A nagytestvér figyel(ni fog) Téged, avagy az adótervezésben közreműködők adatszolgáltatási kötelezettsége

Bár szinte mindenki a közelgő július 1-jétől hatályba lépő általános forgalmi adót érintő változásokra összpontosít – nem alaptalanul – azért a többi változásra is érdemes figyelmet fordítani. Az egyik ilyen változásról az alábbiakban olvashatunk.

A jelenlegi jogszabályok alapján 2020. július 1-jétől hatályba lépnek a határokon átnyúló adótervezési konstrukciókra vonatkozó adatszolgáltatás és automatikus információcsere szabályai. Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvényt (a továbbiakban: Aktv.) uniós kötelezettség alapján tavaly nyáron bővítette ki a jogalkotó az új előírásokkal. A törvény indokolása értelmében az uniós szabályozás indoka az, hogy egyes pénzügyi közvetítők és az adótervezésben közreműködő más személyek elősegíthetik az ügyfeleik jövedelmének offshore területekre történő kihelyezését, ezért az adókikerülés elleni fellépés jegyében szükségessé vált az ilyen jellegű adótervezési konstrukciókra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség és az ennek eredményeként rendelkezésre álló információk tagállami adóhatóságok közötti automatikus cseréjének uniós szintű előírása.

Lényeges, hogy a szabályozás tárgyi hatálya nem terjed ki az általános forgalmi adóra, a jövedéki adóra és a járulékra.

Az adatszolgáltatási kötelezettség elsősorban az ún. adótervezésben közreműködőket terheli. Ide egyrészt azok tartoznak, akik kidolgozzák a konstrukciókat (pl. adótanácsadók, adószakértők), másrészt pedig azok, akik a rendelkezésükre álló információk és szaktudásuk alapján tudták, vagy tudniuk kellett volna, hogy adótervezéshez járulnak hozzá valamilyen formában (ide sorolható az iratokat elkészítő ügyvéd, a nyilvántartásokat vezető könyvelő, sőt, akár a számlavezető bank is).

Jogszabályban rögzített titoktartási kötelezettség esetén a közreműködő mentesül az adatszolgáltatási kötelezettség alól, ekkor haladéktalanul értesítenie kell az adatszolgáltatási kötelezettség fennállásáról a többi közreműködőt, azok hiányában az érintett adózót. Ha nincs közreműködő (pl. a vállalkozás munkavállalója dolgozta ki a konstrukciót), vagy az mentesül az adatszolgáltatás alól, az érintett adózónak magának kell jelentést tennie az adóhatóság felé.

A jogszabályi előírások alapján azokról a határokon átnyúló konstrukciókról kell információt adni a NAV felé, amelyek megfelelnek az Aktv. 4. számú mellékletében meghatározott ismertetőjegyek legalább egyikének. Ezek nagy része már önmagában megalapozza a jelentéstételi kötelezettséget, egyes ismertetőjegyeknél azonban a jogszabály kiköti, hogy azok csak akkor vehetőek figyelembe, ha a konstrukció teljesíti a „fő előny vizsgálatára irányuló tesztet”. A fő előny vizsgálatára irányuló teszt akkor minősül teljesítettnek, ha megállapítható, hogy a fő előny vagy a fő előnyök egyike, amelyre – minden releváns tényt és körülményt figyelembe véve – egy adott személy az adott konstrukció megvalósítása nyomán észszerűen számíthat, az adóelőny elérése.

Az ismertetőjegyeket a törvény öt nagy csoportba sorolja:

  • a fő előny vizsgálatára irányuló teszthez kapcsolódó általános ismertetőjegyek,
  • a fő előny vizsgálatára irányuló teszthez kapcsolódó különös ismertetőjegyek,
  • határokon átnyúló ügyletekhez kapcsolódó különös ismertetőjegyek,
  • az automatikus információcseréhez és a tényleges tulajdonoshoz kapcsolódó különös ismertetőjegyek,
  • a transzferárazással kapcsolatos különös ismertetőjegyek.

A fő előny vizsgálatára irányuló teszthez kapcsolódó általános és különös ismertetőjegyek (titoktartás alá eső konstrukció, sikerdíjas megállapodás, szabványosított struktúrák alkalmazása, veszteséges vállalat felvásárlása az adókötelezettség csökkentése céljából, nyereség átalakítása kedvezőbben adózó bevétellé, körkörös ügyletek), valamint egyes határokon átnyúló, levonható kifizetések (ahol a kifizetést nem vagy gyakorlatilag nem terheli társasági adó, illetve adómentességet vagy adókedvezményt élvez) esetén csak akkor kell adatot szolgáltatni, ha a fő előny(ök egyike) az adóelőny elérése.

A többi esetben azonban nem kell elvégezni ezt a tesztet, az adatszolgáltatási kötelezettséget már önmagában az adott ismertetőjegy fennállása megalapozza. Ide tartozik például az az eset, ha a kifizetés címzettje egyetlen adójogrendszerben (államban, illetve területen) sem rendelkezik adóügyi illetőséggel; ha egy eszköz értékcsökkenéséhez kapcsolódóan több adójogrendszerben érvényesítenek levonást; ha a konstrukció veszélyeztetheti a banki adatcserét; vagy ha fennáll a lehetősége annak, hogy a nem átlátható tulajdonosi lánc segítségével elleplezik a tényleges tulajdonos személyét.

Az adatszolgáltatásra főszabály szerint 30 napos határidőt biztosít a jogszabály, piacképes konstrukciók esetében egyes új adatokat az adatok rendelkezésre állásának időpontját követő negyedév utolsó napjáig kell bejelenteni az állami adó- és vámhatóságnak. Visszamenőlegesen is be kell azonban jelenteni (2020. augusztus 31-éig) azokat a határon átnyúló konstrukciókat, amelyek végrehajtásának első lépésére 2018. június 25. (az uniós irányelv hatálybalépése) és 2020. július 1. (a magyar törvényi szabályozás hatálybalépése) között került sor.

Megjegyezzük, hogy a pillanatnyilag, az Országgyűlés által tárgyalt T/10856. számú törvényjavaslat a visszamenőleges bejelentés 2020. augusztus 31-ei határidejét 2021. február 28-ra tervezi elhalasztani, míg a 2020. július 1. és december 31. közötti időszakhoz kapcsolódó adatszolgáltatás 30 napos határideje a jogszabálytervezet szerint 2021. január 1-jétől fog kezdődni, a piacképes konstrukciókra vonatkozó bejelentési kötelezettséget pedig első ízben 2021. április 30-ig kell majd teljesíteni.

Ha a közreműködő vagy az adózó elmulasztja, késedelmesen vagy nem az előírásoknak megfelelően teljesíti az adatszolgáltatási (illetve a mentességéről szóló értesítési) kötelezettségét, 500.000 forintos mulasztási bírsággal sújtható. Ha pedig a kötelezettségének az adóhatóság felhívására sem tesz eleget, akkor a bírság akár 5.000.000 forintig is terjedhet.

Amennyiben a témával kapcsolatban további kérdések merülnek fel, keressék szakértőinket bizalommal.

Ez a weboldal is sütiket használ!
A kényelmes böngészési élmény érdekében sütiket használunk a tartalom és a közösségi funkciók biztosításához, a weboldal forgalmunk elemzéséhez és reklámozás céljából. A weboldalon megtekintheti az Adatkezelési és Süti Tájékoztatónkat (PDF).
Szükséges:
Az weboldal működéséhez elengedhetetlenül szükséges sütik. Ezek nélkül a weboldalt nem lehet megtekinteni.
Statisztikai:
A weboldal statisztikáinak elemzésével tudjuk weboldalunkat hatékonyabbá tenni, hogy a lehető legmagasabb felhasználói élményt nyújtsuk kedves látogatóinknak. Ezért gyűjtünk statisztikai adatokat a Google Analytics segítségével, amely kizárólag az IP címeket tárolja a személyes adatok közül.
Reklámcélú:
Azért települnek ezek a sütik, hogy a felhasználók számára egyedi ajánlatot, és számára releváns, érdeklődési körébe tartozó reklámajánlatokkal tudjuk megcélozni.