Vállalati adózás 2027: új szabályok, új döntési helyzetek
A 2026. október 27-én benyújtott, „Egyes törvényeknek a vállalatok adózásával kapcsolatos módosításáról” szóló T/931. számú törvényjavaslat több ponton átalakítaná a vállalkozások adózását. A nagyvállalatok számára 15%-os társasági adót és külön adóalap-szabályokat vezetne be, módosítaná a kutatás-fejlesztési és beruházási kedvezményeket, valamint több ágazati adót is érintene. Az alábbiakban adónemenként foglaljuk össze, kikre vonatkoznának a változások, mit jelentenének, és mikortól kellene alkalmazni őket. Összefoglalónk kizárólag a benyújtott javaslatra és annak indokolására épül; nem elfogadott, hatályos szabályokat ismertet.
1.1. Társasági adó – nagyvállalatok
A társasági adó általános kulcsa 9% maradna, a nagyvállalatokra azonban 15%-os kulcs vonatkozna. Ha egy társaságiadó-csoportnak nagyvállalati tagja is van, a teljes csoport 15%-kal adózna. Az alkalmazandó kulcs a teljes pozitív adóalapra vonatkozna, nem sávosan.
A 15%-os adókulcs alkalmazásához először azt kellene megvizsgálni, hogy az adózó a tervezet szerinti nagyvállalatnak minősül-e. A meghatározott magyar, IFRS- vagy más EU-/EGT-tagállami szabályrendszer szerinti teljes konszolidációba bevont adózónál a legfelsőbb szintű konszolidált beszámoló éves bevételét kellene figyelembe venni. Ez azt jelenti, hogy itt nem az adózó saját bevétele, hanem a konszolidált bevétel lenne irányadó. Konszolidáció alá nem tartozó adózónál az egyedi beszámoló bevételét kellene vizsgálni. A küszöb mindkét esetben 500 millió eurónak megfelelő forintösszeg lenne, az adóévet megelőző második adóév adatai alapján. Naptári éves adózónál ezért a 2027. évi minősítéshez a 2025. évi bevételt és a 2025. év utolsó napján érvényes MNB-árfolyamot kellene használni. Tizenkét hónapnál rövidebb vizsgált adóévnél a bevételi küszöböt napokra kellene arányosítani. A fogalom a tervezetben megjelölt különleges adóalap-megállapítású szervezetekre nem terjedne ki.
A nagyvállalat és a nagyvállalkozás eltérő fogalom. A nagyvállalat a fenti bevételi feltételekhez vagy az adózó választásához kötött új adózási kategória. A nagyvállalkozás ezzel szemben a mikro-, kis- és középvállalkozásnak nem minősülő vállalkozást jelentené. A fejlesztési adókedvezmény új többletfeltételei ehhez az utóbbi besoroláshoz kapcsolódnának. A két minősítést tehát külön kellene vizsgálni.
A bevételi feltételek teljesülése esetén a nagyvállalati minősítést külön nyomtatványon be kellene jelenteni a NAV-nak. A küszöböt el nem érő adózó is választhatná a nagyvállalati szabályok alkalmazását az adott adóévre; ezt a választását később nem módosíthatná és nem vonhatná vissza. A bejelentés és a választás általános határideje a megelőző adóév utolsó előtti hónapjának 20. napja lenne. A 2027-ben kezdődő adóévre azonban az adóév második hónapjának 20. napjáig lehetne nyilatkozni: naptári éves adózónál a tervezet szövege szerinti dátum 2027. február 20. lenne. Ha a bejelentési határidő után számviteli hiba helyesbítése miatt már nem teljesülne a bevételi feltétel, ezt 15 napon belül be kellene jelenteni. A javaslat normaszövege ehhez az érintett évre szóló, utóbb nem módosítható és vissza nem vonható nagyvállalati választónyilatkozat megtételét is előírná.
A változás már a 2027. évi társaságiadó-előlegeket is érintené. A nagyvállalatnak a 2026. évi adataiból, de a 2027-es szabályok szerint, nagyvállalati minősítést feltételezve kellene meghatároznia az összehasonlítás alapjául szolgáló adót. Ha a 2027. első félévi előlegkötelezettség ennek az összegnek az 50%-át nem érné el, a különbözetet a 2026. évi éves bevallásban kellene bevallani, és az első félév utolsó előlegfizetési határidejéig rendezni a már megfizetett előlegek figyelembevételével. A 2027. második félévi és a 2028. első félévi előlegeket szintén a 2027-es szabályok szerint, a 2026. évre feltételezett nagyvállalati minősítéssel kellene kiszámítani. A nagyvállalati tag miatt 15%-kal adózó csoport első félévi különbözetére is előírná a javaslat az átmeneti rendezést.
1.2. Társasági adó – csoportos társasági adóalanyiság
Az új társaságiadó-csoportok létrehozásánál a jelenlegi 75%-os kapcsolati feltétel helyett a konszolidációba való bevonás válna meghatározóvá. Legalább két jogosult adózó hozhatna létre csoportot, ha teljes mértékben magyar számviteli, IFRS- vagy más EU-/EGT-tagállami szabályrendszer szerinti konszolidált beszámoló hatálya alá tartoznak. Továbbra is azonos mérlegfordulónapra – beszámolókészítésre nem kötelezett adózónál azonos adóévzárásra – és egységesen magyar számviteli vagy IFRS szerinti könyvvezetésre lenne szükség. A kizárt, különleges adóalap-megállapítású szervezetek nem lehetnének tagok. Egy adózó egyszerre csak egy csoporthoz tartozhatna; a feltételeket teljesítő, év közben induló adózó is csoporttag lehetne.
Az új feltételeket elsőként a 2026. december 31. után benyújtott kérelmek alapján létrejövő csoportoknál kellene alkalmazni. A 2026-os adóév végén működő, valamint az adóév utolsó előtti hónapjának 20. napjáig benyújtott kérelem alapján engedélyezett csoportok mindaddig a korábbi feltételek szerint működhetnének, amíg azoknak maradéktalanul megfelelnek. Választhatnák az új szabályokat is, de ezt később nem módosíthatnák és nem vonhatnák vissza. A választás általános határideje a megelőző adóév utolsó előtti hónapjának 20. napja, a 2027. adóévre kivételesen az adóév második hónapjának 20. napja lenne. Ha a csoportnak legalább egy nagyvállalati tagja lenne, a teljes csoport 15%-kal adózna, és minden tag egyedi adóalapját a nagyvállalati eltérésekkel kellene meghatározni.
1.3. Társasági adó – adóalap és K+F-kedvezmények
Nagyvállalati eltérések és a HIPA beszámítása
A nagyvállalatok társaságiadó-alapja továbbra is az általános szabályokból indulna ki, de azt külön rendelkezések módosítanák. Az egyik eltérés a halasztott adókötelezettséghez kapcsolódna: a vállalkozás döntése szerint már az adott évben adóalap-növelésként számolhatná el a később várható adóalap meghatározott összegét, ha arra halasztott adókötelezettséget képez vagy képezhet. A korábban növelésként elszámolt összegből azzal a résszel lehetne csökkenteni az adózás előtti eredményt, amellyel az ahhoz kapcsolódó halasztott adókötelezettség egészben vagy részben lecsökkent, vagy lecsökkenne. A levonáshoz a korábbi növelést adóbevallással és az azt alátámasztó kimutatással kellene igazolni. A tervezet a nagyvállalatnak minősülő szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozásnál, társaságnál és projekttársaságnál is előírná a különös adóalap-szabályok figyelembevételét. E szervezetek nagyvállalati besorolásánál azonban a javaslat rendelkezései között ellentmondás mutatkozik, amelyet a tájékoztató végén külön jelzünk.
A kapott osztalék adóalapból történő levonása is feltételekhez kötődne. Az ellenőrzött külföldi társaságnak nem minősülő társaságtól kapott vagy járó osztalék miatti bevételt a nagyvállalat akkor vonhatná le, ha a felosztáskor, illetve kifizetéskor a nyereséghez, tőkéhez, tartalékokhoz vagy szavazati jogokhoz fűződő jogok legalább 10%-ával rendelkezik. A 10%-nál kisebb érdekeltség is jogosíthatna levonásra, ha azt legalább 12 hónapig folyamatosan tartja. Befektetési szervezetben fennálló érdekeltségnél további feltétel lenne, hogy a nagyvállalat arra ne alkalmazzon adóköteles felosztási módszert.
A nagyvállalatok egyes kedvezményeire közös felső korlát vonatkozna. A tervezetben felsorolt költségalapú adóalap-csökkentések 15%-os adókulccsal számított adóhatását és az érintett adókedvezményeket együtt kellene vizsgálni. A korlát megállapításához először az eredmény terhére elszámolt éves bérköltség és tárgyieszköz-értékcsökkenés közül a magasabb összeget kellene kiválasztani, majd annak 5,5%-át kiszámítani. Ettől külön kellene meghatározni az eredmény terhére értékcsökkentett tárgyi eszközök beszámoló szerinti könyv szerinti értékének 1%-át. A két eredmény közül az alacsonyabb lenne az együttes kedvezménykorlát. A K+F-adóalap-csökkentés a korlátozott tételek közé tartozna, a K+F-adókedvezmény viszont nem. Nagyvállalati taggal rendelkező adócsoportnál a bér- és eszközadatokat csoportszinten kellene figyelembe venni, míg az adóalap-csökkentést az egyedi tagi adóalaphoz, az adókedvezményt a jogosult taghoz kellene kapcsolni.
A helyi iparűzési adó a fizetendő társasági adót is csökkenthetné. Erre a nagyvállalatok és a nagyvállalati taggal rendelkező adócsoportok lennének jogosultak. A levonás kiinduló összege az adóévben ráfordításként elszámolt HIPA 85%-a lenne, de legfeljebb a HIPA-levonás nélkül meghatározott fizetendő társasági adó 25%-át lehetne érvényesíteni. A 85% tehát a HIPA összegéhez, a 25%-os plafon pedig a társasági adóhoz kapcsolódna. A normaszöveg szerinti levonás után a levonás előtti fizetendő társasági adó legalább 75%-a megmaradna.
Kutatás-fejlesztés: több támogatás, elkülönített költségek
A K+F-et végző vállalkozásoknál két külön kedvezményt kell megkülönböztetni: az adóalap-csökkentés a társasági adó alapját mérsékli, az adókedvezmény pedig közvetlenül a számított adóból vonható le. A tervezet a K+F-adókedvezmény általános mértékét az elszámolható költség 10%-áról 20%-ára emelné, és megszüntetné az alkalmazására vonatkozó ötéves kötelező választást. Így egy adóévben mindkét kedvezmény alkalmazható lenne, de ugyanazt a költséget csak az egyikhez lehetne figyelembe venni. A K+F-adókedvezmény alapjául szolgáló azonos költségre más társaságiadó-kedvezményt sem lehetne érvényesíteni. Az adókedvezményt projektenként, a költség felmerülésének adóévében és az azt követő három adóévben lehetne igénybe venni. Az új adókedvezményi szabályokat elsőként a 2027. adóévre, a 2027. január 1-jétől megkezdett projektekre és az ettől az időponttól felmerült elszámolható költségekre kellene alkalmazni. Az egyetemi klinikák a tervezetben meghatározott intézményi együttműködések körébe is bekerülnének.
Az adóalap-kedvezmény a saját K+F egyes költségeinél nagyobb levonást tenne lehetővé. A saját tevékenységi körben végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás és kísérleti fejlesztés közvetlen költsége továbbra is csökkenthetné az adózás előtti eredményt. A közvetlen költségek között elszámolt, kutató-fejlesztő által használt tárgyi eszköz értékcsökkenését és a kutató-fejlesztő személyi jellegű ráfordítását azonban kétszeres összegben lehetne adóalap-csökkentésként figyelembe venni. A K+F-hez csak közvetetten kapcsolódó személyi jellegű ráfordítás nem tartozna ebbe a körbe. Az indokolás szerint a kétszeres külön levonás az eredményben már elszámolt költséggel együtt az érintett költségek háromszoros adóalaphatását jelentené; más jogosító költségeknél a hatás kétszeres lenne. A közvetlen költség főszabály szerint a felmerülés adóévében lenne levonható. Ha a vállalkozás a költséget kísérleti fejlesztés aktivált értékeként, szellemi termékként állományba veszi, választhatná, hogy a csökkentést az értékcsökkenés elszámolásának adóévében, legfeljebb az elszámolt értékcsökkenés összegéig érvényesíti. A kedvezményből ki kellene zárni a fejlesztés vagy a tevékenység költségeit fedező, mérlegkészítésig az adóhatóságtól igényelt, illetve az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatást és juttatást. Az aktiváláshoz kapcsolódó választásnál a támogatásból az adott év eredményében elszámolt bevételt kellene figyelembe venni.
A külső K+F-szolgáltatásoknál a szolgáltató személye is meghatározó lenne. Az adóalap-kedvezményhez és az adókedvezményhez is csak a tervezetben felsorolt szolgáltatóktól igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás közvetlen költségét lehetne figyelembe venni. Ide tartoznának a mikro-, kis- és középvállalkozások, az egyetemi klinikák, a felsőoktatási intézmények, az MTA, a központi költségvetési kutatóintézetek és a HUN-REN, valamint a bármelyikük által vagy közösen alapított kutatóintézetek és kutatóhelyek. Jogosult szolgáltató lenne az említett intézmények 100%-os tulajdonában álló, fő célként azok tudáshasznosítását végző társaság, továbbá a közvetlenül vagy közvetve többségi állami tulajdonú, gazdasági társaságként működő kutatóintézet is. A szolgáltatónak nyilatkoznia kellene arról, hogy a teljesítés tartalmaz-e további igénybe vett K+F-szolgáltatást, és ha igen, azt a felsorolt körből rendelte-e meg. A szolgáltatás azonos közvetlen költségére az adóalap-csökkentést csak a szolgáltató vagy az igénybe vevő érvényesíthetné. Az adókedvezmény szabálya szintén előírná, hogy ugyanazt az elszámolható költséget csak az egyikük veheti figyelembe. Az adókedvezményhez szükséges nyilatkozatot legkésőbb az igénybe vevő adóbevallásának benyújtásáig kellene megadni.
Az adókedvezmények érvényesítési sorrendje is változna. Először a K+F-adókedvezményt lehetne levonni, amely továbbra is a számított adó teljes összegéig érvényesíthető lenne. Az összes többi adókedvezmény együttesen az ezután fennmaradó összeg legfeljebb 70%-át csökkenthetné. Adócsoportnál emellett a jogosult csoporttag pozitív adóalapja arányában rá jutó számított adót és a tervezet külön tagi korlátját is figyelembe kellene venni. Ez az általános érvényesítési korlát nem azonos a nagyvállalatok előzőekben bemutatott, bér- és eszközadatokhoz kötött külön kedvezményplafonjával.
1.4. Társasági adó – részesedések és beruházások
Kiemelt részesedés és értékvesztés
A bejelentett részesedés helyébe a kiemelt részesedés lépne. Az új minősítéshez nem kellene NAV-bejelentést tenni; a belföldi jogi személyben vagy külföldi személyben fennálló részesedésnek a könyvekből történő kivezetéskor legalább 10%-osnak kellene lennie. Az ellenőrzött külföldi társaságban fennálló részesedés és a határozatlan futamidejű befektetési alap befektetési jegye nem tartozna ide. Legalább egyéves folyamatos tartás esetén a teljes vagy részbeni kivezetés árfolyamnyeresége csökkentené az adózás előtti eredményt, az üzleti vagy cégérték kivezetése miatt elszámolt ráfordítás levonásával. A kapcsolódó veszteség, árfolyamveszteség és értékvesztés a normaszöveg szerinti feltételekkel növelő tételként jelenne meg; a kiemelt részesedésre visszaírt értékvesztés pedig csökkentő tétel lenne. A jogelőd tartási idejét is be kellene számítani az egy évbe. Az átalakulás, egyesülés vagy szétválás miatti kivezetés nem szakítaná meg a folyamatos tartást, és nem tartozna az itt ismertetett kivezetési szabály alá.
Az új részesedési szabályokat a 2026. december 31. utáni kivezetésekre kellene alkalmazni. A korábbi szabályok szerint már bejelentett, de kivezetéskor 10%-ot el nem érő részesedéseknél megmaradna a 2026 végén hatályos adóalap-szabályok alkalmazása. Ettől elkülönülő változás lenne, hogy a tulajdoni részesedésre az eredmény terhére elszámolt értékvesztés általános adóalap-növelő tétellé válna. Ugyanazt az értékvesztést nem kellene kétszer hozzáadni az adóalaphoz: ha más rendelkezés alapján már megtörtént a növelés, újabb korrekcióra nem lenne szükség.
Immateriális javak és jogdíjbevétel
A tervezet megszüntetné a bejelentett és a jogdíjra jogosító immateriális javak egyes kedvezményeit; ettől külön kell kezelni a jogdíjból származó eredmény adóalap-kedvezményének módosuló feltételeit. Kapcsolt vállalkozástól – a telephely kivételével – megrendelt K+F vagy vásárolt, átvett jogdíjra jogosító immateriális jószág esetén a megmaradó kedvezményt költségarány korlátozná. Az arány számlálójába a saját és más jogosító K+F közvetlen költsége kerülne, a kapcsolt vállalkozástól megrendelt K+F és a vásárolt immateriális jószág bekerülési értéke nélkül. A nevező ugyanezeket a költségeket már ezekkel a tételekkel együtt tartalmazná. A saját telephelynél felmerült költség mindkét oldalra bekerülhetne. A kedvezményt az így kapott arány alapján lehetne érvényesíteni. A költségeket a felmerülés évében, az időbeli elhatárolástól függetlenül, szokásos piaci áron kellene figyelembe venni, a számítást pedig dokumentálni kellene. Több, egy termékbe vagy szolgáltatásba beépülő immateriális jószágnál az arány termék-, termékcsoport-, szolgáltatás- vagy szolgáltatáscsoport-szinten is meghatározható lenne.
Szakképzési munkaszerződéshez kapcsolódó kedvezmény
A duális képzőhelyen, szakképzési munkaszerződés alapján szakirányú oktatásban részt vevő tanuló, illetve képzésben részt vevő személy után járó adóalap-csökkentés költségalapúvá válna. Az elszámolt személyi jellegű ráfordítást lehetne levonni, de személyenként és minden megkezdett hónapra legfeljebb az adóév első napján érvényes minimálbér 24%-át. A levonás tehát nem haladhatná meg sem az elszámolt ráfordítást, sem a minimálbérhez kötött havi plafont.
Fejlesztési adókedvezmény: szigorúbb új beruházási szabályok
A fejlesztési adókedvezmény új feltételeit elsőként a 2027. január 1-jétől bejelentett és megkezdett beruházásokra kellene alkalmazni. Az általános beruházási értékhatár jelenértéken 3 milliárdról 5 milliárd forintra nőne. Megmaradnának az alacsonyabb küszöbű jogcímek: a kedvezményezett településen megvalósuló beruházásnál 1 milliárd forint; K+F-et szolgáló, szabad vállalkozási zónában megvalósuló és önálló környezetvédelmi beruházásnál 100 millió forint; kisvállalkozás beruházásánál 50 millió, középvállalkozásénál 100 millió forint lenne a minimum. Valamennyi itt felsorolt beruházási értékhatár jelenértéken értendő. A munkahelyteremtési jogcím is fennmaradna. Megszűnne viszont az élelmiszer-higiéniai, a film- és videogyártási, valamint a tőzsdére lépést segítő beruházási jogcím. A tiszta technológiák gyártását szolgáló beruházásokra külön, az alábbiakban bemutatott feltételek vonatkoznának.
A nagyvállalkozásoknak K+F-költségnövekedést is vállalniuk kellene. A tiszta technológiai jogcím kivételével a kötelező üzemeltetési időszak első három adóévében a saját K+F közvetlen költségének évente legalább 5%-kal meg kellene haladnia az adott adóévet megelőző három adóév számtani átlagát. Ez nem egyszerűen az előző évhez képest előírt 5%-os emelést jelentene: minden érintett évben a megelőző három év átlagát kellene vizsgálni. Ha valamelyik bázisévben nem volt ilyen költség, arra az évre a nettó árbevétel 2%-át kellene a számításba beállítani. Az igénybe vett K+F-szolgáltatás költsége csak a tervezetben meghatározott szolgáltatói körből származó szolgáltatásnál számítana bele. A negyedik évtől a növekményt az utolsó igénybevételi évig fenn kellene tartani.
A jelenértéken legalább 5 milliárd forintos általános, illetve a kedvezményezett településen megvalósított, jelenértéken legalább 1 milliárd forintos beruházásnál a nagyvállalkozásoknak létszámfenntartási feltételt is teljesíteniük kellene. Az első igénybevételi évet követő három adóév mindegyikében külön kellene vizsgálni az adott év átlagos állományi létszámát: az egyik évben sem csökkenhetne a beruházás megkezdését megelőző három adóév átlagos állományi létszámainak számtani átlaga alá. A külföldi telephelyen foglalkoztatottakat és a kölcsönzött munkaerőt nem lehetne beszámítani. A munkahelyteremtési jogcímnél a beruházással érintett létesítményben foglalkoztatottak átlaglétszámának nettó módon meg kellene haladnia a beruházás megkezdése előtti tizenkét hónap átlagát, ugyanezen kizárásokkal. Az önálló környezetvédelmi jogcímnél további feltétel lenne, hogy az adózó adókötelezettsége a bejelentés vagy kérelem évét megelőző ötödik évben vagy korábban kezdődjön.
A kedvezményt az üzembe helyezést követő adóévben – választás alapján már az üzembe helyezés évében – és az azt követő tíz adóévben lehetne igénybe venni. Az utolsó igénybevételi év legfeljebb a bejelentés vagy kérelem évét követő tizenkettedik adóév lehetne. A beruházás tervezett megkezdése előtt bejelentést, a tervezet értékhatárai és területi feltételei szerinti külön engedélyezési esetekben kérelmet kellene benyújtani az adópolitikáért felelős miniszterhez. A késedelmet igazolási kérelemmel nem lehetne kimenteni. A kedvezmény és az ugyanahhoz a beruházáshoz igényelt más állami támogatások együttesen sem léphetnék túl a megengedett támogatási mértéket. Az általános jogcímekhez a tervezet szerinti induló beruházási és területi feltételeket is teljesíteni kellene. Az igénybevételre a bejelentés vagy a kérelem benyújtásakor hatályos rendelkezések lennének irányadók.
A környezetvédelmi és munkavédelmi jogsértések a kedvezmény elvesztésével járhatnának. A kibocsátási határérték túllépését megállapító határozat véglegessé válásának adóévében nem lehetne kedvezményt igénybe venni. Ugyanez vonatkozna arra az évre, amelyben a munkavédelmi hatóság legalább háromszoros mértékű munkavédelmi bírságot szab ki. Ha mindkét feltételsértés ugyanabban az adóévben bekövetkezne, a következő adóévben sem járna kedvezmény. Ha ez három egymást követő adóévben történne meg, a jogosultság megszűnne, és a korábban igénybe vett kedvezményt késedelmi pótlékkal növelten vissza kellene fizetni a harmadik év társaságiadó-bevallásának határidejéig. A többi jogosultsági feltétel megsértése is a támogatás jogosulatlanságához vezethetne; a tervezet az elháríthatatlan külső okra külön kivételt tartalmaz.
Tiszta technológiai beruházások – külön feltételek
A tiszta technológiák gyártási kapacitását biztosító beruházásnál jelenértéken legalább 100 millió forintos beruházási érték lenne szükséges. Csak olyan beruházás kaphatna kedvezményt, amely állami támogatás nélkül az Európai Gazdasági Térségen kívül valósulna meg. A beruházás megkezdése előtt bejelentést kellene tenni az adópolitikáért felelős miniszterhez; a késedelem igazolási kérelemmel sem lenne kimenthető. A bejelentéshez a benyújtást megelőző hónap utolsó napján érvényes hivatalos MNB-devizaárfolyamot kellene használni. A miniszter legkésőbb 2030. december 31-ig vehetné nyilvántartásba a bejelentést. Erre a jogcímre nem vonatkozna a fent ismertetett K+F-költségnövekmény-követelmény.
A kedvezmény jelenértéken számított összegének egyszerre lenne százalékos és összegszerű felső határa. Budapesten az elszámolható költség legfeljebb 15%-a, de maximum 150 millió eurónak megfelelő forintösszeg; Budapesten kívül legfeljebb 35%-a, de maximum 350 millió eurónak megfelelő forintösszeg lenne érvényesíthető. Elem-, akkumulátor- és energiatárolási technológiák gyártásánál a százalékos határ változatlan maradna, az összegszerű plafon azonban Budapesten 15 millió, azon kívül 35 millió eurónak megfelelő forintösszeg lenne. Az azonos elszámolható költségekhez kapcsolódó más állami támogatásokat a halmozási szabályok szerint szintén figyelembe kellene venni.
E jogcímnél a kibocsátási határérték túllépésének szigorúbb következménye lenne: a jogsértést megállapító határozat véglegessé válásának évétől nem lehetne további kedvezményt igénybe venni, a korábbi összeget pedig késedelmi pótlékkal növelten vissza kellene fizetni az érintett évi társaságiadó-bevallás határidejéig. Nehéz helyzetben lévő társaság nem lenne jogosult erre a kedvezményre. A fejlesztési kormányrendelet további feltételeket és igénybevételi tilalmakat is meghatározhatna.
1.5. Társasági adó – sporttámogatások
Tervezett jogszabályváltozások
2027-től megszűnne a látvány-csapatsport támogatásához kapcsolódó társaságiadó-kedvezmény és az adófelajánlás lehetősége. A korábbi támogatásokhoz megszerzett jogosultságok érvényesítésére átmeneti szabályok vonatkoznának. Ettől elkülönülten a tervezet egyes sportcélú ingyenes juttatásokhoz új adóalap-kedvezményt vezetne be: ez nem a korábbi, közvetlenül az adóból levonható sporttámogatási kedvezmény folytatása lenne.
A régi rendszer lezárásánál az év végi határidők lennének meghatározók. Közvetlen támogatásnál utoljára a 2027. január 1-je előtt jóváhagyott sportfejlesztési programhoz, e nap előtt átutalt támogatás és kiegészítő támogatás alapján lehetne adókedvezményt érvényesíteni, legkésőbb a 2029. július 1-je előtt benyújtott éves társaságiadó-bevallásban. Az adófelajánlásról legkésőbb 2026. november 30-ig kellene rendelkezni, az érintett adót vagy adóelőleget pedig 2026. december 2-ig megfizetni. Ezek alapján a NAV utoljára 2026 végéig teljesíthetne átutalást. A korábbi sporttámogatási ráfordítások különös elismertségi szabálya utoljára a 2027 előtt adott juttatásokra lenne alkalmazható.
Az új sportcélú kedvezmény az adóalapot csökkentené. A jogosító, visszafizetési kötelezettség nélküli támogatás és juttatás, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, illetve az ingyenesen nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke 20%-ával lehetne az adózás előtti eredményt csökkenteni, összesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összegéig. Nem a támogatás 20%-át lehetne tehát közvetlenül a fizetendő adóból levonni. A kedvezmény a kizárólag amatőr sportolókkal jogviszonyban álló sportszervezet vagy a sportszövetség alapszabályi, alapító okirati céljának támogatására, sportrendezvény költségeinek fedezetére, illetve amatőr sportoló indokolt és igazolt felkészülési és versenyzési költségeinek megtérítésére vonatkozna.
A juttatás célját a támogató és a kedvezményezett szerződésében kellene rögzíteni, és a támogató semmilyen ellenszolgáltatásra nem lehetne jogosult. A szerződésnek az adóbevallás benyújtásakor rendelkezésre kellene állnia. Ettől eltérő eset az ellenérték fejében kötött sportreklám- vagy szponzori szerződés: az ilyen szerződések alapján elszámolt költségeket a tervezet elismert vállalkozási ráfordításként nevesítené, de ez önmagában nem jelentene jogosultságot az ingyenes támogatáshoz kötött 20%-os többletlevonásra. A jogosító ingyenes sportcélú juttatások ráfordítását szintén elismernék. A korábbi sportfejlesztési programok ellenőrzési, elszámolási, hosszabbítási és módosítási szabályait a megszűnő rendszerhez igazítanák.
2. Kisvállalati adó (KIVA)
A KIVA-ban a kutató-fejlesztők foglalkoztatásához kapcsolódó kedvezményezett összeg növekedne. A K+F-tevékenység közvetlen költségeként elszámolt bérköltség jelenlegi 50%-a helyett annak 200%-át lehetne kedvezményként figyelembe venni. A 200% nem KIVA-kulcsot és nem a bérköltség közvetlen visszatérítését jelentené, hanem a kedvezményként figyelembe vehető összeg arányát. A módosítás a kutató-fejlesztők után igénybe vehető szocho-kedvezmény növeléséhez kapcsolódna, és a tervezet általános hatálybalépése szerint 2027. január 1-jétől lépne életbe.
3. Szociális hozzájárulási adó
A kutató-fejlesztőt munkaviszonyban foglalkoztató kifizető 2027. január 1-jétől nagyobb szocho-kedvezményt érvényesíthetne a K+F közvetlen költségeként elszámolt bér után. A kedvezményt jelenleg az érintett bérre az adómérték 50%-ával, a tervezet alapján annak 100%-ával kellene kiszámítani. Ez a kedvezmény összegének megduplázását jelentené, nem pedig 100%-os szocho-kulcs bevezetését.
A kedvezmények közötti választásnál továbbra is figyelni kellene az együttes alkalmazás korlátjára: a szocho-kedvezmény alá vont munkabért a társasági adóban nem lehetne a saját K+F-tevékenység közvetlen költségeként külön adóalap-csökkentésre felhasználni. A magasabb szocho-kedvezményt ezért nem lehetne ugyanarra a munkabérre automatikusan a bemutatott K+F-adóalap-kedvezménnyel összeadni.
4. Innovációs járulék
Az innovációs járulék kulcsa 2027. január 1-jétől 0,3%-ról 0,5%-ra emelkedne, a járulékalap változatlanul hagyása mellett. A magasabb kulcsot már a 2027. első félévi előlegeknél alkalmazni kellene. Ha ezekre 2026. december 31-ig már benyújtották az előlegbevallást, az új összegről a NAV az adóév második hónapjának utolsó napjáig határozatban döntene. Ha az előleget még nem vallották be, az adózónak már a 0,5%-os kulccsal kellene számolnia. A 2027. második félévi és a 2028. első félévi előlegeket szintén ezzel a magasabb kulccsal kellene meghatározni.
5. Pénzügyi tranzakciós illeték
A lakossági átutalásoknál csökkenne az illetékalap: magánszemély fizetési számlájáról indított átutalás esetén a jelenlegi 50 ezer forint helyett csak az átutalásonként 150 ezer forintot meghaladó rész után kellene illetéket számítani. A könnyítés az egyéni vállalkozói számláról történő átutalásra nem vonatkozna. A Posta Elszámoló Központot működtető intézmény útján kezdeményezett készpénzbefizetésnél szintén a 150 ezer forint feletti összeg lenne az illetékalap.
Ezzel párhuzamosan az általános, műveletenkénti illetékplafon 20 ezerről 30 ezer forintra nőne, miközben a 0,45%-os általános kulcs változatlan maradna. A két módosítás tehát eltérő irányú: a magasabb lakossági küszöb mérsékelné az érintett műveletek illetékalapját, a magasabb plafon viszont nagyobb összegű műveleteknél magasabb maximális illetéket tenne lehetővé. A postai befizetések érintett szabályánál ugyanez a kulcs és plafon szerepelne. Az értékpapírügyletek illetékénél és a kiegészítő illetéknél a kapcsolódó 50 ezer forintos küszöböket 150 ezerre, a 20 ezer forintos felső korlátokat 30 ezerre módosítanák.
Az új összeghatárokat elsőként a 2026. december 31. utáni teljesítési napú műveletekre kellene alkalmazni.
6. Kiskereskedelmi adó
A kiskereskedelmi adó 2027-ben is fennmaradna. Az általános sávhatárok nem változnának, de az adóalap 1 milliárd forint feletti, legfeljebb 50 milliárd forintos részére alkalmazandó kulcs 0,15%-ról 0,45%-ra emelkedne. A többi általános kulcs változatlan maradna. Az egyes kulcsokat továbbra is csak az adott sávba eső adóalaprészre kellene alkalmazni, nem a teljes adóalapra.
| Az adóalap érintett része | Tervezett kulcs 2027-ben |
| 1 milliárd forintig | 0% |
| 1 milliárd felett, 50 milliárd forintig | 0,45% |
| 50 milliárd felett, 150 milliárd forintig | 1% |
| 150 milliárd forint felett | 4,5% |
A gépjármű-üzemanyag kiskereskedelmére vonatkozó külön szabályokat 2027-re is meghosszabbítanák. Ennél a tevékenységnél az indokolás szerint az adóalap, a sávhatárok és az adókulcsok változatlanok maradnának; a fenti általános második sáv emelését ezért nem lehetne automatikusan az üzemanyag-kiskereskedelemre is kiterjeszteni.
A változó adómértéket már a 2027-ben kezdődő adóév előlegeinek kiszámításakor is figyelembe kellene venni, vagyis az előlegeket a 2027. január 1-jén hatályos adómértékkel kellene meghatározni.
7. Energiaellátók jövedelemadója
Az energiaellátók jövedelemadójában a részesedések értékvesztésére új korrekciós szabályok vonatkoznának. Az eredmény terhére elszámolt értékvesztést hozzá kellene adni az adóalaphoz, ha azt más rendelkezés alapján még nem tették meg. A korábban így visszanövelt értékvesztés későbbi visszaírása csökkenthetné az adóalapot. A részesedés kivezetésekor a korábbi növelésből még le nem vont részt szintén érvényesíteni lehetne. A levonáshoz a korábbi növelést adóbevallásokkal és azokat alátámasztó kimutatásokkal kellene igazolni.
Új növelő tétel érintené a tervezetben felsorolt finanszírozási kötelezettségek kamatát és kamatjellegű ráfordítását. A felsorolás a kapcsolt vállalkozástól kapott kölcsönt, a zártkörűen forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír miatti tartozást, a váltótartozást és a megjelölt egyéb mérlegben kimutatott kötelezettségeket tartalmazná. Kivétel lenne a szállítói tartozás kiegyenlítése miatt fennálló váltótartozás. A növelés a ráfordításként vagy az eszköz bekerülési értékének részeként elszámolt kamatösszegre, valamint az említett kötelezettségekhez kapcsolódó, a törvény 6. § (8) bekezdése alapján elszámolt adóalap-csökkentésre is kiterjedne. Az energiaellátók jövedelemadójának olyan alanyánál, amely a társasági adóban nagyvállalatnak minősülne, a nagyvállalati adóalap-szabályokat és a külön kedvezménykorlátot is megfelelően alkalmazni kellene.
A 2027. évi előlegeket legalább a várható éves adó összegéhez kellene igazítani. Ha az általános szabályok szerint számított előleg ennél magasabb lenne, továbbra is az lenne irányadó. A várható adót hitelt érdemlően alá kellene támasztani. Ha valamely negyedévre jutó előleg nem érné el a várható éves adó 25%-át, a különbözetet külön nyomtatványon kellene megállapítani, bevallani és megfizetni az adóév 4., 7., 10. és 12. hónapjának 20. napjáig. Naptári éves adózónál a tervezet szövege szerint ezek a dátumok 2027. április 20., július 20., október 20. és december 20. lennének.
8. Pénzügyi szervezetek különadója és banki extraprofitadó
A pénzügyi szervezetek különadója és a banki extraprofitadó két külön kötelezettség; a javaslat eltérő pontokon módosítaná őket. A pénzügyi szervezetek különadójából kivezetnék a látvány-csapatsport támogatásához kapcsolódó csökkentést. Átmenetileg a 2027. január 1-je előtt jóváhagyott programhoz, e nap előtt átutalt támogatás és kiegészítő támogatás alapján maradna lehetőség csökkentésre, legkésőbb a 2029. július 1-je előtt benyújtott bevallásban, a korábbi rendelkezések szerint.
A hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások banki extraprofitadója 2027-ben is fennmaradna. A 2027. évi adó alapját nem a 2027-es eredmény, hanem a 2025. adóévi éves beszámoló szerinti, módosított adózás előtti eredmény adná. Ebből le kellene vonni a pénzügyi bevételként kimutatott osztalékot, illetve annak IFRS szerinti megfelelőjét, ha azt az osztalékot megállapító társaság nem számolja el ráfordításként. Szintén csökkentő tétel lenne a nem szokásos tevékenység keretében keletkezett áruértékesítési és szolgáltatásnyújtási nyereség. Hozzá kellene viszont adni a 2025. évi eredmény terhére elszámolt pénzügyi szervezeti különadót, pénzügyi tranzakciós illetéket és banki extraprofitadót.
A 2026-os adókulcsok maradnának érvényben: az adóalap 20 milliárd forintot meg nem haladó részére 10%, az e feletti részére 30% vonatkozna. A 2027. évi kötelezettséget 2027. június 10-ig kellene megállapítani és bevallani. Az adót két egyenlő részletben, 2027. június 10-ig és december 10-ig kellene megfizetni.
Az állampapír-állomány növelése a decemberi fizetési kötelezettséget csökkenthetné. A kedvezményhez a 2031. január 1-je után lejáró, forintban denominált, aukción forgalomba hozott Magyar Államkötvények lennének figyelembe vehetők. A fordított repó-, értékpapírkölcsön- és vétel-eladási ügyletekben megszerzett papírok nem számítanának bele. A növekményt napi átlagos névérték alapján kellene meghatározni: a 2027. január 1. és november 30. közötti átlagot a 2025. és a 2026. szeptember 1.–november 30. közötti időszakok átlagai közül a magasabbhoz kellene hasonlítani. Nem elegendő tehát kizárólag egy év végi állományt növelni.
A csökkentés a jogosító névérték-növekmény 10%-a lenne, de legfeljebb a kedvezmény nélkül számított teljes éves különadó 30%-a. A jogosító állomány növekményét további korlátként az összes figyelembe vehető, nem lakossági forintállampapír azonos módon számított állománynövekedése is behatárolná. A kedvezményről 2027. december 10-ig bevallást kellene benyújtani. Egyesülésnél a jogelődök és jogutódok adatait együtt kellene figyelembe venni.
9. Biztosítási adó és biztosítási pótadó
A biztosítási adót és a biztosítási pótadót eltérően érintené a javaslat. A biztosítási adóban megszűnne a kedvezményes sávozás: az egyes biztosítási szolgáltatásokra irányadó kulcsokat valamennyi biztosítónak egységesen kellene alkalmaznia. A biztosítási pótadó ezzel szemben 2027-ben is fennmaradna, a sávos szabályok megtartásával. A sávozás megszüntetését ezért nem lehetne a pótadóra is kiterjeszteni.
***
Tájékoztatónk kizárólag a T/931. számú törvényjavaslat és annak indokolása alapján készült. A bemutatott rendelkezések tervezett, nem hatályos szabályok. Az Országgyűlés módosíthatja a javaslatot, ezért a végleges rendelkezések eltérhetnek az itt ismertetettektől.
Amennyiben a témával kapcsolatban kérdése merül fel, forduljon szakértőinkhez bizalommal.