Végre visszaigényelhető lesz a behajthatatlan követelések áfája

Régen tudjuk, hogy nem minden igazságos, ami jogszerű. Ezt a tételt szemléletesen igazolja a behajthatatlan követelések áfa-beli kezelése Magyarországon. Itthon ugyanis az áfa-fizetési kötelezettség főszabály szerint a teljesített ügylethez kapcsolódik, és független attól, hogy az ellenértéket mikor fizetik meg. Sőt, a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának akkor is be kell fizetnie az áfát az állam részére, ha soha egyetlen fillért sem kap meg az őt megillető összegből. Továbbá hiába is hivatkozik az adóhatóság felé arra, hogy ezt az áfát neki senki nem fizeti meg, hiszen maga az Áfa törvény rendelkezik úgy, hogy ha az ügylet teljesült, az áfa-fizetési kötelezettség is beáll. 1997-től pedig a törvény nem biztosít lehetőséget arra, hogy az adóalanyok csökkentsék a fizetendő áfájukat a behajthatatlan követeléseikre jutó adó összegével. A másik oldalról a számlabefogadó levonási jogát az Áfa törvény kifejezett rendelkezése alapján nem csorbítja az, ha az ellenértéket részben vagy egészben nem egyenlítette ki. Igazságtalan gyakorlat, de összhangban áll a törvénnyel. A vállalkozás viszont akár tönkre is mehet miatta.

Az Áfa törvény ugyan kimondja, hogy a levonási joggal rendelkező vevő kezesként felel a rá áthárított adó megfizetéséért, ha az ellenérték adót is tartalmazó összegét nem térítette meg maradéktalanul, ez azonban az értékesítő számára nem jelent valódi könnyebbséget. Mivel ugyanis az Alkotmánybíróság 1999-ben a vevői kezesi felelősség készfizető jellegét alkotmányellenesnek minősítette, azóta egyszerű sortartásos kezességről van szó. A vevő kezesi felelőssége tehát csak akkor áll fenn, ha az adóhatóság az értékesítő ellen végrehajtási eljárást indított, és az nem vezetett eredményre. Lényegében tehát az értékesítőnek fizetésképtelenné kell válnia ahhoz, hogy az adóhatóság a nemfizető vevőjétől követelhesse az áfa összegét.

A vállalkozások egy része leleményes, de jogszerűnek nem mondható módon igyekszik elkerülni az áfa megfinanszírozása miatti csődöt, például a minél későbbi bevallás érdekében a valós teljesítési időpontot későbbire módosítja a számlán, vagy lesztornózza az egyébként ténylegesen teljesített értékesítéséről szóló számlát.

Ez a visszás helyzet a nyáron elfogadott adótörvény-csomagnak köszönhetően részben megoldódni látszik. Annak köszönhetően ugyanis, hogy Magyarország az Európai Unió tagja, a jogszerűséget nem elég a magyar jogszabályok szempontjából vizsgálni, az uniós előírásoknak is meg kell felelni.

A HÉA-irányelv úgy rendelkezik, hogy teljes vagy részleges nemfizetés esetén az adóalapot megfelelő mértékben csökkenteni kell, a tagállamok azonban eltérhetnek ezen előírástól. Nem egyértelmű viszont, hogy az eltérés milyen feltételekkel és milyen mértékig lehetséges.

Az Európai Unió Bírósága a C‑337/13. számú Almos Agrárkereskedelmi Kft. ügyben hozottítéletében rámutatott arra, hogy a tagállamok számára biztosított a választás lehetősége a tekintetben, hogy teljes vagy részleges meg nem fizetés esetén nem engedi az adóalapot (és következésképpen a fizetendő adót) csökkenteni. Az olyan nemzeti rendelkezést, amely az adóalapot csökkentő esetek felsorolásakor nem említi az ügylet árának meg nem fizetését, úgy kell tekinteni, hogy a tagállam élt a számára biztosított lehetőséggel.

A C-246/16. számú Enzo di Maura ügybenugyanakkor kimondta a Bíróság, hogy az adó alapja a ténylegesen kapott ellenérték, ezért az adóhatóság az áfa címén nem szedhet be magasabb összeget annál, mint amelyet az adóalany maga e címen beszedett. A tagállamok, jóllehet lehetőségük van arra, hogy a HÉA-irányelvben említett adóalap-korrekciótól eltérjenek, nem kaptak felhatalmazást az uniós jogalkotó részéről arra, hogy ezt a korrekciót egyszerűen kizárják.

A két döntés közötti ellentmondás hátterében állhat az, hogy az Enzo di Maura ügy az olasz adórendszerhez kapcsolódott. Olaszország alkalmazza a nem fizetés miatti adóalap-csökkentést, és csak ennek feltételrendszere volt a jogvita tárgya, ezért nem kizárt, hogy a döntést is ennek fényében kell értelmezni. Ez nyitva hagyja azt a kérdést, hogy amelyik ország egyáltalán nem alkalmazza ezt az adóalap-csökkentési esetkört, ezt jogszerűen teszi-e.

Az Enzo di Maura ügyben hozott ítélet indokolása azonban értelmezhető úgy is, hogy az uniós jogalkotó csak azért biztosított választási lehetőséget teljes vagy részleges nem fizetés esetére a tagállami jogalkotóknak, mert ezekben az esetekben nem történik meg a teljesítés meghiúsulása, illetve az eredeti állapot helyreállítása sem, ugyanis a szállítónak továbbra is fennáll a követelése a vevővel szemben, amelyre bíróság előtt hivatkozhat. Azonban az ilyen követelések is behajthatatlanná válhatnak, ebben az esetben pedig a szállító nem fog rendelkezni az általa fizetendő áfa fedezetével, és ekkor már alkalmazandó az a kitétel, hogy az adóalap utólagos csökkentésének kizárása ellentétes az áfasemlegesség alapvető elvével. Ezen alapelv értelmében ugyanis az államkincstár érdekében adóbeszedőként eljáró vállalkozást teljes egészében mentesíteni kell a tevékenysége során fizetendő vagy megfizetett áfa alól.  Ebből pedig az következik, hogy az olyan összeg, amiről végérvényesen bebizonyosodott, hogy nem juthat hozzá az adó befizetésére kötelezett adóalany, nem képezheti az áfa alapját, ezért ilyen esetben a korábban megfizetett áfa visszakérésére is lehetőséget kell biztosítani. 

Ez utóbbi értelmezés alapján több cég is úgy döntött, hogy bírósághoz fordul, és szükség esetén az EUB segítségével kényszeríti ki a behajthatatlan követelésére jutó áfa visszatérítését.

Az Országgyűlés által elfogadott nyári adócsomag elébe ment a kérdésnek: a jogalkotó meghatározott feltételek teljesülése esetén lehetővé tette a behajthatatlan követelésekre jutó adóalap-csökkentést, így 2020-tól Magyarország nem zárja ki a korrekció lehetőségét teljes vagy részleges nem fizetés esetén sem.

A módosítás egyik elemeként az Áfa törvény saját definíciót fog tartalmazni a behajthatatlan követelésekre, nem lesznek tehát alkalmazhatóak a számvitelben és a társasági adóban használatos fogalmak. A követelés kizárólag akkor minősül behajthatatlannak, ha

  • arra az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet vagy a talált fedezet azt csak részben fedezi,
  • azt a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedte,
  • arra a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet, feltéve, hogy a felszámolás kezdő időpontja óta legalább 2 év telt el, vagy
  • arra a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet.

Még a fenti kritériumoknak megfelelő követelés esetén is számos további feltételt kell ahhoz teljesíteni, hogy önellenőrzés keretében utólagosan csökkenthető legyen az áfa alapja:

  • az ügyletben részt vevő feleknek és az ügylet körülményeinek meg kell felelniük a törvényben előírt követelményeknek,
  • a partnert (hacsak nem szűnt meg jogutód nélkül) a jogszabályban előírt tartalommal előzetesen írásban értesíteni szükséges,
  • az önellenőrzéssel egyidejűleg adatot kell szolgáltatni az adóhatóság felé az erre a célra rendszeresített nyomtatványon.

A jogalkotó logikus módon előírja, hogy az adóalap utólagos csökkentése nem alkalmazható, ha az adózónak a termék vagy szolgáltatás ellenértékét bárki, bármilyen formában, egészben vagy részben megtéríti. Ilyenkor a korrekciót szintén önellenőrzés keretében kell elvégezni, egyidejű adatszolgáltatás mellett.

A vállalkozások számára legérzékenyebb korlátot azonban várhatóan az a rendelkezés jelenti majd, amely szerint a csökkentés kizárólag a 2015. december 31-ét követően teljesült ügyletek esetében alkalmazható. Ez a még el nem évült ügyletek egy részét is kizárja az alkalmazási körből, a körbetartozás jelenségéből fakadó egy évtizeddel ezelőtti behajthatatlan követelések – amelyek sok vállalkozás csődjéért vagy jelentős nehézségeiért voltak felelősek – áfája pedig egyáltalán nem lesz visszakérhető.

Az új rendelkezés tehát meghatározott körben és feltételekkel biztosítja a behajthatatlan követelések áfájának visszaszerzését. Azoknak azonban, akiknek a követelése 2016 előtti, vagy akik az egyéb feltételeket nem tudják teljesíteni, továbbra is az jelentheti a megoldást, ha a visszaigénylést közvetlenül az uniós jog alapján kezdeményezik.

Ez a weboldal is sütiket használ!
A kényelmes böngészési élmény érdekében sütiket használunk a tartalom és a közösségi funkciók biztosításához, a weboldal forgalmunk elemzéséhez és reklámozás céljából. A weboldalon megtekintheti az Adatkezelési és Süti Tájékoztatónkat (PDF).
Szükséges:
Az weboldal működéséhez elengedhetetlenül szükséges sütik. Ezek nélkül a weboldalt nem lehet megtekinteni.
Statisztikai:
A weboldal statisztikáinak elemzésével tudjuk weboldalunkat hatékonyabbá tenni, hogy a lehető legmagasabb felhasználói élményt nyújtsuk kedves látogatóinknak. Ezért gyűjtünk statisztikai adatokat a Google Analytics segítségével, amely kizárólag az IP címeket tárolja a személyes adatok közül.
Reklámcélú:
Azért települnek ezek a sütik, hogy a felhasználók számára egyedi ajánlatot, és számára releváns, érdeklődési körébe tartozó reklámajánlatokkal tudjuk megcélozni.