2019. őszi adócsomag

2019. november 12-én több, az adójogszabályok módosítását célzó érintő törvényjavaslatot is a Parlament elé terjesztettek:

• T/8015. számú törvényjavaslat a Versenyképesebb Magyarországért program egyes adóintézkedéseinek megvalósítását szolgáló törvények módosításáról
• T/8021. számú törvényjavaslat a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről
• T/8038. számú törvényjavaslat az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvénymódosításáról
• T/8040. számú törvényjavaslat a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosításáról

A módosítási javaslatok a legerőteljesebb változásokat a társadalombiztosítás és az általános forgalmi adó rendszerében hoznának.

TB 2020

Egységes társadalombiztosítási járulék

A kormány által meghirdetett Gazdaságvédelmi Akcióterv az adórendszer egyszerűsítése körében csökkenteni kívánja a bürokratikus terheket, ezáltal lehetőséget biztosítva a gazdálkodóknak arra, hogy komoly összegeket és időt is takarítsanak meg.

Ennek keretében a T/8021. számú törvényjavaslat szerint 2020. július 1-től egy teherré olvadna össze a nyugdíjjárulék, a természetbeni és a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a munkaerőpiaci járulék. Az új egységes járulék, azaz a társadalombiztosítási járulék mértéke a tervezet szerint 18,5 százalék lenne. E mellett a tervezet kizárólag a 10 százalékos nyugdíjjárulékot nevesíti, amelyet egyes ellátások után kell megfizetni a korábbi szabályokkal összhangban.

Az adórendszer jelentős egyszerűsítésén túl a Pénzügyminisztérium közleménye szerint az egységes járulék bevezetése biztosítja például azt, hogy az őstermelők, illetve a megbízási jogviszonyban dolgozók munkaerőpiaci ellátásokra való jogosultságot is szereznek július 1. után.

Adócsökkentések

A jelentős bürokratikus tehercsökkentés mellett több adócsökkentést is hoz az új, egységes járuléktörvény.

Enyhülnek a minimum-járulékalap szabályok. Míg jelenleg az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot legalább a minimálbér másfélszerese után kell megfizetni, addig 2020. július 1-től a 18,5 százalékos TB-járulék alapja egységesen a minimálbér lenne (ami továbbra is a főtevékenységhez szükséges iskolai végzettség vagy szakképzettség szintjétől függően jelenti a garantált bérminimumot vagy a nemzetgazdasági minimálbért).

A mezőgazdasági őstermelők tekintetében a jogalkotó biztosítani kívánta, hogy a jelenleg hatályos előírásokhoz képest ne változzon a járulékfizetés összege. Így a mezőgazdasági őstermelő a társadalombiztosítási járulékot a minimálbér 92 százaléka után kell, hogy megfizesse. A mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatár alatti bevétel esetén a TB-járulék alapja az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevétel 15 százaléka. (A mezőgazdasági őstermelő továbbra is választhat ezeknél magasabb járulékalapot.)

A szociális hozzájárulási adó (szocho) tekintetében a javaslat nem tartalmaz módosítást, így a tagra tekintettel illetve az egyéni vállalkozó által saját maga után fizetendő adó alapja maradna a fentiek szerint meghatározott minimálbér 112,5 százaléka.

Július 1. után már minden dolgozó nyugdíjast megillet a járulékmentesség. Jelenleg csak a munkajogviszonyban állókra érvényes az kedvező a szabály, hogy bérüket mindössze a 15%-os mértékű szja terheli. Az új szabályozás immáron teljes mértékben mentesíti a saját jogú nyugellátásban részesülő személyek kereső tevékenységét a biztosítás és a járulékfizetés alól (amely ennek hiányában biztosítási kötelezettséget, illetve járulékfizetést eredményezne).

Még kedvezőbbé válik 2020-tól a gyermekek után járó családi járulékkedvezmény. Jelenleg ugyanis a 1,5 százalékos mértékű munkaerőpiaci járulékból nem lehet levonni a kedvezményt, de július 1. után már a teljes, 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulék terhére érvényesíthető lesz.

Egészségügyi szolgáltatási járulék: szigorodó szabályok

Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre vonatkozó szabályokat a korábbiaknál részletesebben határozza meg a javaslat. Kiemelendő, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség kezdő időpontjának meghatározására a javaslat konkrét szempontrendszert ad meg, és – a visszaélések elkerülése érdekében – ettől eltérően a fizetési kötelezettség kezdetét megállapítani nem lehet. Az egészségügyi szolgáltatási járulékot a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetni, a fizetési kötelezettségről a NAV a bejelentéstől számított 8 napon belül hivatalból küld értesítést. Az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alapján válhat az erre kötelezett személy egészségügyi szolgáltatásra jogosulttá. Amennyiben az e kötelezettség nem fizetéséből származó hátralék az egészségügyi szolgáltatási járulék összegének háromszorosát meghaladja, úgy a TAJ kártya érvénytelenné válik a térítésmentes egészségügyi szolgáltatás igénybevételére vonatkozóan.

ÁFA 2020-21

A T/8015. számú törvényjavaslat az általános forgalmi adó területén sok vállalkozást érintő változtatásokat javasol egyrészt az online számla adatszolgáltatás területén (és ehhez kapcsolódóan a számlák kötelező adattartalmára vonatkozóan), másrészt a számlaadási kötelezettség tekintetében.

Online számla adatszolgáltatás: a jövőben szinte minden ügyletről kötelező lesz

Míg a hatályos szabályok szerint csak a 100  ezer forintos áfa összeget elérő számlákról kell adatot szolgáltatni a NAV felé, a javaslat 2020. július 1-től már az összes olyan számlát bevonja az adatszolgáltatással érintett körbe, amelyet belföldi ügyletről belföldi adóalany felé állítottak ki, a Közösségen belüli adómentes termékértékesítés kivételével; 2021. január 1-től pedig a magánszemélyek részére kibocsátott, valamint az adóalanyok felé Közösségen belüli termékértékesítésről kiállítottakat is. 2021-től tehát lényegében minden olyan ügyletről adatot kell majd szolgáltatni, amelyre az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) szabályai vonatkoznak. (Az egyablakos rendszeren keresztül elszámolt külföldön teljesített ügyletek továbbra sem tartoznak majd a jelentendő körbe.)

A gazdaságfehérítés mellett a PM közleménye szerint a módosítás azt is biztosítani fogja, hogy a NAV akár már 2021 tavaszától elkészítse a vállalkozások áfa-bevallási tervezetét.

Mivel a javaslat értelmében a számla szintű adatszolgáltatás értékhatár nélkül minden belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére, belföldön teljesített ügyletről kibocsátott számlára ki fog terjedni, a jövőben valamennyi, adatszolgáltatási kötelezettség alá eső számlán szerepeltetni kell majd a belföldön nyilvántartásba vett partner adóalany belföldi adószámának első nyolc számjegyét.

A javaslat szövege mind az adatszolgáltatás kiterjesztése, mind a partner adószámát még nem tartalmazó számlák alapján érvényesíteni kívánt levonási jog tekintetében meghatároz átmeneti szabályokat.

Számlakibocsátás: több mindenről, kevesebb idő alatt

Az Áfa tv. hatályos szabályai alapján mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól az adóalany abban az esetben, ha az ügylet a tevékenység közérdekű vagy speciális jellegére tekintettel mentes (régen ezeket hívta a törvény „tárgyi mentes” ügyleteknek). Ezekről az ügyletekről nyugtát sem kell kiállítani, elegendő számviteli bizonylatot kibocsátani. A javaslat azonban gazdaságfehérítési okokból 2020. január 1-jétől kiterjeszti a számlakibocsátási kötelezettséget ezen adómentes ügyletek egy részére is, ezért a jövőben számlát kell kiállítani egyebek közt a magán-egészségügyi, a humán fogorvosi, fogtechnikusi, az egyéb oktatási szolgáltatásról, valamint az ingatlanértékesítésről is.

Magára a számla kibocsátására az eddiginél rövidebb idő áll majd rendelkezésre, mivel a 15 napos határidő 8 napra csökken.

A többi adónemben: kisebb módosítások

A T/8015. számú törvényjavaslat a személyi jövedelemadó tekintetében csak kisebb változásokat határoz meg. A főbb rendelkezések a tartós befektetési szerződés (TBSZ) megkötésére jogosultak körének bővítéséhez, a szociális hozzájárulási adó költségként történő elszámolásához, valamint a szálláshely-szolgáltatási tevékenységre vonatkozó szabályozás módosításának hatásaihoz kapcsolódnak.

Nagyobb jelentősége van annak a rendelkezésnek, ami arról szól, mi nem lesz 2020-tól. A cafeteria rendszer átalakításához kapcsolódóan ugyanis a tavaly őszi adócsomag új előírás bevezetéséről rendelkezett 2020. január 1-jétől. Ennek értelmében a magánszemélyt megillető kedvezményeket a kifizetőnek először a tevékenység ellenértékeként juttatott jövedelmet terhelő közterhekkel szemben kell érvényesíteni, csak ezt követően vehető figyelembe az esetleg fennmaradó összeg az összevont adóalapba tartozó, de a tevékenység ellenértékének nem minősülő juttatásokat terhelő közterhekkel szemben. (Jellemzően ez a korábban béren kívüli juttatásként adózó, 2019-től nem önálló tevékenységből származó jövedelmeket érinti.) Időközben megállapítást nyert, hogy a rendelkezés csak megnehezítené a jogalkalmazást, ezért azt nem kell hatályba léptetni.

A társasági adó vonatkozásában sem hoz lényeges változásokat a T/8015. számú javaslat, nagyrészt pontosításokat szolgálnak a rendelkezések. Érdemi módosítást ezen adónemre nézve a T/8040. sz. javaslat tartalmaz. Ez ugyanis megteremti annak a lehetőségét, hogy az országos sportági szakszövetségek a sportági stratégiákkal összhangban végzett sportági létesítmény-fejlesztéseket 100%-os támogatási intenzitás keretében valósítsák meg, emellett kimondja, hogy a tárgyi eszköz beruházást az adott beruházásra vonatkozó, első támogatási igazolás kiállítását követő évben kezdődő támogatási időszaktól számított 6. támogatási időszak végéig kell üzembe helyezni.

A jövedéki adót érintő változások elsősorban az alkoholt tartalmazó étrend-kiegészítőkre vonatkoznak. E mellett a KN-kódok európai uniós szintű éves felülvizsgálatához kapcsolódóan kerül sor egyes jövedéki definíciók módosítására

A helyi adók tekintetében a T/8015. számú javaslat kiemeli ezen adók hatálya alól az állam által alapított vagyonkezelő alapítvány fenntartásában álló közhasznú felsőoktatási intézményt. Ezen kívül pontosítások szerepelnek a szövegben.

Az illetékekre vonatkozó szabályozást a T/8015. sz. javaslat az ún. vagyonkezelő alapítványra vonatkozó előírásokkal egészíti ki. A T/8038.sz. javaslat pedig az olyan spekulációs visszaélések visszaszorítását célozza, amelyek a külterületi ingatlanok belterületbe vonásával kívánnak jelentős vagyonszerzést realizálni. A szabályozás illetékkel sújtaná a spekuláns által realizált hasznot, akár közvetlenül az ingatlan, akár belterületbe vont ingatlan tulajdonjogával rendelkező gazdálkodó szervezet vagyoni betétje az ügylet tárgya.

Eljárási szabályok

Az adóeljárás szabályait a T/8015. sz. javaslat különböző területekhez kapcsolódóan módosítja. Ezek közül kiemeljük a következőket.

Fekete foglalkoztatás

A jogkövetésre ösztönzésen túl a munkavállalót védi, hogy az adóhivatal a munkáltató foglalkoztatással kapcsolatos adóelkerüléséről tájékoztatja az alkalmazottat is.

A behajthatatlan követelések érvényesítését szolgáló lekérdező felület

Amint arról korábban már írtunk, 2020-tól bizonyos feltételek mellett az adóalanyok csökkenthetik az adóalapjukat a behajthatatlan követeléseikre tekintettel. Azt is jeleztük, hogy egyes kritériumok problémákat vetnek fel; ezek egyike, hogy a nagy összegű adóhiánnyal és nagy összegű adótartozással rendelkező adózók tekintetében jelenleg csak aktuális listák elérhetőek a NAV honlapján, míg a törvényi előírások alapján az adóalap-csökkentés során az adóalanyoknak korábbi időszakokra vonatkozóan is rendelkezniük kell információval arra nézve, hogy a partnerük nem szerepelt-e a kérdéses adatbázisokban. A T/8015. sz. javaslat rendelkezik arról, hogy a NAV-nak 2020. január 1. után a 2015. január 1-jei dátumtól folyamatosan biztosítania kell ezeket az adatokat, ami egy lekérdező felület útján lesz lehetséges.

EKAER: a módosítás hatályba lép, de egyelőre nem alkalmazható

Korábbi cikkünkben említettük, hogy a jövőben a jogalkotó biztosítja az EKAER tekintetében a bejelentés utólagos módosításának a lehetőségét, amelyet pótlék megfizetése mellett lehet kezdeményezni. A módosítás kimondja továbbá, hogy az EKAER-rel kapcsolatos mulasztási bírság kiszabásának nincs helye, ha az adózó igazolja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Ennek részletszabályait azonban a jogalkotónak még rendeleti szinten meg kell alkotnia. A módosítási lehetőség megteremtése továbbá informatikai fejlesztést igényel, mind az adózók mind az adóhatóság oldalán. Ezek időigényére tekintettel a T/8015. számú törvényjavaslatban a jogalkotó azt a jogtechnikai megoldást alkalmazza, hogy az EKAER szám lezárását követő módosítására vonatkozó új előírások 2020. január 1-jével hatályba lépnek, azonban e szabályok a 2020. március 1-jét követően tett bejelentésekre alkalmazhatók első alkalommal.

A T/8015. számú törvényjavaslat a fentiekben említetteken kívül tartalmaz rendelkezéseket a vámigazgatást, a NAV törvényt, a számvitelt és a könyvvizsgálatot érintő előírások tekintetében is.