Elfogadták a 2020-as adómódosításokat

Amint arról korábbi bejegyzésünkben már írtunk, 2019. június 4-én, a 2020. évi költségvetéssel egyidejűleg, a Pénzügyminisztérium a Parlament elé terjesztette az adótörvényeket módosító csomagot. A mai napon az Országgyűlés mind az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/6351. számú törvényjavaslatot, mind pedig az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények uniós jogharmonizációs kötelezettségek miatt szükséges módosításáról szóló T/6349. számú törvényjavaslatot elfogadta. Az alábbiakban összefoglaljuk az egyes adónemeket érintő főbb változásokat.

Személyi jövedelemadó

A négy vagy több gyermeket nevelő anyák szja-kedvezményének bevezetésévela törvényben felsorolt, munkával szerzett jövedelmek után élethosszig mentesülnek azok az anyák, akik vér szerinti vagy örökbefogadó szülőként négy vagy több gyereket neveltek legalább 12 éven keresztül saját háztartásukban.

A mentességet a családi pótlékra jogosultságtól számítják, tehát a családi adóalap-kedvezménnyel ellentétben nem a várandósság 91. napjától jár majd, hanem a szüléstől.

A kedvezmény úgy érvényesül, hogy az összevont adóalapból levonják a törvényben felsorolt jövedelmeket, és csak a kedvezménnyel nem érintett jövedelmek (jellemzően a tőkejövedelmek, pl. kiadott ingatlanért kapott bérleti díjak) után kell majd személyi jövedelemadót fizetni.

A’08-as bevallás adattartalma kibővül a kedvezményre vonatkozó adatokkal.

A módosítás érinti továbbá az alapítványokkal kapcsolatos szja-köteles jövedelmeket is (magánalapítvány fogalma, kedvezményezett magánszemély alapítványtól származó bevétele, alapítványhoz történő csatlakozás, egyéni vállalkozó által az alapítvány tulajdonába adott készletek).

Társasági adó

A vagyonkezelő alapítvány bekerüla társasági adóalanyai közé. Esetében az adókötelezettségét (függetlenül attól, hogy a közérdekű minősítésű-e vagy sem) a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyonhoz hasonlóan kell megállapítani. Természetes személy vagyonrendelő illetve kedvezményezett esetén kimondja a jogszabály, hogy nem kell az adót megfizetni, ha az adóévben a tao-alany vagyontömeg csak a befektetett eszközökhöz kapcsolódóan szerzett bevételt.

A jogalkotó pontosítja a csoportos társasági adóalanyiságra vonatkozó szabályokat, az adminisztráció egyszerűsítése és az egyértelmű jogalkalmazás érdekében. Kiemelést érdemelnek az alábbiak:

  • A módosítás értelmében a tevékenységét év közben kezdő személy is kérheti, hogy eleve csoportos társasági adóalany tagjaként kezdje meg társasági adóalanyiságát.
  • Ha a megszűnés napját magában foglaló üzleti évet megelőző üzleti év utolsó napján a csoportos társasági adóalany, illetve a csoporttagság még nem állt fenn, akkor úgy kell tekinteni, hogy a csoportos társasági adóalany, illetve a csoporttagság nem jött létre.
  • Az adminisztráció egyszerűsítése érdekében az adóbevallással egyenértékű tagi nyilatkozattétel eltörlésére kerül sor, de továbbra is fennmarad a tag azon kötelezettsége, hogy a bevallásokhoz nyilatkozatot tegyen a csoportképviselő részére.
  • A csoporttagok kötelesek a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályainak alkalmazására, az ezzel kapcsolatos választást a csoportképviselő teszi meg.
  • Ha a fejlesztési tartalékhoz, illetve a bejelentett immateriális jószághoz kapcsolódó adóalap-csökkentő tétel alkalmazása után az adózó csoportos adóalanyiság tagja lesz, és a figyelési időszakban nem teljesülnek az adóalap-kedvezményi feltételek, a csoportképviselő útján kell a megállapított adót és a késedelmi pótlékot megfizetni.
  • Módosul a csoportos társasági adóalany tagjai kamatlevonási korlátja.
  • A csoporttagság előtt vagy a taggá válással egyidejűleg az IFRS-ek szerinti adózásra áttért tagok esetében a jogalkotó egyértelműsíti a minimumadó-kötelezettség és az azzal kapcsolatos kimentési lehetőség szabályait.
  • Lehetővé válik a csoporttagság szerzésekor, illetve megszűnésekor a csoportos társasági adóalany, illetve a volt csoporttag számára adóhatósági határozattal előírt adóelőleg 80 százalékának kedvezményezett célra történő felajánlása.

A KKV-szektor beruházási tevékenységének ösztönzése érdekében a módosítás szerint a fejlesztési adókedvezmény igénybevételének feltételei kedvezőbbekké válnak, egyrészről az értékhatár 3 év alatt történő fokozatos lecsökkentésének, másrészről a létszám- és bérköltség feltételek eltörlésének köszönhetően.

Az értékhatár a módosítás értelmében

  • 2020-tól kisvállalkozásoknál 300 millió forintra, középvállalkozásoknál 400 millió forintra,
  • 2021-től kisvállalkozásoknál 200 millió forintra, középvállalkozásoknál 300 millió forintra,
  • 2022-től kisvállalkozásoknál 50 millió forintra, középvállalkozásoknál 100 millió forintra

csökken.

Megszűnik az adófeltöltési (adóelőleg-kiegészítési) kötelezettség, a társasági adón kívül az innovációs járulék és az energiaellátók jövedelemadója tekintetében is.

A belső piac működését közvetlenül érintő adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok megállapításáról szóló 2016. július 12-i (EU) 2016/1164 tanácsi irányelv átültetésének kötelezettségével összefüggésben a jogalkotó bevezeti a tőkekivonásra vonatkozó különös rendelkezéseket, valamint az ugyanazon tényállás eltérő jogi minősítéséből eredő különbségek miatti adóelkerülésre vonatkozó rendelkezéseket.

Kedvezőbbé válik a sportcélú ingatlanok üzemeltetési költségének támogatása kapcsán a támogatás maximuma. Az energiahatékonysági beruházások adókedvezménye esetében az uniós joggal összhangban módosul az elszámolható költségek köre.

Általános forgalmi adó

Az egyéni vállalkozó korlátolt felelősségű társasággá történő átalakulása bekerül az áfa rendszere szerinti jogutódlással történő megszűnés esetkörei közé, ezáltal az ilyen átalakulást sem terheli áfa a törvényi feltételek fennállása esetén.

A kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás áfája 18 százalékról 5 százalékra csökken, ezzel párhuzamosan viszont 4 százalékos turizmusfejlesztési hozzájárulást kell majd fizetni e szolgáltatási kör után is.

Az uniós jogharmonizációs kötelezettség keretében a jogalkotóátültette a vevői készletre, a láncértékesítésre és a Közösségen belüli adómentes termékértékesítésre vonatkozó uniós szintű módosításokat. A vevői készlet konstrukcióját néhány másik EU-tagállamtól eltérően Magyarország eddig is alkalmazta, azonban 2020-tól az eddig kialakult értelmezési gyakorlat helyett az egységes uniós szabályok irányadóak. A láncügyleteknél a közbenső vevőre vonatkozó törvényi vélelem megdöntése immár a feladás/fuvarozás induló tagállama által kiadott közösségi adószám közlésével lesz lehetséges. A Közösségen belüli adómentes termékértékesítés feltételei közé bekerül a vevő közösségi adószámának előzetes közlése, valamint az, hogy az összesítő nyilatkozat benyújtása helyes tartalommal megtörténjen. Az utóbbi feltétel alól az egyetlen kivételt az az eset jelenti, amikor az adóalany igazolja, hogy a mulasztás, hiba vagy hiányosság a jóhiszemű eljárása mellett következett be, és ezzel egyidejűleg a NAV rendelkezésére bocsátja az összesítő nyilatkozat teljes körű és helyes tartalmának megállapításához szükséges adatokat.

A termékexport adómentességéhez szükséges, hogy a termék igazoltan elhagyja a Közösség területét. A módosítás értelmében ilyen igazolásként már nem kizárólag a terméket a Közösség területéről kiléptető hatóság, hanem a kiviteli hatóság igazolása is elfogadható lesz.

A módosítás lehetővé teszi önellenőrzés keretében az adóalap csökkentését behajthatatlan követelés jogcímén, azonban ehhez szigorú feltételeket szab:

  • az ügyletben részt vevő feleknek és az ügylet körülményeinek meg kell felelniük a törvényben előírt követelményeknek,
  • a partnert (hacsak nem szűnt meg jogutód nélkül) a jogszabályban előírt tartalommal előzetesen írásban értesíteni szükséges,
  • az önellenőrzéssel egyidejűleg adatot kell szolgáltatni az adóhatóság felé az erre a célra rendszeresített nyomtatványon.

Az adóhatóság az önellenőrzés ellenőrzése során megvizsgálja, hogy az adóalany a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének megfelelően járt-e el.

Amennyiben a behajthatatlan követelés miatt történt adóalap-csökkentést követően az adós mégis rendezi tartozását vagy annak egy részét, a korrekciót szintén önellenőrzés útján kell elvégezni

A jogalkotó bevezeti a különös adóvisszatérítés jogintézményét, melynek keretében az adóalany közvetlenül az adóhatóságtól kérheti az áfa visszatérítését, feltéve, hogy igazolja egyrészt azt, hogy az adósemlegesség elve szerint jogosult a visszatérítésre, másrészt azt, hogy a visszatérítésre más módon nem volt, illetve nincs lehetősége. További feltétel, hogy az adó visszatérítésére abban az esetben kerülhet sor, ha az a költségvetés részére megfizetésre került.

Iparűzési adó

Az építmény- és telekadó alóli feltételes mentesség a tulajdonosok mellett a magyar állam tulajdonában álló ingatlanon fennálló vagyoni értékű jog jogosítottjaként bejegyzett adóalanyra is kiterjed, a létesítő okiratában meghatározott alaptevékenysége, főtevékenysége kifejtésére használt ingatlan tekintetében.

Az iparűzési adóelőleg kiegészítésére vonatkozó kötelezettség – az önkormányzatok likviditásának megőrzése érdekében – megmarad, csupán technikai módosítás, hogy a társasági adóelőleg-kiegészítési kötelezettség eltörlése miatt immár a Htv. fogja meghatározni a kötelezetti kört.

Egyéb adónemeket érintő változások

  • Megszűnik az egyszerűsített vállalkozói adó (eva).
  • 13 százalékról 12 százalékra mérséklődik a kisvállalati adó (kiva) kulcsa.
  • A nemzetközi sportszervezetek munkavállalói is választhatják az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) szerinti adózást, méghozzá, amennyiben külföldön is végeznek munkát, a külföldi pénznemben megszerzett bevételükre is.
  • A reklámadó mértéke ideiglenesen – 2019. július 1-től 2022. december 31-ig – 0%-ra csökken.
  • A pénzügyi tranzakciós illeték alól mentesülnek a postai csekkes befizetések 20 ezer forintig, továbbá itt is érvényes lesz a 6.000 forintos illetékmaximum. Ezenkívül a természetes személyek állampapír-vásárlásának ösztönzése érdekében a fizetési számláról történő vásárlás mellett nem keletkeztet pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget a kincstár által vezetett számlára történő készpénzbefizetés sem, ha természetes személy a megbízó (befizető).
  • Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2020. január 1-jétől havi 7500 (napi 250) forintról havi 7710 (napi 257) forintra változik.
  • A szociális hozzájárulási adót fizető mezőgazdasági őstermelők a jelenlegi negyedéves helyett éves gyakorisággal lesznek kötelezettek adómegállapításra. Azonban a költségvetési bevételek folytonosságának biztosítására, illetve annak érdekében, hogy ezen fizetési kötelezettség ne egyetlen időpontban (az adóévet követően) terhelje a termelőket, a javaslat a legtöbb őstermelőre nézve negyedévente (a negyedévet követő hónap 12-éig) szociális hozzájárulási adó-előleg fizetését írja elő. A Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága Európai Unióból történő rendezetlen kilépése esetén előálló helyzetet pedig átmeneti jelleggel a hazai jogszabályi előírások módosításával rendezi a jogalkotó.
  • A jövedéki adó kapcsán az európai uniós adóminimum elérése érdekében szükséges a cigaretta jövedéki adómértékének fokozatos, előre rögzített módon történő emelése, egyidejűleg a fogyasztási dohány adómértékének a cigaretta adómértékéhez történő közelítése, tekintettel a fogyasztási dohány termékhelyettesítő jellegére. Az emelés három lépésben (2020. január 1., 2020. július 1., 2021. január 1.) történik meg.
  • Az eljárási szabályok közül kiemelést érdemel, hogy a jogalkotó biztosítja az EKAER tekintetében a bejelentés utólagos módosításának a lehetőségét, amelyet pótlék megfizetése mellett lehet kezdeményezni. A módosítás kimondja továbbá, hogy az EKAER-rel kapcsolatos mulasztási bírság kiszabásának nincs helye, ha az adózó igazolja,hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
  • A számviteli törvénybe bekerül a szerződés elszámolási egységéneka fogalma,továbbá megkülönbözteti a szerződés elszámolási egységére vonatkozóan elszámolandó nettó árbevétel meghatározásához figyelembe vett teljesítési fok és a saját termelésű készlet közvetlen önköltségének a meghatározása során alkalmazott készültségi fok fogalmát.
  • Említést érdemelnek még a nemzetközi adóügyi együttműködésre vonatkozó főbb rendelkezések, melyek egy része a pénzügyi közvetítők és az adótervezésben közreműködő más személyek által ügyfeleik jövedelmének offshore területekre történő kihelyezésének elősegítésére irányuló adótervezési konstrukciókra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettséghez, más részük az európai uniós adóügyi vitarendezési mechanizmusokhoz kapcsolódik.
Ez a weboldal is sütiket használ!
A kényelmes böngészési élmény érdekében sütiket használunk a tartalom és a közösségi funkciók biztosításához, a weboldal forgalmunk elemzéséhez és reklámozás céljából. A weboldalon megtekintheti az Adatkezelési és Süti Tájékoztatónkat (PDF).
Szükséges:
Az weboldal működéséhez elengedhetetlenül szükséges sütik. Ezek nélkül a weboldalt nem lehet megtekinteni.
Statisztikai:
A weboldal statisztikáinak elemzésével tudjuk weboldalunkat hatékonyabbá tenni, hogy a lehető legmagasabb felhasználói élményt nyújtsuk kedves látogatóinknak. Ezért gyűjtünk statisztikai adatokat a Google Analytics segítségével, amely kizárólag az IP címeket tárolja a személyes adatok közül.
Reklámcélú:
Azért települnek ezek a sütik, hogy a felhasználók számára egyedi ajánlatot, és számára releváns, érdeklődési körébe tartozó reklámajánlatokkal tudjuk megcélozni.