„Rugalmasabbá válnak a távmunka szabályai a vészhelyzet idején”
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium 2020. november 11-én megjelent közleményét idézve:
„Biztonságosabbá teszik a munkavégzést, csökkentik az egészségügyi kockázatokat a munkahelyeken a távmunka veszélyhelyzet időtartama alatt rugalmasabbá váló szabályai” – mondta Bodó Sándor. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára közölte, a kormány rendelete értelmében a munkáltatók és a munkavállalók a munka törvénykönyvétől eltérően állapodhatnak meg a távmunkáról. Az átmeneti szabályozás így hozzájárul ahhoz, hogy a vállalkozások a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet alatt is talpon maradjanak, ezzel védi a magyar gazdaságot és munkahelyeket.
A kormány célja, hogy minél korszerűbb szabályozással segítse elő a nem hagyományos foglalkoztatási formák terjedését. A koronavírus-járvány első hullámának tapasztalatai szerint a távmunka sok területen bevált, egyaránt előnyös a vállalkozások és a foglalkoztatottak számára.
A kormány rendelete értelmében a veszélyhelyzet időtartama alatt a munkáltatók és a munkavállalók a munka törvénykönyve távmunkavégzésre vonatkozó előírásaitól eltérően is megállapodhatnak, ami mindkét fél érdekeinek érvényesülését segíti. E rendelkezés számos könnyítésre teremt lehetőséget, így a munkavégzés helye szabadon választhatóvá válik, a távmunka akár részlegesen, a munkanapok egy részében is megvalósulhat.
A munkáltató távmunkavégzés esetén költségtérítés formájában hozzájárulhat a munkavállaló kiadásaihoz: ennek mértéke havonta legfeljebb a mindenkori minimálbér összegének 10 százaléka lehet.
A munkáltató köteles tájékoztatni a munkavállalót a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények szabályairól, a munkavállalónak pedig ezek teljesülésére figyelemmel kell megválasztania a munkavégzés helyét.
A cégeknek érdemes a távmunka mellett dönteniük, ha tevékenységi köreik, működési sajátosságaik ezt lehetővé teszik, és az átállás nem gátolja munkavállalóikat feladataik teljes értékű elvégzésében.
A kormány a magyar emberek munkahelyeinek megtartását az eredményes gazdaságvédelmi intézkedések, bértámogatások mellett rugalmas munkajogi szabályokkal is támogatja.”
A közlemény az alábbi linken érhető el teljes terjedelmében.
Bár a közlemény elég szűkszavú az adózást érintő kérdések vonatkozásában, ezen támogatás számos munkavállalót érinthet.
A veszélyhelyzet során a távmunkával kapcsolatos szabályok alkalmazásáról szóló 487/2020. (XI. 11.) Korm. rendelete alapján a veszélyhelyzet ideje alatt igazolás nélkül, költségként elszámolható tételnek minősül a munka törvénykönyvéről szóló törvény távmunkavégzésre vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően, a munkaszerződésében foglaltak szerint távmunkavégzés keretében munkát végző munkavállalónak, a távmunkavégzéssel összefüggésben költségtérítés címén fizetett összegből a felek által előzetesen meghatározott, de legfeljebb havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 10 százalékának megfelelő összeg (ha a távmunkavégzés nem érinti az egész hónapot, a havi összegnek a távmunkavégzéssel érintett napokkal arányos része), feltéve, hogy a magánszemély a távmunkavégzéssel összefüggésben a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. számú melléklet I. Jellemzően előforduló költségek cím 24. pont c) és d) alpontja szerint más költséget nem számol el.
Ilyen költségek – többek közt – az internet használat díja vagy a munkáltató székhelyétől elkülönült munkavégzési hely bérleti díja, fűtés, világítás, stb. díja azzal, hogy a lakás és a munkavégzési hely műszakilag nem elkülönített.