meg: a minimálbéres munkavállaló havi nettó többlete a 2027-es minimálbér 6 százaléka lehet.

Ha például a 2027. évi minimálbér 374.600 forint lenne (a korábbi, 2027. évre vonatkozó bérmegállapodás szerint), akkor a maximális adójóváírás havi 22.476 forintot, éves szinten 269.712 forintot jelentene.

A 15 százalékos általános szja-kulcs nem változna, de a minimálbért kereső munkavállaló tényleges szja-terhelése az adójóváírás következtében 9 százalékra csökkenne. A 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot az adójóváírás nem érintené.

Automatikusan figyelembe veszi-e a munkáltató?

A tervezet szerint a munkáltató, illetve a bér kifizetője az adóelőleg megállapításakor automatikusan figyelembe venné a havi adójóváírást, kivéve, ha a magánszemély írásban kéri annak mellőzését.

Ez különösen akkor lehet fontos, ha a munkavállaló:

  • egyszerre több helyről kap bért;
  • év közben munkáltatót vált;
  • nem minden hónapban dolgozik;
  • ekhós és általános szabályok szerint adózó jövedelmet egyaránt szerez;
  • év közben olyan jövedelmet kap, amely miatt az éves adójóváírás összege módosulhat.

Jogosulatlan igénybevétel esetén adókülönbözet keletkezhet. Ha a magánszemély az adóelőleg-nyilatkozatában jogalap nélkül kérte valamely kedvezmény figyelembevételét, az 50.000 forintot meghaladó fizetési különbözet után 12 százalékos különbözeti bírságot is fizethet.

2. Kik járhatnak a legjobban az új rendszerrel?

Az adójóváírás legnagyobb nyertesei azok a minimálbér körül kereső munkavállalók lesznek, akik jelenleg nem jogosultak más, az szja-fizetési kötelezettségüket teljesen lenullázó kedvezményre.

Ide tartozhatnak különösen:

  • a minimálbéren foglalkoztatott munkavállalók;
  • a minimálbérnél valamivel többet keresők;
  • a minimálbér alatt kereső részmunkaidős munkavállalók;
  • azok az alacsony keresetűek, akik nem jogosultak életkorhoz vagy gyermekneveléshez kapcsolódó szja-kedvezményre.

A minimálbér alatt kereső munkavállalók a tényleges bérük 6 százalékának megfelelő adójóváírást kaphatnának. A kedvezmény tehát a részmunkaidős foglalkoztatottak számára is érdemi segítséget jelenthet.

A minimálbér felett keresők szintén részesülhetnek kedvezményben, de annak összege fokozatosan csökken. Az adójóváírás a minimálbér kétszeresét elérő bérnél teljesen megszűnne.

Kik nem érzékelik közvetlenül az adójóváírást?

Azok, akiknek a személyi jövedelemadója más kedvezmény miatt már jelenleg is nulla, nem tapasztalnak további nettóbér-növekedést.

Ilyenek lehetnek például:

  • a kedvezményes összeghatár alatt kereső 25 év alatti fiatalok;
  • a három vagy több gyermeket nevelő, kedvezményre jogosult anyák;
  • a 40 év alatti, két gyermeket nevelő anyák;
  • a 30 év alatti, kedvezményre jogosult anyák.

Az adójóváírást ezekben az esetekben is elsőként kellene figyelembe venni, de az ezt követő kedvezményekkel együtt az összes adócsökkentés nem haladhatná meg a munkával szerzett jövedelmet terhelő adó összegét.

Nem részesülnének adójóváírásban azok sem, akik kizárólag olyan jövedelmet szereznek, amely nem minősül az Szja tv. szerinti bérnek. Így például az osztalék, a kamat, az árfolyamnyereség vagy az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem önmagában nem alapozná meg az adójóváírásra való jogosultságot.

Az ekhós bér után fizetendő, személyi jövedelemadónak minősülő ekho nem lenne csökkenthető adójóváírással. Az ekhós bért ugyanakkor figyelembe kellene venni az adójóváírás jövedelemhatárának és összegének meghatározásakor.

3. Átalakulnak az anyák szja-kedvezményei

A törvényjavaslat egységes szerkezetbe foglalná az anyákhoz kapcsolódó kedvezményeket. A kedvezmények továbbra is a munkával szerzett jövedelem adóját csökkentenék, de bizonyos esetekben új életkori vagy jövedelmi korlátozás jelenne meg.

Három vagy több gyermeket nevelő anyák

A jelenlegi, négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye és a háromgyermekes anyák kedvezménye egyetlen kedvezménnyé alakulna.

A kedvezményre az az anya lenne jogosult, aki vér szerinti vagy örökbefogadó szülőként:

  • legalább három gyermek után jogosult családi pótlékra; vagy
  • legalább három gyermek tekintetében legalább 12 éven keresztül jogosult volt családi pótlékra.

Új korlátozásként a kedvezmény havonta legfeljebb 1 millió forint, éves szinten legfeljebb 12 millió forint munkával szerzett jövedelem adójára lenne érvényesíthető. Az ezt meghaladó jövedelemrész után az általános szabályok szerint személyi jövedelemadót kellene fizetni.

Ez a magas jövedelmű, három vagy több gyermeket nevelő anyák számára a jelenlegi rendszerhez képest tényleges nettócsökkenést okozhat.

Két gyermeket nevelő anyák

A javaslat alapján a kedvezmény a 40 év alatti, két gyermeket nevelő anyákat illetné meg.

A kedvezményt az anya legfeljebb annak az évnek az utolsó jogosultsági hónapjáig vehetné igénybe, amelyben betölti a 40. életévét. Erre a kedvezményre is vonatkozna a havi 1 millió forintos jövedelmi korlát.

A változás azért jelentős, mert a korábbi szabályok alapján a kétgyermekes anyák kedvezményét fokozatosan szélesebb életkori körre terjesztették volna ki. A tervezet szerint azonban:

  • 2027-től nem történne meg az 50 év alatti anyákra;
  • 2028-tól nem történne meg a 60 év alatti anyákra;
  • 2029-től pedig nem válna valamennyi kétgyermekes anya számára elérhetővé.

A 40 év feletti kétgyermekes anyák tehát nem kapnának kevesebbet a 2026-ban ténylegesen alkalmazott rendszerhez képest, de elesnének a korábban 2027-től vagy későbbi évektől kilátásba helyezett kedvezménytől.

Harminc év alatti anyák

A 30 év alatti anyák kedvezménye fennmaradna, de szintén havi 1 millió forintos jövedelmi korlát vonatkozna rá.

A kedvezmény annak az évnek a végéig lenne érvényesíthető, amelyben az anya betölti a 30. életévét. A jogosultság továbbra is a gyermekre vagy a magzatra tekintettel fennálló családi kedvezményhez kapcsolódna.

Ha az anya ugyanabban a hónapban több anyakedvezményre is jogosult, közülük csak egyet, a választása szerinti kedvezményt vehetné igénybe.

4. A családi és más kedvezmények közvetlenül az adót csökkentenék

A jelenleg adóalap-kedvezményként működő kedvezmények a tervezet szerint közvetlenül a fizetendő adót csökkentenék.

A családi kedvezmény havi összege kedvezményezett eltartottanként:

  • egy eltartott esetén 20 000 forint;
  • két eltartott esetén 40 000 forint;
  • három vagy több eltartott esetén 66 000 forint;
  • tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos kedvezményezett eltartott esetén további 20 000 forint lenne.

A jogosultság alapvető szabályai, valamint a kedvezmény közös érvényesítésének és megosztásának lehetősége lényegében fennmaradna.

Ha a családi kedvezmény a személyi jövedelemadóból nem használható fel teljes egészében, a fennmaradó rész családi járulékkedvezményként továbbra is érvényesíthető lenne a társadalombiztosítási járulékkal szemben.

A kedvezmények sorrendje

Az adójóváírást elsőként kellene levonni a számított adóból. Ezt követően a kedvezmények sorrendje:

  1. három vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye;
  2. 40 év alatti, két gyermeket nevelő anyák kedvezménye;
  3. 30 év alatti anyák kedvezménye;
  4. 25 év alatti fiatalok kedvezménye;
  5. személyi kedvezmény;
  6. első házasok kedvezménye;
  7. tevékenységi kedvezmény;
  8. családi kedvezmény.

A családi kedvezmény azért szerepel az utolsó helyen, mert annak szja-ból fel nem használható része járulékkedvezményként is igénybe vehető.

5. Megduplázódna a családi pótlék

A javaslat a családi pótlék összegét is jelentősen emelné. A leggyakoribb esetekben a havi összeg:

  • egygyermekes családnál 24 400 forint;
  • egy gyermeket egyedül nevelő szülőnél 27 400 forint;
  • kétgyermekes családnál gyermekenként 26 600 forint;
  • két gyermeket egyedül nevelő szülőnél gyermekenként 29 600 forint;
  • három- vagy többgyermekes családnál gyermekenként 32 000 forint;
  • három vagy több gyermeket egyedül nevelő szülőnél gyermekenként 34 000 forint lenne.

A megemelt családi pótlékot már a 2026. december hónapra járó, 2027 januárjában folyósított ellátásra is alkalmazni kellene.

Egy kétgyermekes család esetében ez havi 26 600 forintos, éves szinten 319 200 forintos többletet jelenthetne a jelenlegi összeghez viszonyítva.

6. Egyéb lényeges változások

A csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj a tervezet szerint kifejezetten adómentes bevétellé válna. Ezek az ellátások így nem képeznék az összevont adóalap részét.

A GYED adómentessége ugyanakkor nem szüntetné meg automatikusan az ellátást terhelő nyugdíjjárulékot. A családi járulékkedvezmény a nyugdíjjárulékkal szemben továbbra is érvényesíthető lenne.

A személyi kedvezmény összege jogosultsági hónaponként a minimálbér 5 százaléka lenne, száz forintra kerekítve. A kedvezményt továbbra is a súlyosan fogyatékosnak minősülő magánszemélyek, valamint a rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesülők vehetnék igénybe.

Mikor lépnének hatályba az új szabályok?

A törvényjavaslat szerint a változások főszabály szerint 2027. január 1-jén lépnének hatályba.

Az új adójóváírás és az átalakított kedvezmények a 2026. december 31-ét követően megszerzett jövedelmekre lennének alkalmazhatók. Munkaviszonyból származó jövedelem esetében annak is feltétel lenne, hogy a jövedelmet 2026. december 31-ét követő időszakra számolják el. A 2026. évi adókötelezettség megállapításánál még a korábbi rendelkezéseket kellene alkalmazni.

Összegzés

Az új rendszer legnagyobb nyertesei várhatóan a minimálbér körül kereső, más szja-kedvezményre nem jogosult munkavállalók, valamint az emelt családi pótlékban részesülő családok lesznek.

Ugyanakkor kedvezőtlenebb helyzetbe kerülhetnek:

  • a havi 1 millió forint felett kereső, anyakedvezményre jogosult magánszemélyek;
  • a 40 év feletti kétgyermekes anyák a korábban tervezett kiterjesztéshez képest;
  • azok, akiknek a jövedelme nem minősül munkával szerzett jövedelemnek;
  • azok az ekhós magánszemélyek, akiknél az ekhós jövedelem csökkenti a normál bérre jutó adójóváírás összegét.

A végleges egyéni hatás minden esetben függ a munkavállaló jövedelmétől, életkorától, családi helyzetétől, a gyermekek számától, az igénybe vett egyéb kedvezményektől, valamint a 2027-re megállapított minimálbér összegétől.

Szakértőink a törvénytervezet elfogadását és kihirdetését követően részletesen is bemutatják a végleges szabályokat, valamint az egyes jövedelmi és családi helyzetekre gyakorolt hatásokat. Jelen tájékoztató a 2026. október 27-én benyújtott T/929. számú törvényjavaslat alapján készült, a törvényjavaslat szövege az elfogadásig módosulhat. A konkrét adókövetkezmények megállapításához az érintett magánszemély valamennyi jövedelmét, jogosultságát és családi körülményét egyedileg szükséges megvizsgálni.

Ez a weboldal is sütiket használ!
A kényelmes böngészési élmény érdekében sütiket használunk a tartalom és a közösségi funkciók biztosításához, a weboldal forgalmunk elemzéséhez és reklámozás céljából. A weboldalon megtekintheti az Adatkezelési és Süti Tájékoztatónkat (PDF) .
Szükséges:
A weboldal működéséhez elengedhetetlenül szükséges sütik. Ezek nélkül a weboldalt nem lehet megtekinteni.
Statisztikai:
A weboldal statisztikáinak elemzésével tudjuk weboldalunkat hatékonyabbá tenni, hogy a lehető legmagasabb felhasználói élményt nyújtsuk kedves látogatóinknak. Ezért gyűjtünk statisztikai adatokat a Google Analytics segítségével, amely kizárólag az IP címeket tárolja a személyes adatok közül.
Reklámcélú:
Azért települnek ezek a sütik, hogy a felhasználót számára egyedi, releváns, érdeklődési körébe tartozó reklámajánlatokkal tudjuk megcélozni.