Karácsonyi rendezvények adózása az Szja tv. rendszerében

Az ünnepek előtt számos cég jutalmazza dolgozóit különféle ajándékokkal, melyekre sokszor valamilyen karácsonyi parti keretében kerül sor.

Ha egy cég a munkavállalóit karácsony alkalmából vendégül látja, az reprezentációnak minősül, és egyes meghatározott juttatásként válik adókötelessé.

Ha viszont a kifizető egyesület, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány (ideértve a közalapítványt is), akkor e szervezetek esetében mentes az adó alól az adóévben reprezentáció juttatása alapján meghatározott jövedelem azon része, amely a közhasznú, illetve cél szerinti tevékenysége érdekében felmerült, az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10 százalékát, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétele 10 százalékát nem haladja meg.

Természetesen, a kifizető a partnerei részére adhat üzleti ajándékot a karácsonyi rendezvény keretében, mely szintén egyes meghatározott juttatásként válik adókötelessé.

Az üzleti ajándékot általában a már meglévő üzleti partnerek számára juttatják a cégek, de gyakran a jövőbeni üzleti kapcsolatok érdekében is, az üzleti kapcsolatok további elmélyítése, illetve új üzleti kapcsolatok kialakítása reményében.

Üzleti ajándék lehet egy már fennálló, szerződéses kapcsolatban vagy egy jövőbeni kapcsolat létrejöttében bízva a partner cég vezetőjének, vagy akár kapcsolattartó munkatársának adott karácsonyi ajándékcsomag, illetve egyéb ajándék. Üzleti ajándéknak tekinthető egy vállalkozás által a partner cég felé átadott borválogatás, vagy egy csokoládé válogatás is.

Nem adható üzleti ajándék jogcímén viszont pénz. Üzleti ajándékként csak termék, szolgáltatás, vagy utalvány juttatható.

Ha az üzleti ajándékot utalvány formájában juttatja a cég, akkor azt csak akkor lehet a kifizetőt terhelő adó melletti juttatásként kezelni adózási szempontból, ha a juttatás feltételeiből megállapítható, hogy azt mely termékre, illetve szolgáltatásra lehet felhasználni, mindemellett pedig ha az utalvány nem visszaváltható (a magánszemélyeknek ki nem osztott utalványok visszaváltása kivételével).

A rendezvényeken természetesen csekély értékű ajándék is adható, amely az évi egy alkalommal, az erre vonatkozó nyilvántartás vezetése mellett, a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű termék, illetve szolgáltatás lehet. Mivel jelenleg a minimálbér összege 149.000 Ft, így 14.900 Ft összeget meg nem haladóan adható csekély értékű ajándék, mely szintén egyes meghatározott juttatásként viseli a közterheket.

Csekély értékű ajándékot juttathat mind a munkáltató, mind a kifizető, továbbá a munkáltató akár a munkavállalójának, akár annak hozzátartozója számára, vagy harmadik személynek is juttathat csekély értékű ajándékot.

A juttatásánál nem kell vizsgálni, hogy azt a kifizető vagy a munkáltató a dolgozónak vagy a dolgozó közeli hozzátartozójának adja; a kitétel az, hogy évente egyszer juttatható egy kifizető vagy a munkáltató által ugyanazon magánszemély részére, nyilvántartás vezetése mellett.

Ha a munkáltató szeretne az év végére tekintettel, karácsony alkalmából csekély értékű ajándékot adni a munkavállaló gyermekinek is, akkor, ha azt a munkáltató egyenként a munkavállaló gyermekei részére nyújtja, és a juttatást a csekély értékű ajándékra vonatkozó nyilvántartásában külön-külön a gyermekek nevéhez rendeli, az esetben nem kizárt, hogy a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó mértékben a munkáltató a munkavállaló gyermeke(i) részére is adjon csekély értékű ajándékot.

Ha egy munkavállalónak egyidejűleg vagy akár egymást követően több munkáltatója van, akkor az sem kizárt, hogy évente egy alkalommal mindegyik munkáltatójától kapjon csekély értékű ajándékot.

Az év végi jutalmazáskor sok esetben kerül előtérbe az utalványkártya. Ha a munkáltató olyan kártyát juttat a dolgozójának, amelynél egyértelműen megállapítható, hogy az mely termékre, szolgáltatásra, vagy milyen termék- vagy szolgáltatáskörben használható fel, és ha az utalvány (természetesen a magánszemélynek ki nem osztott utalványok visszaváltása kivételével) nem visszaváltható, valamint a juttatás értéke a 14.900 forintot nem haladja meg, akkor az mint csekély értékű ajándék egyes meghatározott juttatásként válik adókötelessé a további jogszabályi feltételek fennállása esetén.

Ugyanakkor, ha olyan kártya juttatása történik, amelynél nem megállapítható, hogy az mely termékre, szolgáltatásra, vagy milyen termék- vagy szolgáltatáskörben használható fel, továbbá ha az utalvány (itt is nyilvánvalóan a magánszemélynek ki nem osztott utalványok visszaváltása kivételével), vagy annak értéke 14.900 forintnál több, akkor a juttatás jogviszony szerint, a felek közötti munkaviszony esetében munkaviszonyból származó jövedelemként lesz adóköteles.

Amennyiben egy vállalkozás egy karácsonyi rendezvényt tart a munkavállalói és üzleti partnerei számára, ahol a résztvevők utalványban részesülnek a minimálbér 25 százaléka erejéig, akkor vizsgálható az Szja tv. 70. § (6) bekezdésének b) pontjának alkalmazhatósága.

Eszerint egyes meghatározott juttatásnak minősülaz olyan ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető – jóhiszemű eljárása ellenére – nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet, továbbá az egyidejűleg több magánszemély (ideértve az üzleti partnereket is) számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben (ha a rendezvény, esemény a juttatás körülményeiből megítélhetően döntő részben vendéglátásra, szabadidőprogramra irányul) a kifizető által viselt költség (beleértve az ilyen rendezvényen, eseményen a résztvevőknek adott ajándéktárgyra fordított kiadást is, feltéve, hogy az ajándéktárgy egyedi értéke személyenként nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát).

Ha a munkáltató utalványt vagy készpénzt juttat, az nem adható az előző passzus szerint, egyrészt, mivel az érték ez esetben pontosan megállapítható, másrészt pedig sem az utalvány, sem a készpénz nem minősül az ajándéktárgynak.

Ezért, ha a cég a munkavállalóinak, illetve a partnereinek utalványt szeretne adni a karácsonyi partin, akkor a juttatás a közöttük létrejött jogviszony szerint, munkaviszonyból származó jövedelemként, illetve ha partnereinek adja, akkor számukra egyéb jövedelemként lesz adóköteles.

Ettől eltérően, az üzleti partnerek vonatkozásában meg lehet azt nézni, hogy esetleg a juttatás az üzleti ajándék fogalmának megfelelhet -e.

Amennyiben olyan kártya juttatása történik, amelyiknél megállapítható, hogy az mely termékre, szolgáltatásra, vagy milyen termék- vagy szolgáltatáskörben használható fel, továbbá, ha az utalvány (a magánszemélynek ki nem osztott utalványok visszaváltása kivételével) nem visszaváltható, és ha azt az üzleti partnereknek adják, akkor üzleti ajándékként egyes meghatározott juttatás lesz.

Ha viszont olyan kártyáról van szó, melynél nem megállapítható, hogy az mely termékre, szolgáltatásra, vagy milyen termék – vagy szolgáltatáskörben használható fel, továbbá, ha az utalvány (a magánszemélynek ki nem osztott utalványok visszaváltása kivételével) visszaváltható, akkor a juttatás értéke egyéb jövedelemként adóköteles.

A mikulás csomagok esetében, amennyiben egy cég egy Mikulás-ünnepségként szervezett rendezvénnyel köti össze az ajándéktárgyak, azaz a mikulás csomagok átadását a dolgozóknak vagy azok gyerekeinek, ahol az átadott ajándéktárgy egyedi értéke személyenként nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát, akkor a rendezvény kifizetőt terhelő költsége és az ajándéktárgyra fordított kiadás költsége egyes meghatározott juttatásnak minősül. Átvételi listát kell azonban erről vezetni.

Az egyes meghatározott juttatások esetében az adókötelezettség a kifizetőt terheli. Jövedelemnek a juttatás értéke, ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás esetén annak szokásos piaci értéke vagy abból az a rész minősül, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni. A kifizetőt terhelő adó alapjabéren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások esetében az előzőek szerinti jövedelem 1,18-szorosa, és ez lesz a szociális hozzájárulási adónak is az alapja. A személyi jövedelemadó mértéke 15 százalék, a szociális hozzájárulási adó mértéke pedig 17,5 százalék. Amennyiben a témával kapcsolatban további kérdéseik merülnek fel, szakértőink állnak rendelkezésre.