A kriptovalutákkal kapcsolatos tranzakciók átláthatóságát biztosító új szabályozás

Az utóbbi időben a legtöbb ország egyre nagyobb figyelmet fordít a kriptovalutákkal kapcsolatos ügyletek valamilyen formában történő nyomon követésére. Ez a döntés teljesen érthető, hiszen a kriptovalutákkal lebonyolított ügyletek nagyságrendje gyakorlatilag elérte a globális részvénypiaci ügyletek nagyságának kétharmadát. De vajon milyen intézkedéseket hozhatnak az államok, így Magyarország is? Az alábbiakban röviden bemutatjuk.

Az OECD a G20-országokkal közösen dolgozta ki a Kriptoeszközökre Vonatkozó Adatszolgáltatási Keretet ezen eszközökhöz kapcsolódó adókikerülés és adókijátszás visszaszorítása, valamint az adómorál javítása érdekében. Ehhez csatlakozva Magyarországon szeptember elején került benyújtásra a T/12489.számú törvényjavaslat, melynek célja kihirdetni azt az illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodást (a továbbiakban: Megállapodás), mely az automatikus információcseréről szól.

A Megállapodás, valamint az adatszolgáltatási keretszabályozás hiteles angol nyelvű szövegét a törvényjavaslat 2. számú melléklete tartalmazza.

A kihirdetésre váró törvény 2026. január 1-jén lépne hatályba, ugyanakkor maga a Megállapodás Magyarország és az egyes további részes államok vonatkozásában akkor lép majd hatályba, amikor az abban foglalt feltételek elsőként teljesülnek Magyarország és egy másik állam vonatkozásában.

A Megállapodás kötelező hatálya az 1. mellékletben meghatározott államok viszonylatában kerül elismerésre. Ezen államok a következők: Bahama-szigetek, Barbados, Brazília, Costa Rica, Dél-Afrika, Egyesült Királyság, Feröer-szigetek, Gibraltár, Guernsey, Indonézia, Izrael, Japán, Jersey, Kajmán-szigetek, Kanada, Kolumbia, Korea, Liechtenstein, Man-sziget, Norvégia, San Marino, Svájc, Szingapúr, Új-Zéland.

A kriptoeszköz-szolgáltatókat (pld. tőzsdéket) fogja terhelni az adatbejelentési-kötelezettség bizonyos kriptoeszközökről, az ún. ,,releváns ügyletekről” és a vonatkozó átvilágítási követelményeket is teljesíteniük kell majd.

A kriptoeszköz-szolgáltatóknak be kell jelenteniük a saját nevüket, címüket, azonosítási számukat, a kriptoeszköz-felhasználók (ügyfelek) nevét, címét, adóazonosítóját, magánszemély esetén születési helyét, idejét, az illetékes joghatóságot, továbbá részletesen meghatározott adatokat minden releváns kriptoeszközről, amellyel kapcsolatban a szolgáltató releváns ügyletet hajtott végre a releváns naptári évben vagy más adatszolgáltatási időszakban.

Az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó ügyletekre a Megállapodás a következő fogalom-meghatározást alkalmazza a IV. /C. részben:

,,Releváns ügylet

1. A „Releváns ügylet” a következőket takarja:

a) Csereügylet; és

b) Releváns kriptoeszközök átutalása.

2. A „Csereügylet” a következőket takarja:

a) csereügylet Releváns kriptoeszközök és Fiat pénz között; és

b) csereügylet a Releváns kriptoeszközök egy vagy több formája között.

3. Az „Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó lakossági fizetési ügylet” olyan, javak vagy szolgáltatások vásárlása céljából, Releváns kriptoeszközökkel végrehajtott Átutalás, amelynek értéke nagyobb, mint 50.000 USD.

4. Az „Átutalás” olyan ügylet, amelynek során Releváns kriptoeszköz mozog egy Kriptoeszközfelhasználó Kriptoeszközcíme vagy -számlája és egy olyan Kriptoeszközcím vagy -számla között, amely különbözik az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató által a Kriptoeszközfelhasználó részére fenntartott címtől vagy számlától, továbbá az ügylet időpontjában az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató legjobb tudomása szerint az ügylet Csereügyletként nem azonosítható.

5. A „Fiat pénz” egy joghatóság olyan hivatalos pénzneme, amelyet a joghatóság vagy a joghatóság kijelölt jegybankja, illetve más pénzügyi hatóság bocsátott ki, és kifejezhető fizikai bankjegyekben, pénzérmékben, vagy a digitális pénz különböző formáiban, beleértve a banki tartalékokat és a Digitális jegybankpénzt is. A kifejezés magában foglalja a kereskedelmi banki pénzt és az elektronikus pénzeszközöket (köztük a Meghatározott elektronikus pénzeszközöket) is.”

Fontos megemlíteni, hogy az új szabályozás nem csak azt a célt szolgálja, hogy a kriptoeszközökkel végrehajtott ügyletből származó jövedelem ne legyen elrejthető, hanem egy biztonságosabb piac kialakítását is elősegíti.

Amennyiben a témával kapcsolatban további kérdés merül fel, forduljanak szakértőinkhez bizalommal.