NAV-hírek: indul az adategyeztetési eljárás; M2M gazdálkodó szervezetek és hivatalok számára is; közvetett vámjogi képviselőkre vonatkozó információk

2025. február 25.

Az elmúlt időszakban a NAV újabb, áfát és adóeljárást érintő információkat tett közzé a honlapján. Az alábbiakban beszámolunk a legfontosabbakról.

Indulnak az első adategyeztetési felhívások

Az őszi adócsomag bevezetett egy új jogintézményt: az adategyeztetési eljárást. Ez egy automatizált eljárás, amelynek során a vállalkozások ellenőrzés nélkül is tisztázhatják az adóhatóság által a kockázatelemzés során feltárt adateltéréseket. Az együttműködési hajlandóság növelése érdekében a módosító törvény végleges szövegébe bekerült egy előírás, mely szerint, ha az adategyeztetési eljárás során az adózó az adóhatóság felhívására nem végzi el az adategyeztetést, kötelezően – nem mellőzhető módon – sor kerül mulasztási bírság kiszabására.

A NAV honlapján a Sajtószobában közzétett információ szerint 2025.02.24-én indulnak az első adategyeztetési felhívások.

A NAV kockázatelemzői első körben azokat a cégeket szűrték ki, akiknek az online számla és online pénztárgép forgalma jóval magasabb volt, mint az az összeg, amit az áfabevallás értékesítésre vonatkozó soraiban feltüntettek. Tekintettel azonban arra, hogy az adategyeztetés egy teljesen új típusú eljárás, amelyre még nemzetközi példa sincs, az első felhívásokat nem minden érintett kapja meg. Ezúttal egy alaposan leválogatott szűk körnek küldi a tárhelyére a felhívást a NAV.

Az érintettek a felhívásra az Ügyfélportálon kialakított felületen néhány kérdésre válaszolva tisztázhatják az eltérést: jelezhetik például, ha már javították a hibát, ha önellenőrzést is benyújtottak, de azt is, ha szerintük az eltérés nem valós, a jelzett hiba szerintük nem áll fenn. A visszajelzésre 15 nap áll rendelkezésre. Ha az érintett a felhívásra 15 napon belül nem reagál, az alábbi jogkövetkezményekkel kell számolnia:

Mulasztási bírság kiszabása: a bírság főszabály szerint 300 ezer forint; a korábban már többször és súlyosan mulasztó, kockázatos besorolású cégek esetében 390 ezer forint.
Ha az együttműködés, a javítás elmarad, revízió is indulhat.

Akik most nem kapnak értesítést, de tudják, hogy érintettek lehetnek, érdemes már most rendezniük az eltérést, mert az online adatok és az áfabevallás eltérését tisztázandó eljárások – az első egyeztetések gyakorlati tapasztalatai alapján – folytatódnak majd.

Kapcsolódó NAV-tájékoztató:

https://nav.gov.hu/sajtoszoba/hirek/Buntetes_helyett_javitas_ma_indulnak_az_elso_adategyeztetesi_felhivasok

„M2M”, gépi interfész használata gazdálkodó szervezetek és hivatalok számára is

2025. február 1-jétől már nem csak természetes személyek, hanem számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaságok és egyéb szervezetek is elláthatnak állandó meghatalmazással képviseletet, illetve a gépi adatbeküldés szabályozása is módosult.

A változás lényege:

Az új szabályok szerint a NAV Ügyfélportálján az „M2M”, gépi interfész használatára vonatkozó regisztrációt gazdálkodó szervezetek és hivatalok számára is kezdeményezni lehet.
A regisztrációt a gazdálkodó szervezet törvényes képviselője indíthatja, az adóigazgatási eljáráshoz rendszeresített űrlapok beküldése a szervezet nevében, a regisztrált program vagy gép azonosításával történhet.
A gépi interfész szolgáltatás használatakor a cégek által beküldött űrlapok nyugtái a gazdálkodó szervezet cégkapus tárhelyére érkeznek. A hivatali tárhellyel rendelkező felhasználóknak a regisztráció során meg kell adniuk a tárhely-azonosítójukat (KRID), amelyre a bizonylat beküldéséről a NAV nyugtáját várják (ez akár a regisztrációban megadottól eltérő KRID-azonosító is lehet).
A NAV gépi interfész szolgáltatásának működéséről részletesebb műszaki információ a NAV GitHuB-felületén olvasható.

Kapcsolódó NAV-tájékoztató:

https://nav.gov.hu/ado/eafa/informaciok/_M2M_gepi_interfesz_hasznalata_gazdalkodo_szervezetek_es_hivatalok_szamara_is

Közvetett vámjogi képviselőkhöz kapcsolódó információk

Tavalyi hírlevelünkben már beszámoltunk arról, hogy 2025. március 1-jével lépnek hatályba a közvetett vámjogi képviselőkre vonatkozó új áfaelőírások. Ezekhez kapcsolódóan a közelmúltban több NAV-tájékoztató is megjelent.

Változik az áfabevallás

Az új előírások közé tartozik a közvetett vámjogi képviselő importonkénti nyilatkozattételi kötelezettsége az Áfa tv. 129. § (5) bekezdésében meghatározott adatokról, azon adómegállapítási időszakról teljesítendő bevallásában, amelyben az engedményezett adólevonási jogot gyakorolja.

Az importonkénti nyilatkozat teljesítéséhez a 2565 jelű áfabevallásba 2025. március j-től bekerül egy 2565A-03 számú, “Közvetett vámjogi képviselő importonkénti nyilatkozata engedményezett adólevonási jog érvényesítése esetén” megnevezésű lap.
A NAV az adózók felkészülése, saját rendszereik, könyvelési programjaik fejlesztése érdekében tervezeti formában közzétette a 2025. március 1-től hatályos, az Áfa tv. 129. § (5) bekezdése alapján kiegészített 2565 számú áfabevallás szerkezetét és a mezőkhöz tartozó közös azonosítókat.

Partnerellenőrzés szempontjai

Jogszabályi kötelezettségének eleget téve a NAV közzétette honlapján a partnerellenőrzés vizsgálati szempontjait.

A közvetett vámjogi képviselőnek a rendelkezésére álló és a NAV által biztosított információk összességét kell értékelnie, annak megállapítására, hogy felmerül-e az importőrnél adókockázat. Az átvilágításnál megismerhető szubjektív információk miatt csak irányadó jelleggel lehet meghatározni azokat az adatokat, körülményeket, amelyeket a partnerellenőrzésnél értékelni kell. Emellett lehetnek olyan, a közvetett vámjogi képviselő birtokában lévő kiegészítő információk, amelyek további szélesebb körű informálódást és értékelést indokolnak egy adott partnerről.

A partnerellenőrzéshez a közvetett vámjogi képviselőnek az alábbi adatforrásokat ajánlott felhasználnia:

Nyilvánosan elérhető adatok (például cégnyilvántartás adatai, térképszolgáltatások adatai, rendelkezik-e az importőr weboldallal, az importőr e-mail-címét ingyenes szolgáltatónál regisztrálta-e stb.).
A NAV nyilvános adatbázisai (például közzétételi listák, megbízható adózók adatbázisa, köztartozásmentes adózói adatbázis, közösségi adószám érvényességének lekérdezése).
Partnertől bekért adatok (például az importügyletek teljesítésének, igazolásának dokumentumai, szállítási dokumentáció, az importáló üzletmenetének, tapasztalatainak, referenciáinak a bemutatása).
A közvetett vámjogi képviselő elektronikus kérelmére a partnerellenőrzéshez a NAV-tól kapott adatok.

A NAV honlapján elérhető, nyilvános adatbázisok adataihoz a közvetett vámjogi képviselő egyedi kérelem nélkül is hozzáfér.

A NAV az importőr nem nyilvános adatait is átadhatja, a közvetett vámjogi képviselő kérelmére. A közvetett vámjogi képviselő elektronikusan kérheti ezeket az adatokat, a NAV Ügyfélportálon keresztül. A kérelem csak az importőrnek az adatok átadásáról szóló írásbeli hozzájárulása, nyilatkozata birtokában teljesíthető. Az adatokat a NAV a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül megküldi, ha csatolták az importőr hozzájáruló nyilatkozatát.

A partnerellenőrzésről a közvetett vámjogi képviselőnek

a szerződéskötést megelőzően elvégzett partnerellenőrzés eredményéről legkésőbb a szerződéskötésig,
az ismétlődő importoknál havonta végzett partnerellenőrzések eredményéről az ellenőrzés hónapját követő hónap 10. napjáig
adatot kell szolgáltatnia a NAV felé.

Az adatszolgáltatás a NAV Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásában (ONYA) a KVKPELL jelű, „Adatszolgáltatás az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 129. §-a szerinti partnerellenőrzés eredményeiről” elnevezésű nyomtatványon teljesíthető.

Az adatszolgáltatás az adólevonási jog engedményezésének egyik feltétele, ha azt a közvetett vámjogi képviselő elmulasztja, az adólevonási jogot csakis az importáló gyakorolhatja (ha annak egyébként valamennyi törvényi feltétele fennáll).

Kapcsolódó NAV-tájékoztatók: