A veszélyhelyzet után is velünk maradnak – tartós szabállyá válnak a rendkívüli intézkedések
A 2026. évi XIV. törvény jelentős mérföldkő: a veszélyhelyzet idején alkalmazott számos gazdasági és adózási intézkedés immár tartósan a jogrendszer részévé válik. A rendelkezések célja az átmeneti szabályok stabilizálása, különös tekintettel az energia-, vendéglátó- és pénzügyi szektor működésére. Az új szabályozás nemcsak folytonosságot biztosít, hanem több területen változatlan formában rögzíti a kedvezményes adózási és működési feltételeket. Összefoglalónkban bemutatjuk a legfontosabb adózási és gazdasági következményeket.
2026. május 9-én került kihirdetésre az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló 2026. évi XIV. törvény (továbbiakban: törvény). Az indokolása szerint a veszélyhelyzet során számos olyan belügyi, építési, közlekedési, gazdasági ágazatba tartozó kormányrendelet született, amelyek áttekintése, indokolt esetben egyes szabályok törvényi szintre emelése, illetve törvényi szintű átmeneti szabályok megalkotása szükséges. A törvény – áttekintve a veszélyhelyzeti kormányrendeletek szabályozási tárgyköreit – egyes jogintézményeket átmeneti szabályként, illetve a normál jogrend részeként állapít meg. A törvény a veszélyhelyzeti rendeletben foglalt szabályokat törvényi szintre emeli és 2026. május 14-én lép hatályba, tekintettel arra, hogy május 13-án lejár az ukrajnai fegyveres konfliktus miatt 2022. november 1-jével kihirdetett veszélyhelyzet.
Az adózással kapcsolatos rendelkezések közül az alábbiak érintettek a fent jelzett tárgykörben.
A veszélyhelyzet megszűnését követően is mentesül a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség alól az étteremben, cukrászdában nyújtott vendéglátás (étel, ital) formájában adott reprezentációs juttatás alapján meghatározott jövedelemnek (juttatás értékének) az adóévben elszámolt éves összes bevétel 1 százalékát, de legfeljebb 100 millió forintot meg nem haladó része.
Új jogcímmel egészül ki továbbá a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja tv.) 1. számú melléklete, amely alapján adómentes a reprezentációs és nem reprezentációs célú vendéglátás keretében, továbbá üzleti ajándékként vagy csekély értékű ajándékként juttatott, a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. évi törvény (továbbiakban: Jöt.) 3. § (1) bekezdés 4. pontjában meghatározott adóraktárban előállított és onnan közvetlenül vásárolt, pálinkazárjeggyel ellátott alkoholtermék.
A törvényi indokolás kiemeli, hogy a rezsikedvezményekkel való elszámolás, illetve az egyetemes szolgáltatók kompenzációját szolgáló intézkedések végrehajtása túlmutat a veszélyhelyzeti szabályozás időkeretén, ezért indokolt azokat a normál jogrend keretei közé átültetni. Ehhez kapcsolódóan a januári fogyasztás után járó 30%-os mennyiségi kedvezmény vagy támogatás összege továbbra is egyéb indokkal adómentes az Szja tv. 1. számú mellékletének rendelkezéseitől eltérően.
A veszélyhelyzet megszűnését követően is mentesül a szociális hozzájárulási adó alól az éttermi, cukrászdai vendéglátásnak az a része, amelyet személyi jövedelemadó sem terhel.
A felszolgálási díj kisvállalati adómentességére vonatkozó intézkedések is törvényi szintre emelésre kerültek változatlan tartalommal.
A reklámadót érintően a törvény célja, hogy a 0 százalékos adómérték 2026. július 1. napjától továbbra is fennálljon határozatlan időre.
A törvény a fő szabálytól eltérően 2 százalékban állapítja meg az éttermi, cukrászdai vendéglátás után fizetendő turisztikai hozzájárulás mértékét a veszélyhelyzet megszűnését követően is.
A rendelkezések a nemzetközi energiabiztonsági válsághelyzetre tekintettel biztosítják, hogy a korábbi védett üzemanyagár hatósági árként átmeneti jelleggel fennmaradjon. Ehhez kapcsolódóan a törvény a jövedéki adó mértékét – továbbra is – a Jöt.-ben foglaltaktól eltérően határozza meg egyes üzemanyag termékek után.
A törvény célja továbbá a januári rezsistop tárgyköréhez tartozóan az energiaellátók különadó kötelezettségére vonatkozó intézkedések, továbbá a hitelintézet és a pénzügyi vállalkozás különadó kötelezettségének a veszélyhelyzettel összefüggő eltérő szabályainak törvényi szintre emelése változatlan tartalommal.
Amennyiben a fenti témával kapcsolatban további kérdés felmerül, forduljanak szakértőinkhez bizalommal.