Adótörvény változások – társasági adó: húzd meg, ereszd meg!
A Parlament részére benyújtott adótörvény módosítási csomagról szóló hírlevél sorozatunkban ezúttal a társasági adó változásokat és az abban rejlő lehetőségeket tekintjük át.
Röviden megállapítható, hogy a törvénytervezet a kis- és középvállalkozások számára jelentős változásokat nem tartalmaz, ami változás történik az inkább hátrányos, a nagyvállalatok esetén a módosítások pozitív változást eredményezhetnek.
Energiahatékonysági beruházás lehetőségének szűkítése
Sok vállalkozás élt azzal a lehetőséggel, hogy idősebb személygépkocsiját (akár többet is) energiahatékonyabb benzines vagy elektromos személygépkocsira cserélte és ez után adókedvezménnyel élt. A módosítás alapján 2021-től nem lehet adókedvezményt igénybe venni a fent említett személygépkocsi beszerzések után, kivéve az ún. nagy rakodóterűek után.
Ilyen kivételnek minősül a vegyes használatú, 2500 kg-ot meg nem haladó megengedett együttes tömegű olyan gépjármű, amelynek rakodótere gyárilag kialakítva kettőnél több utas szállítására alkalmas, de kézzel egyszerűen oldható ülésrögzítése révén teherszállításra bármikor átalakítható a válaszfal mögötti rakodótér, ideértve azt az esetet is, ha az ülés eltávolítására visszafordíthatatlan műszaki átalakítással került sor.
Tehát mindazon társaságok akik ezen adókedvezmény érvényesítésében gondolkodnak, javasolt még a személygépkocsik idei beszerzése.
Fejlesztési tartalék
A törvénytervezet alapján a fejlesztési tartalék képzése kapcsán igénybe vehető adóalap-kedvezmény 10 milliárd forintos felső korlátja megszűnik. Ezt a lehetőséget értelemszerűen eddig is csak a nagyvállalatok tudták, illetve fogják tudni teljes mértékben kihasználni. Fontos megjegyezni, hogy a kedvezmény igénybe vételeinek egyéb feltételei nem változnának, azaz az adóalap-kedvezmény továbbra is legfeljebb az adózás előtti nyereség 50 százalékáig vehető figyelembe.
A fejlesztési tartalék lényegében egy „előre hozott értékcsökkenés”, azaz a beruházás értékével egy összegben lehet a társasági adó alapját csökkenteni a beszerzés évében.
A fejlesztési tartalék igénybe vételének lehetőségével ez idáig is előszeretettel éltek a vállalkozások, fontos azonban megjegyezni, hogy amennyiben a fejlesztési tartalék felhasználása nem a törvény szerint történik, abban az esetben a fejlesztési tartaléknak a lekötése adóévét követő negyedik adóév végéig beruházásra fel nem használt része után a társasági adót, valamint a késedelmi pótlékot a negyedik adóévet követő adóév első hónapjának utolsó napjáig meg kell fizetni.
A törvénytervezet módosításának 2. csoportja a határon átnyúló ügyletekhez kapcsolódik. Ide tartoznak a:
- telephelyre vonatkozó szabályok módosulása
A törvénymódosítás szerint ugyanis a külföldi személynek telephelye keletkezik Magyarországon abban az esetben is, ha nála foglalkoztatott természetes személyen keresztül nyújt szolgáltatást Magyarországra bármely 12 hónapos időszakban 183 napot meghaladóan.
A javaslat szerint továbbá a külföldi személyt telephellyel rendelkezőnek kell tekinteni, ha tevékenysége megfelel a külföldi személy illetősége szerinti állam és Magyarország kettős adóztatást elkerülő egyezményében definiált telephely fogalomnak, függetlenül attól, hogy a belföldi jogszabályok alapján nem keletkezne állandó telephely.
- tőkekivonási adóra vonatkozó előírások
Az utóbbi időben új fogalomként került be a köztudatba a tőkekivonási adó, leánykori nevén az exit adó. A jogszabály módosítás kapcsán a jövőben a tőkekivonási adó megfizetése az üzletvezetési hely áthelyezésén túl abban az esetben is felmerülhet, ha csak eszközök vagy a belföldi telephely által folytatott üzleti tevékenység kerül áthelyezésre.
- ellenőrzött külföldi társaság (CFC)
A javaslat szerint az ellenőrzött külföldi társaságtól származó osztalék és részesedés címén elszámolt bevétel mentesülne az adózás alól, amennyiben az valódi jogügylet alapján került kifizetésre. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha egy CFC valódi és nem valódi jogügylettel is rendelkezik, akkor csak a nem valódi jogügyletek kerülnek a magyar adóztatás alá. (Nem valódi egy jogügylet, ha azt elsődlegesen adóelőny szerzése miatt végzik.)
Az Európai Unió feketelistáján szereplő országokkal szemben ellenintézkedés kerül bevezetésre 2021. január 1-jétől az Európai Unió elvárásainak megfelelően. A tagállamok egy ajánlás alapján választhatják ki, hogy milyen típusú szigorítást vezetnek be. Annak érdekében, hogy a szabály a lehető legkisebb változást jelentse a magyarországi vállalatok számára, ezért a módosítás szerint abban az esetben, ha a feketelistán szereplő államban lévő vállalkozás kapcsán merül fel az ellenőrzött külföldi társaságként való minősítés, akkor nem lehet alkalmazni a kivételre vonatkozó rendelkezéseket.
A törvénytervezet módosításának 3. csoportja lényegében adminisztratív jellegű szabálymódosítás:
- osztalék elengedés adóalap-módosítása
A törvénytervezet alapján az osztalék elengedés a jövőben nem bevételként kerülne elszámolásra, hanem a saját tőke elem részeként, így az ehhez kapcsolódó adóalap-módosító tételek is kivezetésre kerülnek.
- behajthatatlan követelés elszámolása kapcsolt vállalkozások esetén
A módosítás szerint a jövőben a NAV adatszolgáltatás helyett, az adózóknak kell nyilvántartást vezetni amennyiben a behajthatatlan követelést az adóalapnál figyelembe szeretnék venni. A nyilvántartásnak a kapcsolt vállalkozás megnevezésén kívül be kell mutatni a behajthatatlan követelés gazdasági okát és körülményeit.
Láthatjuk, hogy a módosító javaslatok kizárólag a nagyvállalatok esetén érvényesíthető fejlesztési tartalékhoz kapcsolódó kedvezmény vonatkozásában mondhatók relevánsnak.
Természetesen mindezek még változhatnak, ezért javasolt a törvénytervezet esetleges változásának figyelése, vagy hírleveleink nyomon követése.