Szja-tervezés: az öngondoskodáson is nyerhetünk

Habár az utóbbi hetekben a személyi jövedelemadóhoz kapcsolódóan visszajáró összeg kapcsán a gyermeket nevelő magánszemélyek adóvisszatérítése került előtérbe, érdemes szem előtt tartanunk az adótervezés során azokat a jóváírásokat is, amelyeket a jogalkotó az öngondoskodás ösztönzésére biztosít a magánszemélyeknek.

A szabályozás lényege

Az Szja tv. 44/A-44/F. §-ai lehetővé teszik, hogy

• az összevont adóalap adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó részéből
• a magánszemély a megjelölt körbe tartozó öngondoskodásra fordított összegek után, az öngondoskodás céljaira
• meghatározott összeg átutalásáról rendelkezzen.

Az összevont adóalap adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó része

• Rendelkezni kizárólag az a magánszemély tud, akinek van az adóévben összevont adóalap után fizetendő személyi jövedelemadója.
• A különadózó jövedelmek (pl. az ingatlanértékesítésből, árfolyamnyereségből származó jövedelem, kamatjövedelem) adójáról nem lehet rendelkezni, mivel ezek nem tartoznak az összevont adóalapba.
• Úgyszintén nem tud rendelkezni az, akinek nincs fizetendő adója, mert például
  • a családi kedvezménynek köszönhetően az összevont adóalapja nullára csökken,
  • a tevékenységi kedvezmény az adót csökkenti nullára,
  • kizárólag szja-mentes bevétele volt az adóévben,
  • de 2021-re az sem, akinek a gyerekeseknek járó családi adókedvezmény nullázza ki az adóját.
• A vállalkozói kivét illetve az átalányadózó egyéni vállalkozó átalányban megállapított jövedelme az összevont adóalapba tartozik, ezért egyéni vállalkozásból származó jövedelem esetén is lehetőség nyílhat az adóról történő rendelkezésre.
• Katás egyéni vállalkozó a katásként szerzett bevétele kapcsán viszont nem tud rendelkező nyilatkozatot tenni, mivel az nem az szja, hanem a kata rendszerében adóköteles.

Kedvezményezett öngondoskodási formák

A jogalkotó három nagy kategóriába tartozó, öngondoskodásra fordított összegek esetén biztosítja a jóváírás lehetőségét:

• az önkéntes kölcsönös biztosítópénztári (egészség- és önsegélyező pénztár, nyugdíjpénztár),
  • a nyugdíj-előtakarékossági és
  • a nyugdíjbiztosítási célokra fordított összegek után.

A jóváírást főszabály szerint a megjelölt öngondoskodási célt szolgáló számlára (önkéntes pénztári számla, NYESZ, nyugdíjbiztosító) kérheti a magánszemély, az csak kivételes esetekben (nyugdíjba vonulás, elhalálozás) utalható ki közvetlenül az ő vagy a kedvezményezett részére.

A rendelkezés felső korlátja

A jóváírható összegnek az egyes kategóriákban külön-külön is felső korlátot szabott a jogalkotó, és arra is figyelni kell, hogy többféle öngondoskodási forma párhuzamos alkalmazása esetén maximálva van az együttesen igénybe vehető összeg is.

Önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozat

• Befizetések:
  • Rendelkezési jog illeti meg a magánszemélyt az önkéntes kölcsönös pénztár(ak)ba az adóévben befizetett tagdíj, továbbá az egyéni számláján jóváírt munkáltatói hozzájárulás, támogatói adomány után.
  • A kedvezmény mértéke a pénztár által kiadott igazoláson szereplő, a rendelkezési jogosultságra jogosító összeg 20 százaléka, de legfeljebb 150 ezer forint.
  • A mástól kapott összegeknél figyelni kell arra, hogy ezek a jogviszonynak megfelelően munkaviszonyból származó jövedelemként vagy egyéb jövedelemként adókötelesek.
• Egyéb tételek: az önkéntes kölcsönös egészségpénztár, önsegélyező pénztár, egészség- és önsegélyező pénztár tagja által
  • a pénztárnál vezetett számlán legalább 24 hónapra lekötött összeg után további 10 százalék,
  • kapott prevenciós szolgáltatás után további 10 százalék

kedvezmény érvényesíthető.

• A befizetések és az egyéb tételek utáni kedvezmények együttes összege sem haladhatja meg a 150 ezer forintot.
• Ha a lekötés után igénybe vettük a jóváírást, de a 24 hónapon belül a lekötést akár részben is megszüntetjük (feltörjük), az ezen a címen igénybe vett kedvezményt 20 százalékkal növelt összegben kell visszafizetnünk.

Nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat

A nyugdíj-előtakarékossági számlára (NYESZ) befizetett összeg utáni kedvezmény

• 20 százalék,
• de legfeljebb az adóévben 100 ezer forint,
• annál a magánszemélynél, aki 2020. január 1. előtt tölti be a jogszabályok alapján reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, legfeljebb 130 ezer forint.

Nyugdíjbiztosítási nyilatkozat

A nyugdíjbiztosítási szerződés(ek)re befizetett összeg utáni kedvezmény

• 20 százalék,
• de legfeljebb az adóévben 130 ezer forint,
• a nyugdíjbiztosításhoz, mint alapbiztosításhoz kötött kiegészítő biztosítás(ok)ra befizetett összeg alapján nyugdíjbiztosítási nyilatkozat nem tehető,
• amennyiben az alapbiztosítás kockázati biztosítási díjrésze meghaladja az alapbiztosítás díjának 10 százalékát, akkor az alapbiztosítás kockázati biztosítási díjrésze alapján nyugdíjbiztosítási nyilatkozat nem tehető.

Együttes felső korlát

Ha a magánszemély az adója meghatározott részének átutalásáról önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatban, nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatban és nyugdíjbiztosítási nyilatkozatban is rendelkezik, az állami adó- és vámhatóság által átutalt összeg (együttesen) nem haladhatja meg a 280 ezer forintot.

Hogyan kezdjünk hozzá az adótervezéshez?

A fentiekre tekintettel első lépésben javasolt, hogy átgondoljuk mennyi személyi jövedelemadó kötelezettségünk van a 2020. év vonatkozásában.

Ezt követően vizsgáljuk meg, milyen és mekkora összegű adókedvezmények igénybe vételére vagyunk jogosultak.

Fontos megemlíteni, hogy az adókedvezmények igénybe vételének sorrendje is van, erre is tekintettel kell lenni.

E mellett érdemes átgondolni – főleg, aki a gyermeket nevelő magánszemélyek adóvisszatérítésével is élhet – van-e annyi szja kötelezettségük, ami „fedezetet” teremt az adóvisszatérítésre. Tehát pl. ha egy magánszemély havi munkajövedelme bruttó 400.000 forint, akkor annak éves szja kötelezettsége 720.000 forint. Amennyiben ez a magánszemély jogosult a gyermeket nevelő magánszemélyek adóvisszatérítésére, akkor ő jövőre (2022. február 15-ig) 809.000 forint adóvisszatérítésre lenne jogosult. Azért fontos, hogy csak lenne jogosult, hiszen az adóvisszatérítésnek nem csak a fent említett összeghatára van, hanem figyelemmel kell lenni arra, mennyi szja-t fizetett (vontak le) év közben a magánszemély(től). Erre tekintettel havi bruttó 400.000 forint bérjövedelem mellett maximálisan 720.000 forint adóvisszatérítésre lesz jogosult a magánszemély. Ez tehát azt jelenti, hogy egyéb adókedvezmények igénybe vételére nem lesz jogosult, így – adóoptimalizálási szempontok alapján – nem lesz értelme pl. önkéntes pénztárakba befizetni. Amennyiben egy magasabb jövedelmet nézünk, pl. havi egy millió forintos bruttó jövedelmet, abban az esetben nemcsak a gyermeket nevelő magánszemélyek adóvisszatérítése, hanem az összes öngondoskodási forma kihasználása is javasolt adózási szempontból is. Így nemcsak a teljes 809.000 forintos adóvisszatérítésre, hanem akár a fent említett 280.000 forintos adókedvezményre is jogosult lesz a magánszemély. Az említett teljes adóoptimalizálási lehetőséggel azonban már havi bruttó 605.000 forintos munkabér esetén is élni lehet.

A fent említett esetek is rávilágítanak arra, hogy mindenkinek a saját adófizetési és igénybe vehető adókedvezményei alapján kell kiszámolnia mi lehet számára a legoptimálisabb megoldás. A fenti egyszerű példában ugyanis a legtöbbek által igénybe vett családi kedvezménnyel sem számoltunk. E témában az adóhatóság által közzétett családi kedvezmény kalkulátort javasoljuk használni, amely a NAV honlapján itt érhető el.

Fontos megjegyezni, hogy erre az adótervezésre már csak néhány hét áll rendelkezésre, mert a pénztárak kizárólag akkor állítják ki a 2021. évre az adóigazolásokat, amennyiben a magánszemélyek befizetése még az idei évben beérkezik a pénztárakhoz.

Amennyiben a téma kapcsán további kérdés merül fel, szakértőink állnak rendelkezésre.