Újabb határidőre figyeljünk!

Az iparűzési adóhoz kapcsolódó nyilatkozat február 25-i benyújtásán túl ne feledkezzünk meg egy újabb fontos határidőről sem.

Ez a határidő a határon átnyúló konstrukciókra irányadó adatszolgáltatás (DAC6) vonatkozásában áll fenn, amellyel kapcsolatban korábbi, részletes tájékoztatásunk itt olvasható.

2021. március 1-ig kell elküldeni az adóhatósághoz az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó határokon átnyúló adótervezési konstrukciókat bemutató adatszolgáltatást, amelyek végrehajtásának első lépése 2018. június 25. és 2020. június 30. közé esett.

De még mielőtt kétségbeesetten kérdezzük meg adótanácsadónkat, könyvelőnket, benyújtották-e a NAV-hoz a KONSTR nevű adatszolgáltatást, gondoljuk át pontosan miről van szó, szükséges -e ezen nyomtatvány elkészítése, benyújtása.

Tekintettel arra, hogy a témával kapcsolatban számos kérdés érkezett hozzánk az utóbbi időben, ezért egy rövid összefoglalót készítettünk a legfontosabb kérdések alapján.

Mindazonáltal, jelen hírlevelünknek – annak terjedelmére tekintettel – nem célja a teljes szabályozás bemutatása, csupán a figyelem felhívása az esetleges kötelezettségre.

A témával kapcsolatban a Pénzügyminisztérium az alábbi linken egy közel 40 oldalas tájékoztató füzetet is kiadott, amelynek áttanulmányozását javasoljuk mindazon partnereinknek, akik a lenti kérdések alapján úgy érzik, érintettek lehetnek az adatszolgáltatásban.

Tulajdonképpen miről is van szó, mire szolgál az adatszolgáltatás?

Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvényben (Aktv.) szabályozott határon átnyúló konstrukciókra vonatkozó adatszolgáltatás célja, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) átfogó és releváns információkat kapjon a jogszabályban meghatározott ismertetőjegyeknek megfelelő, határon átnyúló (adótervezési) konstrukciókról és megossza azt az Európai Unió tagállamainak adóhatóságaival.

A jogszabállyal az EU célja, hogy az adóhatóságok információval rendelkezzenek minden olyan adózási konstrukcióról, amely a tagállamok költségvetését hátrányosan érintheti.

Ez tehát azt jelenti, hogy lényegében minden ügyletről tudni akar az adóhivatal?

Az adatszolgáltatás kizárólag a határon átnyúló konstrukciókat érinti, tehát amennyiben csak belföldi ügylet merül fel, abban az esetben az adatszolgáltatás benyújtására nincsen szükség.

Mit értünk határon átnyúló konstrukció alatt?

A határokon átnyúló konstrukció kifejezés vagy egynél több tagállamra, vagy egy tagállamra és egy harmadik országra vonatkozó olyan egy vagy több szakaszból álló olyan konstrukció, vagy konstrukciósorozat, amely esetében a törvényben nevesített feltételek közül legalább egy teljesül.

Minden adónem tekintetében kötelesek vagyunk az adatszolgáltatás benyújtására?

Alapvetően adóelőny bármely adó tekintetében elérhető. Ezért a törvény nem sorolja fel tételesen mely adók tartoznak ebbe a körbe, hanem azokat nevesíti, amelyek nem tartoznak annak hatálya alá. E szerint nem tartoznak a jelentendő adónemek csoportjába az általános forgalmi adó, a vámok, a jövedéki adók és a kötelező társadalombiztosítási járulékok, valamint a hatóságok által kiállított dokumentumok díjai.

Kinek kell adatot szolgáltatnia?

Főszabály szerint az adótervezésben közreműködőnek (adótanácsadónak, könyvelőnek) kell adatot szolgáltatnia, illetve bizonyos esetekben az érintett adózónak.

A jogszabály további részletszabályokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy kinek kell benyújtania az adatszolgáltatást. Pl. amennyiben adótanácsadó dolgoz ki egy adózási konstrukciót, abban az esetben fő szabályként a tanácsadó, amennyiben a társaság „házon belül” készít egy konstrukciót, akkor saját magának kell azt bejelentenie.

Minden esetben Magyarországon kell teljesíteni az adatszolgáltatást?

Ha egy közreműködőnek nemcsak Magyarországon, hanem más EU tagállamban is adatszolgáltatási kötelezettsége keletkezik egy konstrukció vonatkozásában, akkor kell az adatszolgáltatást Magyarországon teljesítenie, ha Magyarország az összes többi tagállam előtt szerepel a törvényben meghatározott prioritási listában.

Fő szabályként itt is elmondható, hogy akkor van Magyarországon bejelentési kötelezettség, amennyiben az adótervezésben közreműködő adóügyi illetőséggel rendelkezik Magyarországon. A törvény speciális szabályokat ír elő amennyiben a konstrukcióban több közreműködő vagy több érintett adózó van.

Mikor kell adatot szolgáltatni?

Ahogy korábban jeleztük, meglévő konstrukciókkal kapcsolatos egyszeri adatszolgáltatás esetén 2021. február 28-ig kell adatot szolgáltatni azokról az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó határokon átnyúló konstrukciókról, amelyek végrehajtásának első lépése 2018. június 25. és 2020. június 30. közé esett.

Új konstrukciókkal kapcsolatos folyamatos adatszolgáltatás esetén a konstrukciót kidolgozó, forgalmazó, azt elérhetővé tevő adótervezésben közreműködő esetén az adatszolgáltatás határideje az alábbi időpontok közül a legkorábbitól számított 30 nap:

• azt a napot követő nap, amikor az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukció végrehajtás céljából elérhetővé vált,
• azt a napot követő nap, amikor az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukció végrehajtásra kész, vagy
• az a nap, amikor az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukció végrehajtásának első lépésére sor került.

Könyvelési tevékenységet végző társaságunk folyamatos adminisztrációs szolgáltatást nyújt EU székhellyel rendelkező társaságnak. Erről is kell adatot szolgáltatni?

Amennyiben a szolgáltatás jellege ún. rutinszolgáltatásnak minősül, abban az esetben nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy nem valósul meg ennek keretében olyan szolgáltatás, amely ismertetőjegyei alapján adatszolgáltatásra kötelezettséget eredményez, mindazonáltal ennek megítélése minden esetben a tények és körülmények mérlegelésének függvénye.

Honnan tudom megítélni, hogy egy konstrukció bejelentésköteles vagy sem?

Ennek a kérdésnek a megválaszolása a legösszetettebb.

Az adatszolgáltatási kötelezettség legfontosabb eleme az ismertetőjegy, amely a határokon átnyúló konstrukció olyan jellemzője, amely adókikerülés kockázatára utalhat. Tekintettel arra, hogy az adatszolgáltatási kötelezettség célja az adóhatóságok tájékoztatása az olyan konstrukciókról, amelyekben adóelkerülési kockázat merülhet fel, ezért az ismertetőjegyek meglehetősen tágak, hogy valamennyi kockázatot rejtő konstrukció azonosítható legyen. Ennek azonban az az eredménye, hogy több esetben nem agresszív adótervezésre használt konstrukciót is jelenteni szükséges azért, mert az olyan ismertetőjegyet tartalmaz, amely a jogszabályban szereplő kategóriák valamelyikében szerepel.

Az adatszolgáltatási kötelezettséghez nem szükséges adóelkerülési célzat, vagy tényleges adóelkerülés, és önmagában az adatszolgáltatásból nem lehet arra következtetni, hogy bármilyen adószabály megsértésére sor került volna.

Az ismertetőjegyek 2 csoportba sorolhatók az alapján, hogy azok önmagukban, vagy a főelőny teszttel együtt alkalmazandók. Az ismertetőjegyek egy részénél a kockázat olyan mértékű, amely önmagában elegendő ahhoz, hogy a határon átnyúló konstrukciók esetében adatszolgáltatási kötelezettséget keletkeztessen. Vannak olyan ismertetőjegyek, amelyek önmagukban még túl általánosak és távoli kockázatot jeleznek, így ezek esetében a főelőny tesztnek való megfelelés is feltétel az adatszolgáltatási kötelezettség keletkezéséhez.

A jogszabály az ismertetőjegyeket A, B, C, D, E pontokba sorolja, melyek vonatkozásában további alpontok találhatók.

Az „A” és „B” ismertetőjegyek közül valamennyi, míg a „C” ismertetőjegyek közül bizonyos esetben szükséges a főelőny teszt lefolytatása.

Ezekben az esetekben adatszolgáltatási kötelezettség csak akkor keletkezik, ha a határokon átnyúló konstrukció valamelyik fenti ismertetőjegynek, valamint a főelőny tesztnek is megfelel.

A többi ismertetőjegy esetében viszont nem szükséges a főelőny tesztet lefolytatni, az ismertetőjegynek való megfelelés önmagában elegendő az adatszolgáltatási kötelezettség keletkezéséhez.

Mi értünk főelőny teszt alatt?

A főelőny teszt egy objektív teszt, amely a konstrukció eredményeként elérhető adóelőny mértékét és jelentőségét méri össze a konstrukcióval elérhető más – például üzleti – előnyökkel.

Az összehasonlítást a konstrukciónak és az abból várható előnyök körének összefüggésében kell elvégezni. Ha egy ilyen összehasonlítást követően kiderül, hogy a konstrukció eredményeként várható adóelőny a főelőny vagy az egyike a főbb előnyöknek, akkor a teszt szerinti követelmény teljesül.

Amennyiben azonban a konstrukció eredményeként várható adóelőny csupán egy olyan mellékes előny, amely kapcsolódik ugyan a teljes konstrukcióhoz, de nem tekinthető az egyik fő előnyének, akkor a teszt nem teljesül.

Abban az esetben kell a főelőny tesztet teljesültnek tekinteni, ha a konstrukció valószínűleg nem valósulna meg az elérni szándékozott adóelőny nélkül.

A fentiek alapján is látható, annak megítélése, hogy egy-egy konstrukció bejelentésköteles vagy sem, több szempontot is figyelembe kell venni.

Milyen esetleges szankció merülhet fel az adatszolgáltatás nem teljesítése esetén?

Vélhetően az adóhivatal az adatszolgáltatások esetleges elmaradása esetén nem fog azonnal szankcióval élni, azonban tisztában kell lennünk azzal, hogy az adatszolgáltatási, valamint értesítési kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hibás, valótlan tartalmú vagy hiányos teljesítése esetén az adóhatóság az adatszolgáltatásra vagy értesítésre kötelezettet 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.

Az adóhatóság 5 millió forintig terjedő mulasztási bírságot állapíthat meg, ha az adatszolgáltatásra vagy értesítésre kötelezett az adókötelezettség jogszerű teljesítésére való adóhatósági felhívás határidején belül nem, vagy nem jogszerűen teljesíti kötelezettségét.

Amennyiben a téma vonatkozásban további kérdés merül fel, javasoljuk a Pénzügyminisztérium által kiadott tájékoztató áttekintését, illetve annak átgondolását, hogy 2018. június 25-től társaságuknál megvalósult-e olyan konstrukció, amely esetlegesen bejelentésköteles lehet.

További kérdésekkel kapcsolatban keressék szakértőinket bizalommal.