Globális társasági minimumadó: lesz vagy nem lesz?
Az utóbbi napokban sorra számoltak be a világ vezető hírportáljai, arról, hogy a fejlett országok G7 csoportja egyre közelebb van azon megállapodáshoz, amely alapján bevezetésre kerülhet az ún. globális társasági minimumadó. Az egyeztetések alapján vélhetően már június elején akár egységes álláspontot alakíthat ki a G7 csoport.
Ez a megállapodás jó alapot jelenthet ahhoz, hogy az OECD és a G20-as csoport későbbi (vélhetően őszi) tárgyalásain is egységes álláspontra jussanak a globális minimumadó bevezetésével kapcsolatban.
De miről is szól a globális minimumadó koncepció?
Mindenek előtt fontos megemlíteni, hogy a társasági adókulcsok, illetve az adóalapok harmonizációja már jó néhány éve napirenden van az EU-ban is. Jó példa erre a közös konszolidált társaságiadó-alap (KKTA, angolul Common Consolidated Corporate Tax Base – CCCTB) koncepciója. Ezért is lehet érdekes, vajon a G7-eknek sikerül-e megállapodást kötniük, amely alapján a OECD is tovább tud dolgozni a globális minimumadó terven.
Az OECD 2019 óta dolgozik a globális minimumadó szabályozás koncepcióján. A javaslatokban legalacsonyabb adómértékként 12,5%-os adókulcsot irányoztak elő, azonban a jelenlegi G7-es találkozón a 15 százalékos társasági adókulcs tűnik a legvalószínűbbnek. Fontos megjegyezni, hogy ez az adómérték nem a névleges, hanem az ETR-re, azaz az effektív adókulcsra vonatkozna. (Összehasonlításképpen Magyarországon jelenleg 9% a társasági adó mértéke, míg az effektív adómérték ennek majdnem csak a fele, kétharmada 5-5,5%, figyelemmel az igénybe vehető adóalap- és adókedvezményekre.)
A tervezet alapján megszűnhet az államok közötti társasági adó verseny, amely azon egyszerű koncepción alapszik, hogy ha egy multinacionális vállalatcsoport pl. magyarországi leányvállalata által Magyarországon megfizetett adó nem éri el a globális minimum mértékét, akkor a két adókulcs közötti különbözetet az anyavállalat országa (pl. USA) szedheti be. Amennyiben az USA is alacsonyabb adókulcsot alkalmazna (amire nincsen sok esély, mert Joe Biden javaslata alapján ennek 15% helyett legalább 21%-nak kellene lennie), abban az esetben a többi leányvállalat államainak lenne lehetősége az adó beszedésére.
Ez tehát a magyarországi 9%-os társasági adómérték esetén az jelenté, hogy mivel az adott leányvállalat alacsonyabb adóterheléssel rendelkezik, mint a globális minimumadó terhelése, ezáltal Magyarország más államok költségvetésébe engedné át a társasági adót. (Még magasabb átengedett adóösszeggel számolhatunk amennyiben a fentiekben említett 5,5%-os ETR-rel számolunk a névleges, 9 százalékos társasági adó mérték helyett.
A tervezettel kapcsolatban még számos nyitott kérdés van, hiszen az adókulcs önmagában nem irányadó, legalább ilyen fontos kérdés magának az adóalapnak a meghatározása is.
Mi Magyarország álláspontja a kérdésben?
A Kormány holnapján a mai napon megjelent tájékoztatás szerint: „Magyarország nem járul hozzá semmilyen adóemeléshez, így a globális minimumadó bevezetéséhez sem – mondta a Magyar Nemzetnek Tállai András.”
A tájékoztató alapján a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára elmondta, hogy „míg a magyar kormány a terhek mérséklésével indítja újra a gazdaságot, addig a nemzetközi színtér egyik legfontosabb törekvése, az úgynevezett globális minimumadó kialakítása adóemelést szorgalmaz, és az elképzelést az amerikai elnök is támogatja. A szabály megalkotásának alapgondolata eredetileg az volt, hogy az államok egységes szabályok mentén adóztathassák meg a digitális óriásvállalatokat, de ma már inkább arról van szó, hogy egységes minimumkulcsot határozzanak meg a társasági adózásban. Joe Biden kormánya a közelmúltban 21 százalékot emlegetett lehetséges globális adókulcsként, és efféle szabályrendszeren a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet is dolgozik.
Tállai András leszögezte: Magyarország nem járul hozzá semmilyen globális adó bevezetéséhez. „Egyszerűen nem áll módunkban adóemelést támogatni, akkor sem, ha az ötletnek befolyásos támogatói akadnak” – fogalmazott. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy Magyarország nem mond le gazdasági szuverenitásának egyik legfontosabb eleméről, az adómeghatározás jogáról. Úgy vélte, a globális minimumadó ötlete több magas adót szedő gazdasági nagyhatalomnak is érdekében áll, mert számukra hátrányos a nemzetközi adóverseny, gondot jelentenek nekik az átlátható szabályokat kialakító és érdemi fejlődést felmutató, de alacsony adókat szedő államok.”
Az, hogy a globális társasági minimumadó be lesz-e vezetve vagy sem – álláspontunk szerint – nem kérdés, csupán annak az időpontja és mértéke. Az, hogy Magyarország továbbra is fenntartja-e / fenn tudja-e tartani álláspontját, vélhetően az OECD és a G20-as csoport őszi tárgyalása során ki fog derülni.