Növekvő összegű adóbírságok és tranzakciós illeték, megmaradó pénzintézeti extraprofitadó

A tegnapi napon a sajtóban megjelent hírekben már értesülhettünk, hogy a kormány a háborús helyzetre hivatkozva megduplázza a kiszabható adóbírságok összegét és jelentősen megemeli a tranzakciós illeték mértékét, továbbá jövőre is maradnak a pénzintézeti különadók.

Bár tombol a nyár és a foci EB is tart még, a kormány dolgozik, amint azt a 2024. július 8-i 74. számú Magyar Közlönyben kihirdetett 18 darab korm. rendelet és 12 darab korm. határozat is mutatja. Ezen jogszabályok közül a legfontosabb adóváltozásokat tartalmazó módosításokat mutatjuk be.

Adózás rendjéről szóló törvény – duplázódó adóbírságok

Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvényt (a továbbiakban: Art.) az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

A vészhelyzet ideje alatt az általános mulasztási bírság összege természetes személyek esetén 200 ezer forintról 400 ezer forintra növekszik, nem természetes személyek esetén 500 ezer forintról 1 millió forintra nő a kiszabható bírság.

Be nem jelentett foglalkoztatott esetén a jelenlegi 1 millió forint helyett 2 millió forintos bírságra számíthat a foglalkoztató.

Számla vagy nyugtaadási kötelezettség megszegése (vagy iratmegőrzési kötelezettség nemteljesítése) esetén az adózóra a jelenlegi 1 millió forint helyett akár 2 millió forintos bírság szabható ki.

Ezen rendelkezések 2024. augusztus 1-jén lépnek hatályba.

Szociális hozzájárulási adó – új adókedvezmény

Szintén a vészhelyzet idejére új szabályozást vezet be a kormány. E szerint az a magyar állampolgár minősül munkaerőpiacra lépőnek, aki az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok szerint a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 365 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, egyéni, társas vállalkozói jogviszonnyal.

E szabály alkalmazása szempontjából a biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonyba, egyéni, társas vállalkozói jogviszonyba nem kell beszámítani a csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás vagy a gyermeknevelési támogatás folyósításának időszakát, kivéve, ha ezen időszakokban az ellátás folyósítása mellett egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony áll fenn, valamint a közfoglalkoztatásban történő részvétel időtartamát.

A kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének minősül az anyasági ellátásban részesült, illetve részesülő természetes személynek a korábbi kifizetőjénél történő ismételt munkába állásának kezdete is.

E rendelkezés alkalmazásában munkaerőpiacra lépőnek minősül a Magyarországgal határos, nem EGT-állam állampolgára is.

A részkedvezmény összege a foglalkoztatás első évében a foglalkoztatott természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb a minimálbér után megállapított összeg, a foglalkoztatás ezt követő további hat hónapjában pedig legfeljebb a minimálbér 50 százalékával megállapított összeg.

A részkedvezmény azon egész hónap tekintetében is megilleti a kifizetőt, amelyben a kedvezményezett foglalkoztatás első éve, illetve tizennyolcadik hónapja véget ér.

Pénzintézeti extraprofitadó – marad

Bár a kormány az EU felé kötelezettséget vállalt az extraprofitadók kivezetésére, ezen adónem – egyelőre – továbbra is az adórendszer részét képezik 2025-ben.

A leglényegesebb változások az alábbiak:

Amennyiben a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás tulajdonában lévő, állampapíroknak a 2023. január 1-je és 2023. április 30-a közötti napi átlagos állományához viszonyítva a 2024. január 1-je és 2024. november 30-a közötti időszakra vonatkozó napi átlagos állománya növekszik, akkor a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás a 2024. december 10-ig teljesítendő különadó fizetési kötelezettségét csökkenti, azzal, hogy az állampapírok e bekezdés szerinti napi átlagos állományának kiszámításához az állampapírok névértékét kell figyelembe venni.

Állampapír alatt a 2027. január 1-jét követően lejáró Magyar Államkötvény elnevezésű, forintban denominált, aukció keretében forgalomba hozott állampapírokat kell érteni, azzal, hogy a repóügyletek, értékpapírkölcsön ügyletek, értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a  vétel-eladás (buy-sell back) ügyletek keretében megszerzett állampapírok nem tartoznak e rendelkezés hatálya alá.

A csökkentés összege szerinti állampapír-állomány névértéknövekményének 10 százaléka, de legfeljebb a csökkentés figyelembevétele nélkül számított, adóévre fizetendő összegének 50 százaléka, azzal, hogy a csökkentés során az állampapír állomány névértéknövekménye legfeljebb azon összegben vehető f igyelembe, amilyen összegben a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás a tulajdonában lévő valamennyi állampapírnak a 2023. január 1-je és 2023. április 30-a közötti napi átlagos állományához viszonyítottan a 2024. január 1-je és 2024. november 30-a közötti időszakra vonatkozó napi átlagos állománya növekszik. Az állampapírok e bekezdés szerinti napi átlagos állományának kiszámításához az állampapírok névértékét kell figyelembe venni.

Mit jelent ez a bankokra nézve? A bankok 2024-ben akkor csökkenthetik adóbefizetési kötelezettségüket, ha 2027 után lejáró állampapírok vásárlásával növelik állampapír állományukat.

Az 50%-os adókedvezmény igénybe vételéhez tehát a teljes állampapír állománynak növekednie kell, nem elegendő a lejáró állampapírok helyett 2027 után lejáró állampapírok névértékét növelni.

Az adókedvezmény alapja tehát a teljes, pénzintézetnél lévő állampapír állomány, valamint a 2027 után lejáró állampapír állomány alapján kerül meghatározásra.

Az NGM tájékoztatója szerint: „A kormány rögzítette, hogy az 50 százalékos adókedvezmény igénybevételéhez a teljes állampapír-állomány névértékének is növekednie kell, nem elég a hosszú lejáratú, azaz 2027 után lejáró állampapír-állomány névértékét növelni. Ebből fakadóan a 2024-es évre vonatkozóan mind a teljes állomány, mind a 2027 után lejáró állampapír-állomány növekmény figyelembe vételével kerül az adókedvezmény megállapításra. A vizsgált időszakot 2024 első 11 hónapjában látott napi átlagos állampapírállomány fogja jelenteni a megelőző év, azaz 2023 első 4 hónapjához képest. 2024-ben az extraprofit adó alapja a 2022-es korrigált, adózás előtti eredmény. 2024-ben a bankszektor teljes extraprofitadója tervezetten 260 milliárd forint, amely az előírásoknak megfelelő állampapírvásárlás teljesülése esetén az 50 százalékos adókedvezménnyel 130 milliárd forintra csökkenthető.

A kormány döntése értelmében a banki extraprofitadó 2025-ben úgy marad érvényben, hogy annak nominális értéke nem csökken és az adó alapja a 2023-as korrigált, adózás előtti eredmény lesz. Jövőre az állampapír-állomány növelésénél a vizsgált időszakot 2025 első 11 hónapja fogja jelenteni 2024 első 11 hónapjához képest.”

Pénzügyi tranzakciós illeték – jelentősen emelkedő adóterhek

Bár a korábban említett extraprofitadó a pénzintézeteket érinti, közvetett díjnövelő hatása mindenkit érinteni fog. A tranzakciós illeték mértékének emelkedése azonban minden belföldi bankszámlával rendelkezőt közvetlenül érint, hiszen az átutalások díját eddig is és ez után is a pénzintézetek átterhelték / átterhelik a számlatulajdonosokra.

A pénzügyi terhek növekedésének megakadályozása érdekében a kormány díjemelési stop-ot vezet be a lakossági fizetési számlákhoz kapcsolódó díjak, költségek és egyéb fizetési kötelezettségek vonatkozásában. E szerint 2024. december 31-ig a lakossági ügyfelek esetében a bankszámláknál egyoldalú díjemelést közvetlen és közvetett formában sem valósíthatnak meg a pénzügyi szolgáltatók. Megemlítendő, hogy ez a rendelkezés a nem lakossági ügyfeleket nem érinti, tehát a társaságok esetén a díjak átterhelésére továbbra is van lehetőség.

A tranzakciós illeték tekintetében a kormányzat az alábbiakról döntött a jelenleg is érvényben lévő tételek esetében:

• általános esetben (ideértve az értékpapír tranzakciókat is) az illeték mértéke 0,45 százalékra emelkedik (0,3 százalékról), de fizetési műveletenként legfeljebb 20 ezer forint lehet (ez utóbbi 10 ezer forintról emelkedik);
• készpénzfelvétel esetén a pénzügyi tranzakciós illeték 0,9 százalékra emelkedik (0,6 százalékról). Továbbra is illetékmentes a havi 150 ezer forintot nem meghaladó készpénzfelvétel.

A fentiek értelmében tehát jelentősen nő az átutalások és a készpénzfelvétel tranzakciós illetéke is.

Az új szabályozás 2024. augusztus 1-jétől érvényes.

A jelenleg hatályos pénzügyi tranzakciós illeték mértékének emelése mellett 2024 október 1-jétől bevezetésre kerül egy kiegészítő illeték is a konverziót tartalmazó ügyletek esetén, amely a jelenlegi tranzakciós illetéken felül fizetendő meg az érintett tranzakciók esetében.

• A döntés értelmében amennyiben egy ügylet a különböző pénznemek közötti átváltást (konverziót) tartalmaz (ideértve a deviza swap-ügyleteket is), úgy ezt az ügyletet magasabb tranzakciós illetékfizetési kötelezettség terheli.
• A kiegészítő illeték mértéke – az általános tranzakciós illetéken felül – tranzakciónként 0,45 százalék, és szintén a 20 ezer forintos limit alkalmazandó.

Az általános szabályoktól eltérően, ez a kiegészítő illeték belföldi természetes személy vagy vállalati ügyfél által ugyanazon pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett számlák közötti ügyleteket, a hitelintézeteken és központi szerződő félen kívül a pénzügyi és befektetési vállalkozásoknak, befektetési alapkezelőknek és befektetés alapnak vezetett számla terhére megvalósított fizetési műveleteket is terheli, de nem vonatkozik a bankkártyás műveletekre.

Ezen illeték a devizaváltásokat fogja lényegében drágítani.

A tranzakciós illeték tekintetében a kormány a családok védelme érdekében külön döntéseket hozott.

• A jövőben a magánszemélyek átutalása, postai befizetése és értékpapírügyletei esetében az illetékmentes határt a kormány 2,5-szeresére emeli, azaz a jelenlegi 20 ezer forintról 50 ezer forintra tranzakciónként.
• A bankkártyás műveletekre nem vonatkozik a kiegészítő tranzakciós illeték.
• A bankkártyák esetében tételes illeték van érvényben, ami érintéses bankkártyák esetében 500 forint évente, míg egyéb bankkártyáknál 800 forint. A kormány a bankkártya-használat utáni illeték mértékén nem változtat.

A fentiekben hivatkozott közlöny itt érhető el.

Amennyiben a témával kapcsolatban ügyfeleinknek további kérdései merülnek fel, forduljanak szakértőinkhez bizalommal.