2019. őszi adócsomag – télen elfogadva

Amint arról korábban már beszámoltunk, az „őszi adócsomag” keretében a Parlament elé terjesztett törvényjavaslatok közül az Országgyűlés december 3-án elfogadta a T/8015. és a T/8038. számú törvényjavaslatot. Az elmúlt héten az elfogadott módosításokat a köztársasági elnök aláírta, és megtörtént a kihirdetésük a Magyar Közlönyben, az alábbi számon és címmel:

  • 2019. évi C. törvény a Versenyképesebb Magyarországért program egyes adóintézkedéseinek megvalósítását szolgáló törvények módosításáról
  • 2019. évi XCIX. törvény az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról

December 11-én, ugyanazon a napon, amikor az említett törvényeket a köztársasági elnök aláírta, az Országgyűlés megszavazta a társadalombiztosítás rendszerének átalakítását és a látványcsapatsportokhoz kapcsolódó kedvezőbb szabályokat bevezető javaslatokat. Emlékeztetőül ezek sorszáma és címe:

Utóbbiak kihirdetése egyelőre még nem történt meg. Az eredeti koncepcióhoz képest mindkét javaslat szövegét kisebb módosításokkal szavazta meg a Parlament.

Társadalombiztosítás 2020

A társadalombiztosítás rendszerében jelentős módosítást hoz az elfogadott új társadalombiztosítási törvény. Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium (PM) adóügyekért felelős államtitkára “három az egyben” törvénynek nevezte a jogszabályt, mert, mint mondta, a kormány mindhárom adópolitikai célját teljesíti: egyszerűsíti az adórendszert, csökkenti a közterheket és segít az adóelkerülők kiszűrésében.

Enyhítések…

Az új törvény három köztehertípust szüntet meg, jövő július 1-jétől négy járulék helyett egyet kell majd fizetni, a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot.

A vállalkozók esetében enyhülnek a minimum-járulékalap szabályok: míg jelenleg az egészségbiztosítási- és munkaerőpiaci járulékot legalább a minimálbér másfélszerese után kell megfizetni, 2020. július 1-től viszont a minimálbér összege után.

A családi kedvezmény a teljes, 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék terhére érvényesíthető lesz.

A nyugdíj mellett munkát vállalóknak jövő év közepétől nem kell járulékot fizetniük. A jelenlegi szabályok szerint a munkaviszonyban dolgozó nyugdíjasok keresetéből csupán a 15 százalékos személyi jövedelemadót vonják le, a munkavállalói járulékot nem. A kedvezményt kiterjesztik a más formákban dolgozó nyugdíjasokra is, vagyis akár megbízással, akár más módon végzik a munkát az idősek, munkavállalói járulékokkal nekik sem kell majd foglalkozniuk. Célszerű odafigyelni, hogy azokat a nyugdíjasokat, akik az új törvény alapján már nem lesznek biztosítottak, 2020. július 1-jétől a foglalkoztató a ’T1041 jelű nyomtatványon jelentse ki a biztosítotti körből.

… és szigorítások

Lényeges módosítást hoz a munkaviszonyban állók minimum járulékalapjának bevezetése. Az új szabály értelmében munkaviszonyban foglalkoztatottak után a társadalombiztosítási járulékot minden hónapban legalább a minimálbér 30%-a után kell megfizetni, akkor is, ha a foglalkoztatott tényleges havi jövedelme ezt az összeghatárt nem éri el. E kötelezettség alól mentesülni csak a taxatíve felsorolt esetekben van lehetőség. Nem szabad az új szabályt összekeverni a megbízási jogviszonyoknál már korábbról ismerős 30%-os szabállyal, mivel a munkavállalók esetében a biztosítotti jogviszony akkor is létrejön, ha a jövedelem nem éri el a minimálbér 30%-át, de a járulékot a minimum alap után kell megfizetni.

Az új járuléktörvény átlátható helyzetet kíván teremteni az egészségügyi ellátások igénybevétele terén, az egészségügyi szolgáltatási járulék részletesebb szabályozásával segítve az egészségügy potyautasainak kiszűrését.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2020. január 1-jétől havi 7710 forint lesz, megfizetésével a magánszemélyek teljes körű egészségügyi ellátásra válnak jogosulttá. Az új szabályok szerint akinek a 2020. július 1. után keletkezett járuléktartozása meghaladja a havi járulék háromszorosát, azt a TAJ-kártyája nem jogosítja majd térítésmentes egészségügyi szolgáltatás igénybevételére, tehát fizetnie kell az orvosi ellátásért, illetve a gyógyszerére nem kaphat tb-támogatást. Az eredeti javaslathoz képest módosítást jelent a végleges szövegben az, hogy ha a tartozást az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele előtt visszamenőleg kiegyenlítik, akkor helyreáll az ellátási jogosultság.

Szakértők számára a törvénymódosítás alapján nem egyértelmű, hogy milyen díjszabást alkalmaznak majd az egészségügyi intézmények a lejárt tb-számmal érkező betegek felé: azt az összeget, amit a társadalombiztosítás is kifizetne az eü-szolgáltatónak, vagy akár a piaci árat is elkérhetik az orvosok. Mivel a jogszabály erre nézve nem tartalmaz speciális előírást, valószínűnek látszik, hogy – hatósági ár hiányában – az egészségügyi szolgáltatók piaci árakat szabhatnak.

A Magyar Orvosi Kamara elnöksége közleményében jelezte: aránytalan következménynek tartja, hogy egy alig több mint 23000 forintos fizetési kötelezettség elmaradása akár több millió forint ellátási díjat eredményezhet, ami sokak számára megfizethetetlen kiadást, vagy az egész család szociális helyzetének megrendülését okozhatja. Jóllehet egyetértenek azzal, hogy a járulékfizetési fegyelmet erősíteni kell, álláspontjuk szerint a járulékfizetés elmaradásának nem lehet következménye egészségkárosodás, és a köztartozás szankcionálása nem lehet az ellátórendszer feladata. A fentiekre tekintettel arra kérték Áder János köztársasági elnököt, hogy a törvényt küldje vissza megfontolásra az Országgyűlésnek.

Izer Norbert nyilatkozata szerint az új rendelkezések nem érintik a sürgősségi ellátást: a mentés igénybevételéhez való jog Magyarország területén – állampolgárságra vagy egészségbiztosítási jogviszony fennállására tekintet nélkül – mindenkit megillet, tehát ellátás nélkül senki nem maradhat.

Az egészségügyi szolgáltatási járuléknak a köztudatban a kötelezettség jellege él, azonban nem mindenki válhat egyáltalán jogosulttá arra, hogy e közteher megfizetésével szerezzen ellátási jogosultságot: aki nem rendelkezik legalább egy éve lakóhellyel Magyarországon, annak a számára ez a lehetőség nem áll nyitva. Ha valaki több mint 90 napja úgy költözött külföldre, hogy kijelentkezett a korábbi itthoni lakóhelyéről, akkor nem szerezhet hozzáférést havi 7710 forint megfizetésével az egészségügyi ellátórendszerhez. Ha pedig valaki jogszerűtlenül jelentkezik be, akkor az Egészségbiztosítási Alap visszafizeti a részére az egészségügyi szolgáltatási járulék összegét, és kiterheli rá az igénybe vett egészségügyi szolgáltatás értékét.

Továbbra is lehetőség lesz megállapodást kötni társadalombiztosítási ellátásra (ezt a lehetőséget vehetik igénybe például azok a már említett személyek is, akik több mint 90 napig nem rendelkeztek belföldön lakóhellyel, és a visszaköltözésük óta még nem telt el egy év). Új szabály lesz ugyanakkor, hogy a megállapodás megkötésére csak egy díjköteles egészségügyi állapotfelmérést követően kerülhet sor, és az annak során megállapított, fennálló betegséggel, egészségkárosodással összefüggő egészségügyi szolgáltatásra a megállapodás nem terjedhet ki.

Társasági adó

A társasági adóban a T/8040. sz. javaslat eredetileg az országos sportági szakszövetségek 300 millió forint értéket meghaladó jóváhagyott sportfejlesztési programjában szereplő, ingatlanra irányuló tárgyi eszköz beruházásai tekintetében teremtette volna meg annak a lehetőségét, hogy a létesítmény-fejlesztések 100%-os támogatási intenzitás keretében valósulhassanak meg. Az elfogadott szövegben az összeghatár végül nem szerepel, és a módosított szöveg az amatőr sportszervezetek és a látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött alapítványok beruházásai esetében korábban érvényesülő 300 millió forintos összeghatárt is elhagyja, annak érdekében, hogy az alacsonyabb értékű beruházások esetén is alkalmazható legyen a rendelkezés. A módosítás emellett az európai uniós jogból eredő kötelezettségeknek való megfelelés érdekében kimondja, hogy 70%-ot meghaladó támogatási intenzitás mellett csak olyan fejlesztések valósulhatnak meg, amelyek hivatásos sporttevékenységgel nem érintettek.

Nincs változás az eredeti javaslathoz képest abban, hogy a megszavazott szöveg értelmében a tárgyi eszköz beruházást az adott beruházásra vonatkozó, első támogatási igazolás kiállítását követő évben kezdődő támogatási időszaktól számított 6. támogatási időszak végéig kell üzembe helyezni (a jelenleg hatályos 4. támogatási időszak helyett).

A kedvezőbb új szabályokat az átmeneti rendelkezések értelmében a hatálybalépésükkor folyamatban lévő, jóváhagyott sportfejlesztési programokkal összefüggésben is alkalmazni kell. Amennyiben a fentiek kapcsán további kérdés merül fel, szakértőink állnak rendelkezésre.

Ez a weboldal is sütiket használ!
A kényelmes böngészési élmény érdekében sütiket használunk a tartalom és a közösségi funkciók biztosításához, a weboldal forgalmunk elemzéséhez és reklámozás céljából. A weboldalon megtekintheti az Adatkezelési és Süti Tájékoztatónkat (PDF).
Szükséges:
Az weboldal működéséhez elengedhetetlenül szükséges sütik. Ezek nélkül a weboldalt nem lehet megtekinteni.
Statisztikai:
A weboldal statisztikáinak elemzésével tudjuk weboldalunkat hatékonyabbá tenni, hogy a lehető legmagasabb felhasználói élményt nyújtsuk kedves látogatóinknak. Ezért gyűjtünk statisztikai adatokat a Google Analytics segítségével, amely kizárólag az IP címeket tárolja a személyes adatok közül.
Reklámcélú:
Azért települnek ezek a sütik, hogy a felhasználók számára egyedi ajánlatot, és számára releváns, érdeklődési körébe tartozó reklámajánlatokkal tudjuk megcélozni.