Globális minimumadó rendelet: társadalmi egyeztetés alatt

2025. december 13-án társadalmi egyeztetésre tették közzé a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókkal kapcsolatos bejelentési, bevallási és adófizetési kötelezettség részletes szabályairól szóló rendelet tervezetet. A rendelettervezet véleményezésére 2025. december 21-ig van lehetőség.

A tervezet legfontosabb rendelkezéseit az alábbiakban foglaljuk össze röviden.

A rendelet célja és hatálya

A Nemzetgazdasági Minisztérium által előterjesztett rendelettervezet célja, hogy részletesen szabályozza a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókkal kapcsolatos bejelentési, bevallási és adófizetési kötelezettségeket. A szabályozás alapját a 2023. évi LXXXIV. törvény adja, amely a globális minimumadó hazai bevezetését és alkalmazását rögzíti. A rendelet hatálya a törvényben meghatározott adóalanyokra, vagyis a multinacionális vállalatcsoportokra és a nagyméretű belföldi vállalatcsoportokra terjed ki.

Bejelentési kötelezettség

A bejelentési kötelezettség részletesen meghatározza, hogy a csoportoknak milyen adatokat kell szolgáltatniuk. Ide tartozik a végső anyavállalat megnevezése és azonosító adatai, a belföldi csoporttagok adatai, valamint annak a kijelölt helyi szervezetnek vagy csoporttagnak az adatai, amely az adóelőleg bevallását és megfizetését, illetve az adatszolgáltatást teljesíti.

A szabályozás külön kitér arra, hogy ha egy kijelölt helyi szervezet az összes belföldi csoporttag nevében jár el, akkor egyetlen bejelentést kell benyújtani, ellenkező esetben minden csoporttag külön bejelentést tesz. A bejelentést változás esetén helyesbíteni kell, különösen akkor, ha a kijelölt szervezet személye megváltozik, amelyre 90 napos határidőt ír elő a rendelet.

Elismert belföldi kiegészítő adóelőleg bevallása

Az elismert belföldi kiegészítő adóelőleg bevallásának tartalma szintén részletesen szabályozott. A bevallásnak tartalmaznia kell az érintett csoporttag vagy kijelölt szervezet azonosító adatait, az adóév kezdő és záró időpontját, az előleg összegét, valamint a mentességi okot, ha ilyen fennáll.

Amennyiben az előleg összege nulla, mert a tényleges adómérték meghaladja a 15 százalékot, akkor a mentességi indok megjelölése nem szükséges. A bevallást ugyanazon kijelölt szervezet nyújtja be, amely a bejelentést is teljesítette, kivéve, ha a kijelölt szervezet megváltozik.

Elismert belföldi kiegészítő adó, IIR-adó és UTPR-adó bevallása

A rendelet külön fejezetben szabályozza az elismert belföldi kiegészítő adó, valamint az IIR- és UTPR-adó bevallási kötelezettségét. A bevallás országonkénti bontásban tartalmazza a csoporttag vagy kijelölt szervezet adatait, az adóév időtartamát, a konszolidált beszámoló pénznemét, továbbá a törvény szerinti választásokat és mentességeket.

Az elismert belföldi kiegészítő adóbevallás ezen túlmenően tartalmazza a csoporttagok kötelezettségeinek összegét, a számviteli standard megjelölését, a devizanemet, valamint nyilatkozatokat a törvényben meghatározott kivételekről és választásokról. A bevallást ugyanazon kijelölt szervezet nyújtja be, mint a bejelentést, kivéve szervezetváltás esetén.

Az adóelőleg és az adó megfizetése

Az adóelőleg és az adó megfizetésére vonatkozó szabályok részletesen rögzítik a devizában és forintban történő teljesítés lehetőségeit. Ha a bevallás devizában készül, az adókötelezettséget a Magyar Nemzeti Bank árfolyamán kell forintra átszámítani és az adószámlán nyilvántartani.

A befizetés teljesíthető a bevallás devizanemében vagy forintban, devizás befizetés esetén pedig a kincstár által vezetett devizaszámlára kell utalni. Az árfolyamkülönbség az adózót terheli vagy illeti, és az adószámla kivonatán feltüntetik a devizás bevallás és befizetés összegét, devizanemét, az alkalmazott árfolyamot és a forintösszeget. Ha kijelölt helyi szervezet nyújtja be az előleg-bevallást, az egyes csoporttagok kötelezettségeit azonos pénznemben kell bevallani és megfizetni.

Záró rendelkezések

A záró rendelkezések kimondják, hogy a rendelet a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba, és első alkalommal a 2025-ben kezdődő adóévre kell alkalmazni. Ugyanakkor lehetőséget biztosít arra, hogy az adózók választásuk szerint már a 2024-ben kezdődő adóévre is alkalmazzák.

Összességében a tervezet célja, hogy a globális minimumadó hazai végrehajtását részletes, egyértelmű és auditálható szabályokkal támogassa. A rendelet kiemelt szerepet szán a kijelölt helyi szervezeteknek, amelyek a csoporttagok nevében teljesítik a bejelentési és bevallási kötelezettségeket, valamint biztosítja a devizás elszámolás és befizetés szabályozott kereteit.

A szabályozás így egyértelműen a transzparencia, az egységes adózási gyakorlat és a nemzetközi kötelezettségeknek való megfelelés irányába mutat.

***

Bár a globális minimumadóhoz kapcsolódó NGM rendelettervezet fontos lépés a hazai végrehajtási szabályok rögzítésében, a rendelet elsősorban a bejelentési, bevallási és adófizetési kötelezettségek kereteit kívánja lefektetni, ugyanakkor számos gyakorlati kérdés továbbra is nyitva marad. Azok, akik arra számítottak, hogy a tervezet részletes eligazítást ad majd a mindennapi alkalmazás során felmerülő problémákra, valószínűleg csalódottak lesznek. A dokumentum inkább technikai jellegű alapokat biztosít, mintsem a gyakorlati végrehajtás során felmerülő dilemmákra adna választ.

A rendelettervezet az alábbi linken érhető el: https://kormany.hu/dokumentumtar/globalis-minimum-adoszintet-bizt-adok-bejelentesi-es-adofiz-kot-sz-min-r