Ki vagyok én? Avagy a társas vállalkozók járulékfizetési kötelezettsége 2.

A 2020. július 1-jei járulékokat érintő jogszabályok változására tekintettel számos kérdést kaptunk főleg a vezető tisztségviselőket érintően.

Korábbi cikksorozatunk 1. részében arra kerestük a választ, hogy amennyiben az adott magánszemély az ügyvezetést is, és a személyes közreműködést is munkaviszonyban látja el, akkor az hogyan kezelendő.

Elképzelhető természetesen az az esetkör is, mely szerint a tag a személyes közreműködést társas vállalkozóként, míg az ügyvezetést munkaviszonyban látja el.

Ez esetben az alábbi szabályokat kell alkalmazni.

Az új Tbj. 4. § 21.1 pontja alapján társas vállalkozó a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony).

Az új Tbj. 39. § (1) bekezdése szerint a biztosított társas vállalkozó a társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg. A társadalombiztosítási járulék alapja havonta legalább a minimálbér (161.000 Ft, illetve a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylőmunkakörök esetén a garantált bérminimum 210.600 Ft).

Figyelemmel kell továbbá lenni a Tbj. 39. § (3) bekezdésére, melynek értelmében az imént meghatározott járulékalap alsó határát arányosan csökkenteni kell azon időszak figyelembevételével, amely alatt a társas vállalkozó

a) táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban részesül,

b) gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban részesül, kivéve, ha a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermekek otthongondozási díja, illetve az ápolási díj fizetésének időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja,

c) csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban egyidejűleg részesül,

d) katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,

e) fogvatartott,

f) ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát szünetelteti.

Az új Tbj. 39. § (4) bekezdése alapján pedig, ha a (3) bekezdésben meghatározott körülmények nem állnak fenn a naptári hónap teljes tartamán át, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy naptári napra az (1) bekezdésben meghatározott járulékalap harmincad részét kell alapul venni. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a társas vállalkozó biztosítási jogviszonya a hónap közben kezdődött vagy szűnt meg.

A Szocho tv. 8. § (1) bekezdése alapján a közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a korlátolt felelősségű társaságot, a közös vállalatot, az egyesülést, az európai gazdasági egyesülést, a szabadalmi ügyvivői irodát, a szabadalmi ügyvivői társaságot, az ügyvédi irodát, a közjegyzői irodát, a végrehajtói irodát, az egyéni céget a tagjára tekintettel havonta terhelő adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka, az adó mértéke pedig 15,5 százalék. (Szocho tv. 2. § (1) bek.) Az adó alapja legalább az adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony fennállása minden napjára számítva a minimálbér 112,5 százalékának harmincad része, ha a jogviszony nem áll fenn a hónap minden napján.

Míg tehát az új Tbj. szerinti járulékok tekintetében 2020. július 1-jétől megszűntek az úgynevezett felszorzási szabályok, addig a Szocho tv. vonatkozásában ez a továbbiakban is megmaradt.

Az új Tbj. 42. § (2) bekezdésének a) pontja alapján a társadalombiztosítási járulék alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, ha a társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll (az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani a 42. § (3) bekezdése alapján).

A Szocho tv. 9. § (5) bekezdése szerint a kifizető a tagjával fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó alapjának megállapításkor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben – az (1)-(4) bekezdésben meghatározottakon túlmenően – nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen a tagja, heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll. (Az egyidejűleg fennálló több munkaviszony esetében az egyes munkaviszonyokban előírt munkaidőt a heti legalább 36 órás foglalkoztatás megállapításánál össze kell adni.)

Ez azt jelenti tehát, hogy amennyiben a társas vállalkozó rendelkezik legalább heti 36 órát elérő munkaviszonnyal ezúttal ügyvezetésére tekintettel, akkor munkaviszonyára tekintettel történik a járulékfizetés (az 1. pontban már említettek szerint azzal, hogy a járulékok alapja legalább a minimálbér 30 százaléka, és itt minimálbéren a „sima” minimálbér értendő), vagyis 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulék és a kifizető társas vállalkozás tekintetében 15,5 százalékos mértékű szocho. Társas vállalkozóként pedig csak akkor kötelezett járulékfizetésre, ha kivétet generál. Szocho kötelezettség is csak a kivét után keletkezik ebben az esetben.

Ha a társas vállalkozó nem rendelkezik 36 órát elérő munkaviszonnyal ügyvezetése vonatkozásában, akkor viszont társas vállalkozóként is 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékfizetésre kötelezett az új Tbj. 39. § (1) bekezdése alapján (és a társaság 15,5 százalékos mértékű szochót fizet utána), emellett pedig munkaviszonyában is meg kell fizetnie a 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot, (és a társaság 15,5 százalékos mértékű szocho fizetésére kötelezett) természetesen itt is figyelembe véve az új Tbj. 27. § (2) bekezdésében foglalt azon szabályt, mely szerint a járulékok alapja legalább a minimálbér 30 százaléka, és itt minimálbéren a „sima” minimálbér értendő.

A következő hírlevelünkben megvizsgáljuk, hogy mi a helyzet abban az esetben, ha

  • a személyes közreműködést társas vállalkozóként látja el a társaság tagja, az ügyvezetést azonban nem munkaviszony, hanem megbízási jogviszony keretében végzi, illetve mi a helyzet,
  • a nyugdíjas tagok esetén.

Amennyiben már a fentiekkel kapcsolatban további kérdések merülnek fel, forduljanak hozzánk kérdéseikkel bizalommal.

Ez a weboldal is sütiket használ!
A kényelmes böngészési élmény érdekében sütiket használunk a tartalom és a közösségi funkciók biztosításához, a weboldal forgalmunk elemzéséhez és reklámozás céljából. A weboldalon megtekintheti az Adatkezelési és Süti Tájékoztatónkat (PDF).
Szükséges:
Az weboldal működéséhez elengedhetetlenül szükséges sütik. Ezek nélkül a weboldalt nem lehet megtekinteni.
Statisztikai:
A weboldal statisztikáinak elemzésével tudjuk weboldalunkat hatékonyabbá tenni, hogy a lehető legmagasabb felhasználói élményt nyújtsuk kedves látogatóinknak. Ezért gyűjtünk statisztikai adatokat a Google Analytics segítségével, amely kizárólag az IP címeket tárolja a személyes adatok közül.
Reklámcélú:
Azért települnek ezek a sütik, hogy a felhasználók számára egyedi ajánlatot, és számára releváns, érdeklődési körébe tartozó reklámajánlatokkal tudjuk megcélozni.