Őszi adócsomag tervezet – mindenki hozzászólhat

Itt van az ősz, itt van újra, ahogyan az adótörvény módosítások időszaka is. Ennek megfelelően a tegnapi napon a Kormány a honlapján társadalmi egyeztetésre bocsátotta az őszi adócsomag tervezetet. A Pénzügyminisztérium az észrevételeket október 24-ig várja. De vajon mik a legfontosabb pontjai az adócsomagnak? Rövid hírlevelünkben ezt foglaljuk össze.

Az adótörvény csomagot a Kormány az alábbiakkal vezeti fel: „A kormány adópolitikája 2010 óta következetes és változatlan: középpontjában az adócsökkentés, a családok és a vállalkozások támogatása, az egyszerűsítés és a gazdaságfehérítés áll. Ennek a gazdaságfilozófiának az eredményeként az elmúlt évtizedben a magyar kormány európai uniós viszonylatban messze a legnagyobb mértékben csökkentette a munkát terhelő adókat, emellett pedig végrehajtotta Európa egyik legnagyobb gazdaságfehérítését és létrehozta Európa egyik legversenyképesebb adórendszerét. A kormány a háborús válság ellenére idén növekedési pályára állította a gazdaságot, és célja, hogy a gazdasági semlegesség politikájával a következő években a magyar gazdaság tartós növekedését biztosítsa. Ennek érdekében a kormány további adócsökkentésekkel és egyszerűsítésekkel számos adótörvény módosítására tesz javaslatot. A kormány célja, hogy a gyermeket nevelő családok helyzete érezhetően javuljon a következő években, ezért két lépcsőben, 2025. július 1-jei és 2026. január 1-jei emeléssel kétszeresére növeli a gyermekek után járó adókedvezményt. Az intézkedéssel a családoknál maradó adókedvezmény éves összege meghaladhatja a 650 milliárd forintot. Az adótörvények módosításával a kormány többek között személyi jövedelemadót érintő könnyítéseket, újabb gazdaságfehérítő lépéseket és adminisztrációcsökkentést céloz, továbbá uniós jogharmonizációs kötelezettségeknek is eleget tesz.”

A törvénytervezet több területet érint – többek között – a családi adókedvezményt, az egyéni vállalkozók és őstermelők adózását, a vendéglátást és a műemlék-ingatlanok adózását, az extraprofitadó szabályozását, a NAV hatáskörét, a vámügyi eljárásokat és a könyvvizsgálatot is.

Hírlevelünkben az egyes adónemek kapcsán felmerülő változásokat annak terjedelmére tekintettel nem mutatjuk be részletesen, csak rávilágítunk a legfontosabb módosítási javaslatokra. Hírlevelünk elsődleges célja a törvénymódosítási csomagra történő figyelemfelhívás.

Családi adókedvezmény

A magánszemélyek szempontjából a legjelentősebb változás a családi adókedvezmény összegének az emelkedése.

Az eltartottak számától függően a kedvezmény összege két lépcsőben emelkedik. A tervezet szerint 2025-ben egy eltartott esetén 15.000 forintra, két eltartottnál 30.000 forintra, három vagy több eltartottnál 49.500 forintra emelkedik havonta az adókedvezmény összege, míg 2026-ban tovább emelkedik, egy eltartott esetén 20.000 forintra, két eltartottnál 40.000 forintra, három vagy több eltartottnál 66.000 forintra. (Összehasonlításképpen 2024-ben ezek az összegek rendre 10.000 Ft, 20.000 Ft és 33.000 forint.)

Tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos eltartott esetén további 15.000 (2025-ben) és 20.000 forint (2026-ban) adókedvezmény jár havonta a tervezet szerint. (Összehasonlításképpen 2024-ben ez az összeg 10.000 Ft havonta.)

Fizető vendéglátás

Újdonság, hogy a fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemélyek legfeljebb három ingatlan esetén választhatják a tervezet szerint a tételes átalányadózást, feltéve, hogy e tevékenységét a tulajdonában, haszonélvezetében lévő, legfeljebb három, a kereskedelemről szóló törvény szerint magánszálláshelynek minősülő ingatlanban folytatja.

Kisvállalati adó (KIVA)

A KIVA-s cégek esetén amennyiben az adóalanyiság könyv szerinti értéken megvalósított egyesülés, szétválás miatt szűnik meg, az egyesüléssel, szétválással érintett adózó az egyesülés, szétválás napját követő 15 napon belül az állami adó- és vámhatósághoz megtett bejelentéssel, az adóalanyiság keletkezésére vonatkozó feltételek betartásával ismételten választhatja az adóalanyiságot. Ez esetben az adóalanyiság az egyesülés, szétválás napján jön létre. Ezt tehát a gyakorlatban azt jelenti, hogy a KIVA-s társaságok átalakulhatnak anélkül, hogy elveszítenék KIVA státuszukat.

Globális minimumadó

A globális minimumadó törvény aláírásán szinte még meg sem száradt a tinta, már módosításokra kell, hogy felhívjuk a figyelmet. Vannak technikai jellegű változások, illetve módosulnak a törvény mellékletei a Magyarországra jutó UTPR százalékos arány meghatározása kapcsán, továbbá a törvény kiegészül az adott államban fizetendők kiegészítőadó-többlet meghatározása céljából.

Általános forgalmi adó

Számos kisebb-nagyobb változással kell számolni az áfában a törvénytervezet szerint, ezzel kapcsolatban külön hírlevélben fogjuk ügyfeleinket tájékoztatni.

Bizonyos esetekben mentesülhetnek az általános forgalmi adó biztosítási kötelezettsége alól a társaságok. Ennek a feltétele, hogy a cégeknek ne legyen tartozása a vámhatóság felé, és ne álljanak felszámolás alatt.

Bár sokan várták, az alanyi mentesség jelenlegi 12 millió forintos határának emelését most sem tartalmazza a törvénytervezet.

A törvénytervezet tartalmazza az utasok személyes poggyászában található termékek importjának adómentességét is, pontosítva számos fogalmat, például a határövezet és a határövezetben dolgozó munkavállalók fogalmát.

Jövedéki adó módosulások

A jövedéki adóról szóló törvény is számos ponton módosul. A változások érintik – többek között – az üzemanyagok definícióját, a mezőgazdasági termelők által felhasznált gázolaj visszaigénylésének lehetőségét. A vasúti árutovábbítással foglalkozó vállalkozások számára új lehetőség a villamosenergia-adó visszaigénylése.

Szociális hozzájárulási adó kedvezmény kivezetése

A munkaerőpiacra lépők vonatkozásában a szociális hozzájárulási adó kedvezmény vélhetően kivezetésre kerül. Ennek magyarázata, hogy a Kormány álláspontja szerint már nem tölti be ösztönző hatását, így nem szükséges annak fenntartása.

Számvitelt érintő változások

A jövőben lehetőség lesz, hogy lényegében bárki kezdeményezze a törvényességi felügyeleti eljárás megindítását, ha egy társaság nem tesz eleget közzétételi kötelezettségeinek.

A fenntarthatósági jelentések vonatkozásában új előírások lépnek életbe. A jelentéskészítésre kötelezett vállalkozásoknak fenntarthatósági minősítéssel rendelkező könyvvizsgálót kell választani.

Az uniós irányelveknek való megfelelés érdekében módosulnak a vállalkozások méretkritériumai és egyes pénzügyi határértékek, továbbá 300 millió forintról 600 millió forintra emelnék a könyvvizsgálati küszöbértéket.

Tranzakciós illeték

A hatályos szabályozás szerint a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény útján kezdeményezett banki tranzakciók 50 ezer forintig illetékmentesek, efelett kell tranzakciós illetéket fizetni. 2025-től ez az érték 20.000 forintra csökken, ami értelemszerűen magasabb tranzakciós illeték fizetési kötelezettséget eredményez azon ügyletek esetén, amely eddig illetékmentes volt.

NAV hatáskörök változása

A NAV hatáskörét érintő módosítások számos területet érintenek. E változások között szerepel, hogy 1 milliárd forint feletti összegű fizetési kedvezmények esetén a Központi Irányítás jár el felettes szervként. A NAV új feladatokat kap a tervezet szerint a közúti áruszállítás ellenőrzése, a fémkereskedelem és az Unió területére be- vagy kilépő készpénz ellenőrzése esetén is.

A jelenlegi törvénytervezet a társadalmi egyeztetés fázisában van, így a részletek még változhatnak, azonban e változtatások vélhetően inkább finomítás jellegűek lesznek. 

Az adótörvény tervezetből világosan kiderül, hogy a szektorális extraprofitadók kivezetésére 2025-ben biztosan nem lehet számítani, tehát a korábbi módosítások továbbra is hatályban maradnak.

A törvénytervezet az alábbi linken érhető el: Magyarország Kormánya – Egyes adótörvények módosítása_2024 ősz (kormany.hu).