Mindkét őszi adócsomagot elfogadta az Országgyűlés

Lassan egy hónapja, hogy hírt adtunk arról: idén ősszel két adócsomag várható. Az első csomagot már októberben benyújtotta a kormány, a másodikat, a vállalkozások adóterheit csökkentő intézkedésekről szóló T/13110 sz. törvényjavaslatot azonban csak tegnap, egyszersmind indítványozva, hogy kivételes eljárásban még a mai napon sor kerüljön a javaslat tárgyalására. A mai napon aztán mindkét csomagot elfogadta az Országgyűlés, azok már a köztársasági elnök aláírására várnak, tehát a napokban várható kihirdetésük a Magyar Közlönyben.

Az alábbiakban összefoglaljuk, hogy az októberi hírlevelünkben foglaltakhoz képest az első csomag miben változott, továbbá, hogy milyen főbb módosításokat hoz a második csomag.

Az első adócsomag (T/12801. sz. törvényjavaslat) elfogadott változata

Az októberi javaslathoz képest az alábbi módosításokat fogadta el az Országgyűlés.

Személyi jövedelemadó

• Kibővül a juttatások köre az Otthontámogatás címén adható támogatással. A juttatás kapcsán felmerülő közterheket a béren kívüli juttatásokra vonatkozó szabályok szerint kell teljesíteni. A támogatás részletszabályait kormányrendelet határozza meg.
• A jogalkotó átmeneti rendelkezéssel biztosítja, hogy a SZÉP Kártyára utalt munkáltatói támogatás 2025. december 1. és 2026. április 30. között élelmiszer vásárlására is felhasználható legyen külön kormányrendeletben foglalt feltételek mellett.

Társasági adó

• A látványcsapatsport-támogatásból megvalósult beruházások, tárgyi eszközök átruházására vonatkozó pontosítások a törvényjavaslat végleges szövegébe nem kerültek bele.
• K+F tevékenység adókedvezménye: Az elszámolható költségek 10 százalékban történő maximalizálásáról szóló előírás a végleges szövegbe nem került bele. Kutatóintézeti, egyetemi együttműködés esetén az Általános Csoportmentességi Rendelet szerinti maximális korlátokon alapulva az adókedvezmény korlátja alapkutatásnál az elszámolható költségek 100 %-a, ipari kutatásnál az elszámolható költségek 50 %-a, kísérleti fejlesztésnél az elszámolható költségek 25 %-a, azzal, hogy a 500 millió forintos, valamint az 55, 35 és 25 millió eurós tételes korlátok is fennmaradnak.

Kiskereskedelmi adó

• A javaslat végleges szövege is tartalmazza a gépjárműüzemanyag-kiskereskedők adómértékére vonatkozó előírások hatályának 2026-ra történő meghosszabbításáról szóló előírást.
• A végleges szöveg szerint abban az esetben, ha az üzemanyag kiskereskedelmi értékesítése például élelmiszerrel, itallal, járműkarbantartási termékkel együtt történik, akkor a gépjármű-üzemanyag kiskereskedelmi értékesítése után a gépjármű-üzemanyag kiskereskedelemre vonatkozó adómértékkel, az egyéb termék kiskereskedelmi értékesítése után az általános adómértékek alkalmazásával kell az adókötelezettséget megállapítani.
• A gépjármű-üzemanyag kiskereskedelembe tartozik az üzemanyag valamilyen szolgáltatással (például autómosás) együtt történő kiskereskedelmi értékesítése, ha a gépjármű-üzemanyag értékesítés a meghatározó. A végleges szöveg e kapcsolódó szolgáltatásokat kiveszi a kiskereskedelmi adóalapból.

Reklámadó

• A javaslat végleges szövege szerint is csak 2026. június 30-ig hosszabbodik meg a reklámadó-fizetési kötelezettség felfüggesztése.
• A felfüggesztés 2026. június 30-ai megszüntetése miatt a jogalkotó rendelkezik arról az esetről, ha az adóév 365 napnál rövidebb időszakot foglal magában, továbbá átmeneti rendelkezést iktat be a 2026. adóév időtartamára vonatkozóan.
• Az elfogadott szöveg értelmében – figyelemmel az Európai Unió Bírósága C-482/18. számú ügyben hozott ítéletére – változik a bírságolási szisztéma. Az új rendelkezések ráerősítenek arra, hogy a mulasztási bírságszankció csak egy végső eszköz arra, hogy az adóhatóság rábírja az adóalanyokat az adókötelezettségük szabályszerű teljesítésére. Ezért mind a bejelentkezési, mind a nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztásának észlelésekor az adóhatóság első körben még nem szab ki bírságot. Ekkor kizárólag az adóalany felhívásának van helye. A felhívásbeli határidő eredménytelen eltelte esetén az adóhatóság mulasztási bírságot szab ki, továbbá újabb határidő tűzésével ismételten felhívja az adóalanyt az adókötelezettség jogszerű teljesítésére, amelynek elmulasztása már szintén mulasztási bírságot eredményez.

A második adócsomag (T/13110. sz. törvényjavaslat)

A kormány oldalán tegnap közzétett információ értelmében 11 pontos, 80-90 milliárd forint értékű adócsökkentési és adóegyszerűsítési megállapodást jelentett be Orbán Viktor miniszterelnök és Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

A T/13110. sz. törvényjavaslatba foglalt 11 pont a következő adójogi változásokat hozza.

Személyi jövedelemadó

A 40 százalék költséghányadot alkalmazó átalányadózó egyéni vállalkozók költséghányada két lépcsőben emelkedik:

• 2026. január 1-jétől 40 százalékról 45 százalékra, míg
• 2027. január 1-jétől 45 százalékról 50 százalékra nő.

Társasági adó

Környezetvédelmi célú adókedvezmények kerülnek a törvénybe, valamint néhány egyéb, az adóadminisztráció egyszerűsítését szolgáló szabályt is beiktatnak.

• A fejlesztési adókedvezmény szabályai kiegészülnek a tiszta technológiák gyártási kapacitásának biztosítását szolgáló beruházás jogcímével és az ennek igénybevételéhez szükséges rendelkezésekkel.
• Új adókedvezmény is bekerül a törvénybe: a környezeti károk felszámolására és más meghatározott környezetvédelmi célra irányuló beruházás adókedvezménye. Az adókedvezmény környezeti károk felszámolására és meghatározott további környezetvédelmi célra irányuló, jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházás, felújítás esetén, hat adóévben vehető igénybe. Az adózó által igénybe vehető adókedvezmény mértéke a beruházás típusától és az elszámolható költségek összegétől függ, de nem haladhatja meg a 30 millió eurónak megfelelő forintösszeget.
• Az IFRS-ek szerinti adózóknál az adókedvezmény – számviteli elszámolástól függő– figyelembevételére vonatkozó módosító tételek pontosítása az adókedvezményekre történő általános utalás útján annak érdekében, hogy a szabályok az évről-évre bővülő adókedvezmények mindegyikét lefedjék és az adókedvezmények eltérő elszámolása ne okozzon eltérést a magyar és az IFRS-ek szerinti adóalapban.
• A társasági adóelőleg-gyakorisághoz tartozó értékhatár 5 millió forintról 20 millió forintra emelkedik. A növekedés az összes adózóra vonatkozik, a mezőgazdasági, erdőgazdasági és halászati ágazatú adózókra is.

Kisvállalati adó (KIVA)

A belépési és megszűnési kritériumoknál az értékhatárok kétszeresükre emelkednek:

• A kisvállalati adóalanyiság belépési feltételei közül az állományi létszám maximuma 100 főre, valamint a bevételi és a mérlegfőösszeg maximum 6 milliárd forintra emelkedik. A magasabb értékhatárok a 2025. december 1-jén vagy azt követően a kisvállalati adóalanyiság választását az adóhatóságnak bejelentő adózókra alkalmazandóak.
• A kisvállalati adóalanyiság megszűnési eseteinél a bevételátlépéshez tartozó összeg 6 milliárd forintról 12 milliárd forintra, az állományi létszám 100 főről 200 főre emelkedik.
• A szociális hozzájárulási adó változásával összhangban a minimálbér 112,5 százaléka helyett a minimálbér 100 százaléka lesz a személyi jellegű kifizetés minimumértéke. Továbbra sem kell a minimumértéket alkalmazni, ha a tagnak nem keletkezik a Tbj. 39. §-a szerinti járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettsége.

Általános forgalmi adó

Az alanyi adómentesség éves bevételi értékhatára három lépcsőben 24 millió forintra emelkedik:

• 2026. január 1-jei hatállyal az értékhatár 20 millió,
• 2027. január 1-jétől 22 millió és
• 2028. január 1-jétől 24 millió

forintra nő.

Jövedéki adó

A javaslat szerint a jogalkotó fél évvel elhalasztja az üzemanyagok (benzin, gázolaj, kerozin) jövedéki adómértékei 2026. évi valorizációját.

Energiaellátók jövedelemadója

Adókedvezményt kapnak a magyar energiaellátók az infrastruktúra-korszerűsítéseikre.

• Az energetikai fejlesztésre irányuló beruházás adókedvezménye a más adókedvezményekkel csökkentett számított adó legfeljebb 80 százalékáig érvényesíthető.
• Az adókedvezmény első alkalommal a 2026-ban megkezdett beruházásokra alkalmazható.

Kiskereskedelmi adó

A jogalkotó megemeli az adóhatársávjait.

• A kiskereskedelmi adómérték új sávhatárai 1 milliárd, 50 milliárd és 150 milliárd lesznek.
• A sávhatárok módosítása már a 2025. adóévi kötelezettségre is alkalmazandó, azaz a 2025. évi kiskereskedelmi adót a megváltozott sávhatárokhoz tartozó adómértékekkel kell meghatározni.
• A törvényjavaslat rendelkezik az adósávok változásából eredő többlet elszámolásának szabályairól is.

Szociális hozzájárulási adó

• A főállású egyéni és társas vállalkozók esetében havonta minimálisan fizetendő szociális hozzájárulási adó alapja jelenleg egy 112,5 százalékos szorzóval eltérített a társadalombiztosítási járulék alapjától. A szociális hozzájárulási adó és a társadalombiztosítási járulék egységes kezelése érdekében 2026. január 1-jétől megszüntetésre (törlésre) kerül a 112,5 százalékos szorzó, a jövőben a szociális hozzájárulási adó alapja (összhangban a társadalombiztosítási járulék alapjával) legalább a minimálbér (illetve garantált bérminimum) 100 százaléka lesz.
• 2026-tól már nem csak az átalányadózó egyéni vállalkozóknak, hanem a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozóknak is negyedévente kell a szociális hozzájárulási adó-kötelezettségükről bevallást benyújtaniuk. A negyedéves bevallásban havonkénti bontásban kell feltüntetni a fizetendő közterhet. A negyedévre jutó szociális hozzájárulási adót a bevallási határidővel megegyező időpontig, azaz a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig kell megfizetni.

Társadalombiztosítási járulék

2026-tól már nem csak az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozóknak, hanem a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozóknak is negyedévente kell a társadalombiztosítási járulékot bevallaniuk. A bevallásban azonban havonkénti bontásban kell feltüntetni a fizetendő közterhet. A negyedévre jutó járulékot a bevallási határidővel megegyező időpontig, azaz a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig kell megfizetni.

Számvitel

A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló készítésére vonatkozó értékhatárok megemelkednek. A javaslat

• a mérlegfőösszeget 150 millió forintról 180 millió forintra,
• az éves nettó árbevételt 300 millió forintról 360 millió forintra

módosítja.

Adóeljárás

A hatályos szabályok szerint az egyéni vállalkozónak az egyéni vállalkozók nyilvántartásába, illetve ezen keresztül az állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentkezésekor külön kell teljesítenie biztosítotti bejelentését az állami adó- és vámhatóság felé. A módosítás értelmében ez a külön bejelentési kötelezettség megszűnik, és a biztosítotti bejelentést az állami adó- és vámhatóság fogja az egyéni vállalkozó által egyébként bejelentett adatok alapján hivatalból teljesíteni.

Amennyiben az adótörvény-módosítások alkalmazásával kapcsolatban további kérdés merül fel, forduljanak szakértőinkhez bizalommal.