Megjelent az extraprofit adókról szóló kormányrendelet

Korábbi hírlevelünknek megfelelően 2022. június 4-én, szombaton megjelent az extraprofit adókról szóló kormányrendelet (197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet).

Az adóváltozások jelentős része ugyan a multinacionális vállalatokat terheli közvetlenül, azonban a Korm. rendelet változásai a kisebb vállalkozásokat és magánszemélyeket is érinthetik.

A Korm. rendeletben szereplő változásokat annak sorrendjében mutatjuk be a könnyebb áttekinthetőség érdekében.

A Korm. rendelet az alábbi adónemek vonatkozásában tartalmaz előírásokat és a legtöbbje már 2022. július 1-től hatályba lép, a bányajáradékkal kapcsolatos módosítások augusztus 1-től hatályosak.

1) Hitelintézet és pénzügyi vállalkozások különadója

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti hitelintézet és pénzügyi vállalkozás a  2022. és a  2023. adóévre vonatkozóan különadó önadózás útján történő megállapítására, bevallására és fizetésére kötelezett.

A különadó alapja a helyi adókról szóló törvény szerinti, az adóévet megelőző adóévi éves beszámoló alapján meghatározott nettó árbevétel.

A különadó mértéke

a) 2022-ben 10 százalék,

b) 2023-ban 8 százalék.

A  hitelintézet, a  pénzügyi vállalkozás a  2022. adóévre vonatkozó különadót 2022. október 10-ig külön nyomtatványon megállapítja, és az  adókötelezettséget 2022. október 10-ig és 2022. december 10-ig két egyenlő részletben megfizeti, a 2023. adóévre vonatkozó különadót 2023. június 10-ig külön nyomtatványon megállapítja, és az  adókötelezettséget 2023. június 10-ig, 2023. október 10-ig és 2023. december 10-ig három egyenlő részletben megfizeti.

2) Kőolajtermék-előállító különadója

A kőolajtermék-előállító a 2022. és a 2023. adóévre vonatkozóan különadó önadózás útján történő megállapítására, bevallására és megfizetésére kötelezett.

A  különadó alapja az  Oroszországi Föderációból származó kőolaj meghatározott világpiaci árkülönbözetének és a tárgyhónapban beszerzett, az Oroszországi Föderációból származó nyersolaj hordóban mért mennyiségének a szorzata.

A számítás menetét a Korm. rendelet tovább pontosítja.

A különadó mértéke 25 százalék.

A  kőolajtermék-előállító  e  kötelezettséget havonta, a  tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig állapítja meg, vallja be az  állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon, és fizeti meg. A  kőolajtermék-előállító első alkalommal a  2021. december 31-ét követően kezdődő, 2022. július 1-jét magában foglaló teljes adóévére alkalmazza, a 2022. január 1-je és 2022. július 1-je közötti időszak egyes hónapjaira fizetendő különadót 2022. szeptember 20. napjáig állapítja meg, vallja be és fizeti meg.

3) Villamos áram előállítást terhelő adó

E különadó önadózás útján történő megállapítására, bevallására és megfizetésére kötelezett – a  0,5 MW beépített teljesítőképességet meg nem haladó teljesítőképességű erőmű termelője kivételével –

a) a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a  kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról szóló 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: KÁT rendelet) hatálya alá tartozó kötelező átvételre jogosult termelő,

b) a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia kötelező átvételi és prémium típusú támogatásáról szóló 299/2017. (X. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: METÁR rendelet) hatálya alá tartozó kötelező átvételre jogosult termelő, és

c) a METÁR rendelet hatálya alá tartozó zöld prémium típusú támogatásra jogosult termelő,

ha a  KÁT rendelet szerinti mérlegkör tagsági, a  prémium támogatás vagy a  zöld prémium típusú támogatás igénybevételéhez szükséges szerződése a 2022. vagy a 2023. adóévben megszűnik, vagy ha a 2022. vagy a 2023. adóévben a kereskedelmi üzemét megkezdi, de nem köti meg a KÁT rendelet szerinti mérlegkör tagsági, prémium támogatási vagy zöld prémium típusú támogatás igénybevételéhez szükséges szerződést.

Mentes a kötelezettség alól a termelő a szilárd biomassza felhasználásával termelt villamos energia tekintetében.

A különadó alapját a Korm. rendelet részletesen levezeti az egyes kötelezettek vonatkozásában.

A különadó mértéke 65 százalék.

A termelő e különadó kötelezettséget főszabályként havonta, a  tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig megállapítja, az  állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon bevallja és megfizeti.

4) Tranzakciós illeték

A  befektetési vállalkozások továbbá a  a hitelintézetek a  KELER Központi Értéktár Zártkörűen Működő Részvénytársaság által kibocsátott ISIN azonosítóval rendelkező pénzügyi eszköz ügyfélszámla vagy saját számla javára történő vétele után tranzakciós illeték önadózás útján történő megállapítására, bevallására és fizetésére kötelezett.

A  tranzakciós illeték alapja a  pénzügyi eszköz ügyfélszámlán (értékpapírszámlán) jóváírt értéke (vételára), azzal, hogy amennyiben ezen érték külföldi pénznemben denominált, akkor a  Magyar Nemzeti Bank által közzétett, a teljesítési napon érvényes hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.

A tranzakciós illeték mértéke az illeték alapjának 0,3 százaléka, de vételenként legfeljebb 10 ezer forint. A tranzakciós illetékfizetési kötelezettség a pénzügyi eszköz vétele teljesítésének napján keletkezik.

Mentes az  e  kötelezettség alól a  pénzügyi eszköz vétele, ha a  befektetési szolgáltatást a  Magyar Államkincstár vagy a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény nyújtja.

A befektetési vállalkozás, a hitelintézet a tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget havonta, a teljesítési napot követő hónap 20. napjáig állapítja meg, és az  állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon 1000 forintra kerekítve vallja be és fizeti meg.

E  § rendelkezéseit első alkalommal a  2022. szeptember 20. napjáig esedékes tranzakciós illetékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni.

Megjegyzendő, hogy ezen adótétel bevezetése már az eddig alkalmazott pénzügyi tranzakciós illeték helyett is felmerült korábban, lényegében az értékpapír vásárlásokat fogja jelentős mértékben terhelni.

5) Légitársaságok hozzájárulása

Hozzájárulás-köteles lesz a  légiközlekedésről szóló a légi személyszállítási tevékenység. A hozzájárulás fizetésére kötelezett a földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezet.

A  hozzájárulás alapja a légi személyszállítási tevékenység keretében, a földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezet által kiszolgált légi jármű belföldről induló utasainak száma, a tranzit utasokat kivéve.

A hozzájárulás mértéke

a) ha az  utas végső úti célja az  Albán Köztársaság, az  Andorrai Fejedelemség, Bosznia-Hercegovina, az Észak-macedón Köztársaság, az Izlandi Köztársaság, a Koszovói Köztársaság, a Liechtensteini Fejedelemség, a  Moldovai Köztársaság, a  Monacói Hercegség, Montenegró, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, a Norvég Királyság, San Marino Köztársaság, a Svájci Államszövetség, Szerbia Köztársaság, Ukrajna és az Európai Unió területén található, utasonként 3900 forint,

b) az a) pontban meghatározottakon kívüli országokba végső úti céllal repülő utasonként 9750 forint.

A hozzájárulást azon induló utasok száma után kell az önadózás szabályai szerint megállapítani és szerint bevallani, akik esetében az indulás időpontja a  bevallási időszakra esik.

A hozzájárulás fizetésére kötelezett a hozzájárulás alapjának megállapítására alkalmas nyilvántartást vezet.

A hozzájárulás fizetésére kötelezett bevallási kötelezettségét a tárgyhót követő hónap 20. napjáig teljesíti az állami adó- és vámhatóság e célra rendszeresített elektronikus nyomtatványán.

A hozzájárulás fizetésére kötelezett a hozzájárulást a bevallás benyújtására előírt határnapig fizeti meg.

6) Cégautóadó változás

2022. július 1. és 2022. december 31. között – a  gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 17/E.  §-ától eltérően  – a  cégautóadó havi mértéke személygépkocsinként, a  személygépkocsi kilowattban kifejezett teljesítménye és környezetvédelmi osztályjelzése alapján az alábbiakban meghatározott összeg.

Ez alapján az adó mértéke jelentősen megemelkedik minden kategóriában.

Teljesítmény (kW)0-4 környezetvédelmi osztályjelzések esetén6-10 környezetvédelmi osztályjelzések esetén5, 14-15 környezetvédelmi osztályjelzések esetén
0-5030 500 forint16 000 forint14 000 forint
51-9041 000 forint20 000 forint16 000 forint
91-120 61 000 forint41 000 forint20 000 forint
120 felett81 000 forint61 000 forint41 000 forint
Cégautóadó havi mértéke

7) Gyógyszerforgalmazókat érintő különadó

A  biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a  gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló rendelkezésétől eltérően 2022-ben és 2023-ban a  gyógyszer forgalombahozatali engedélyének jogosultját, abban az  esetben pedig, ha az  belföldön forgalmazási tevékenységet nem végez, a  forgalmazóval kötött és az  állami adóhatóság által jóváhagyott megállapodás alapján a  forgalmazót, valamint a  tápszer társadalombiztosítási támogatása iránt kérelmet benyújtót, ha az  nem azonos a  tápszer forgalmazójával, a  forgalmazót valamennyi közfinanszírozásban részesülő, gyógyszertárban forgalmazott gyógyszere, tápszere után – a gyógyszerek és az anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerekről szóló jogszabály szerinti tápszerek kivételével – a  tárgyhavi vényforgalmi adatok alapján adódó társadalombiztosítási támogatásnak a  termelői árral vagy importbeszerzési árral arányos (termelői  ár/fogyasztói  ár) részére a  10 ezer forintot meg nem haladó termelői áras gyógyszerek esetén 20  százalékos, a  10 ezer forintot meghaladó termelői áras gyógyszerek esetén 28 százalékos mértékű befizetési kötelezettség terheli.

A fentieket első alkalommal a 2022. július 20. napjáig esedékes befizetési kötelezettségre kell alkalmazni.

8) Feldolgozóipari (bioetanol) gyártókat érintő változások

A  távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló törvénytől eltérően a  2022. és a  2023. adóévre vonatkozóan a  feldolgozóipari gyártó is az  energiaellátók jövedelemadója alanyának minősül.

A Korm. rendelet ennek kapcsán definiálja a feldolgozóipari gyártót, a bioetanol gyártót, a keményítő, keményítőtermék gyártót, továbbá a napraforgóolaj gyártót.

A Távhő. törvénytől eltérően a feldolgozóipari gyártó a 2022. adóévre fizetendő adóelőlegét a 2022. adóévre várható fizetendő adó alapján önadózás útján állapítja meg, az állami adóhatóság által rendszeresített külön nyomtatványon 2022. szeptember 20-áig bevallja, és 2022. szeptember 20. napjával kezdődően havonta egyenlő részletekben megfizeti minden hónap 20. napjáig.

A Távhő. törvénytől eltérően a feldolgozóipari gyártó a 2023. adóévre fizetendő adóelőlegét a 2023. adóévre várható fizetendő adó alapján önadózás útján állapítja meg, az állami adóhatóság által rendszeresített külön nyomtatványon 2023. január 20-áig bevallja, és havonta egyelő részletekben megfizeti minden hónap 20. napjáig.

A  feldolgozóipari gyártó első alkalommal a  2021. december 31-ét követően kezdődő, 2022. július 1-jét magában foglaló teljes adóévére alkalmazza.

9) Az egyszerűsített foglalkozást érintő változások

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény (a továbbiakban: Efo tv.) alapján a filmipari statiszta alkalmi munkából származó napi nettó jövedelme nem haladhatja meg a hónap első napján érvényes minimálbér 12 százalékát.

Az Efo tv. 8. § (2) bekezdésétől eltérően az egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkáltató által fizetendő közteher mértéke

a) az  Efo tv. 7.  § (2)  bekezdés a)  pontja esetén a  munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként a hónap első napján érvényes minimálbér 0,5 százaléka,

b) az  Efo tv. 7.  § (2)  bekezdés b)  pontja esetén a  munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként a hónap első napján érvényes minimálbér 1 százaléka,

c) az  Efo tv. 2.  § 8.  pontjában meghatározott filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglakoztatása esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként a minimálbér 3 százaléka, azzal, hogy a mértéket száz forintra kerekítve kell meghatározni.

Az Efo tv. 10. § (2) bekezdésétől eltérően a nyugellátás számítási alapja is változik.

Az állami adó- és vámhatóság 2022. július 10-éig honlapján közzéteszi a 10. § szerinti közteher-mértékeket, valamint a 9. § szerinti összeget és a nyugellátás 11. § szerint meghatározott alapját.

10) Népegészségügyi termékadó változása

A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Neta tv.) 6. §-ától eltérően az adó összegét a 2. melléklet szerinti táblázatban meghatározott adómérték alkalmazásával kell megállapítani.

Erre tekintettel számos élelmiszer adója emelkedik. A cukros üdítők utáni adóterhek több, mint 50%-kal, az energiaitalok adóterhe 30 %-kal. Szintén emelkedik a sós snackek, az ízesített sörök és alkoholos frissítők adóterhe is.

11) Távközlési adót érintő változások

A  távközlési adóról szóló törvény szerinti adófizetési kötelezettség mellett, a  Magyarországon az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 188. § 16. pontja szerinti elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó személynek a  2022. július 1-jét magában foglaló adóévére – az  adóköteles tevékenységét 2022. július 1-jét követően kezdő adóalany esetén a  2022. július 1-jét követően kezdődő adóévére – és a 2023-ban kezdődő adóévére az adott adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napjáig távközlési pótadót kell megállapítani, fizetni és bevallani az  állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon.

A  pótadó alapja a  2022. július 1-jét magában foglaló adóévben – az  adóköteles tevékenységét 2022. július 1-jét követően kezdő adóalany esetén a  2022. július 1-jét követően kezdődő adóévben – az  ezen adóévi, a  2023-ban kezdődő adóévben a  2023-ban kezdődő adóévi, az  (1)  bekezdés szerinti tevékenységből származó, a  helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerinti nettó árbevétel.

A távközlési pótadó az adóalap

a) 1 milliárd forintot meg nem haladó része után 0 százalék,

b) 1 milliárd forintot meghaladó, de 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék,

c) 50 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 3 százalék,

d) 100 milliárd forintot meghaladó része után 7 százalék.

A kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok pótadóját úgy kell megállapítani, hogy az  egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok nettó árbevételét össze kell adni, és az eredmény alapulvételével kiszámított összeget az  egyes adóalanyok között olyan arányban kell megosztani, mint amilyen arányt az  általuk elért nettó árbevétel az  egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok által elért összes nettó árbevételben képvisel.

Az adóalanynak

a) 2022. november 30-ig a  2022. július 1-jét magában foglaló adóévre a  2021-ben kezdődő adóévben elért nettó árbevétel alapján a fenti adómértékkel, megállapított összegű;

b) a  2023-ban kezdődő adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig a  2023-ban kezdődő adóévre a  2022. évre megállapított pótadóval egyező összegű pótadóelőleget kell megállapítani, megfizetni és – az  állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon  – bevallani.

12) A pénzügyi tranzakciós illeték változása

A  pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvénytől (a továbbiakban: Pti. tv.) eltérően a  Pti. tv.-t a pénzforgalmi szolgáltatási, a hitel- és pénzkölcsönnyújtási, a pénzváltási, a pénzváltás-közvetítési tevékenységeket Magyarországon határon átnyúló szolgáltatásként végző személyekre is – az e §-ban meghatározott eltérésekkel – alkalmazni kell.

A Magyarországon határon átnyúló szolgáltatást végző személy a Magyarországon határon átnyúló szolgáltatásként végzett műveleteire a  Pti. tv.-nek a  Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatóra, pénzforgalmi szolgáltatónak nem minősülő, hitelt és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi intézményre, pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézetre, pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítőre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza.

A Magyarországon határon átnyúló szolgáltatást végző személy állami adóhatósági nyilvántartásba vétele érdekében az  állami adóhatóság által rendszeresített külön nyomtatványon köteles az  állami adóhatósághoz bejelentkezni 2022. szeptember 1-ig, ha e  § rendelkezései alapján a  tranzakciós illetékfizetési kötelezettség alanyává válik 2022. július 1-jétől.

Ha a Magyarországon határon átnyúló szolgáltatást végző személy 2022. július 1-jét követően válik a  tranzakciós illetékfizetési kötelezettség alanyává, az alannyá válás napját követő hónap 1. napjáig kell bejelentkeznie az állami adóhatósághoz.

Az  állami adóhatóság a  bejelentkezés alapján nyilvántartásba veszi a Magyarországon határon átnyúló szolgáltatást végző személyt.

A  pénzügyi tranzakciós illeték mértéke bizonyos kivétellel a  pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,3 százaléka, de fizetési műveletenként legfeljebb 10 ezer forint (korábban ez maximum 6.000 Ft volt tranzakciónként).

A pénzügyi tranzakciós illeték mértéke a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,3 százaléka, de fizetési műveletenként legfeljebb 10 ezer forint átutalásonként, illetve kifizetésenként, ha a  tranzakciós illetékfizetésre a  Posta Elszámoló Központot működtető intézmény kötelezett.

A törvény változására tekintettel a banki átutalás maximális értéke 10 ezer forintra emelkedik és legalább ilyen fontos változás, hogy a tranzakciók után a Revolut és a Wise is illetékfizetésre lesz kötelezett.

13) A biztosítókat terhelő különadó változása

A  biztosítási adóról szóló 2012. évi CII. törvény (a továbbiakban: Bizta tv.) szerinti biztosító a  2022. július 1. és 2023. december 31. közötti időszakra biztosítási pótadó fizetésére köteles.

A pótadó alapja

a) a Bizta tv. szerinti biztosítási szolgáltatás nyújtásából származó, valamint

b) a  biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 2.  melléklete szerinti biztosítási ágazatokba tartozó biztosítási szolgáltatás nyújtásából származó, Bizta tv. szerinti biztosítási díj  összege.

A pótadó mértéke a 2022. július 1. és 2022. december 31. között keletkezett adóalap esetén

a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti adóalaprész

aa) 1 milliárd forintot meg nem haladó része után 4 százalék,

ab) 1 milliárd forintot meghaladó, de 18 milliárd forintot meg nem haladó része után 8 százalék,

ac) 18 milliárd forintot meghaladó része után 14 százalék, valamint

 b) a (2) bekezdés b) pontja szerinti adóalaprész

ba) 1 milliárd forintot meg nem haladó része után 2 százalék,

bb) 1 milliárd forintot meghaladó, de 18 milliárd forintot meg nem haladó része után 3 százalék,

bc) 18 milliárd forintot meghaladó része után 6 százalék.

A pótadó mértéke a 2023. január 1. és 2023. december 31. között keletkezett adóalap esetén

a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti adóalaprész

aa) 2 milliárd forintot meg nem haladó része után 2 százalék,

ab) 2 milliárd forintot meghaladó, de 36 milliárd forintot meg nem haladó része után 4 százalék,

ac) 36 milliárd forintot meghaladó része után 7 százalék, valamint

b) a (2) bekezdés b) pontja szerinti adóalaprész

ba) 2 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék,

bb) 2 milliárd forintot meghaladó, de 36 milliárd forintot meg nem haladó része után 1,5 százalék,

bc) 36 milliárd forintot meghaladó része után 3 százalék.

A biztosítónak

a) 2022. november 30-ig a  2021. július 1-jétől 2022. június 30-ig elszámolt biztosítási díj alapulvételével a (3) bekezdés szerinti adómértékkel, a (7) bekezdésre figyelemmel számított,

b) 2023. május 31-ig a  (3)  bekezdés szerinti adómértékkel számított, 2023. január 31-ig bevallandó pótadóval egyező összegű pótadóelőleget kell megállapítani, megfizetni és – az  állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon – bevallani.

A biztosítónak a pótadót 2023. január 31-ig, illetve 2024. január 31-ig kell megállapítania, megfizetnie és – az  állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon – bevallania.

Ha a  megfizetett pótadóelőleg összege több, mint a  pótadó bevallott összege, a különbözetet az adóalany a pótadóbevallás benyújtásának napjától igényelheti vissza az adózás rendjéről szóló törvény adóvisszatérítési szabályai alapján. A kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyok adóját úgy kell megállapítani, hogy az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok adóalapját össze kell adni, és az  eredmény alapulvételével kiszámított összeget az egyes adóalanyok között olyan arányban kell megosztani, mint amilyen arányt az általuk elért adóalap az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok által elért összesített adóalapban képvisel.

14) Jövedéki adó változás

A  jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény az  adó mértéke a  fűtőolajra tüzelő-, fűtőanyagkénti kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén 5375 forint/ezer kilogramm.

Az adó mértéke az LPG-re egyéb motorikus célú kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén 14 685 forint/ezer kilogramm.

Az  adó mértéke a  földgázra közúti járművek üzemanyagakénti kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén 32 forint/nm3, egyébként 0,3492 forint/kWh.

Az adó mértéke a villamos energiára 358,50 forint/megawattóra.

Az adó mértéke a szénre 2905 forint/ezer kilogramm.

Az adó mértéke a kisüzemi sörfőzdében előállított sörre 900 forint/ hektoliter/tényleges alkoholtartalom fok. Az  adó mértéke más sörre 1800 forint/hektoliter/tényleges alkoholtartalom fok.

Az adó mértéke a habzóborra 18 100 forint/hektoliter.

Az  adó mértéke a más egyéb csendes erjesztett italra 10 900 forint/ hektoliter. Az adó mértéke az egyéb habzó erjesztett italra 18 100 forint/hektoliter.

Az adó mértéke a köztes alkoholtermékre 28 100 forint/hektoliter.

A  Jöt. 132.  § (2)  bekezdés a)  pont ab)  alpontjától eltérően az  adó mértéke a  bérfőzött párlatra 565 840 forint/ hektoliter tiszta szesz. Az  adó mértéke az  alkoholtermékre 565 840 forint/hektoliter tiszta szesz.

Az  adóraktár engedélyese az  általa a  2022. június 30-án hatályos szabályoknak megfelelően nyújtott jövedéki biztosítékot az  e  bekezdés szerint megállapított adóterhet viselő termék után 2022.  december 31-ig egészíti ki a  Jöt. 21.  §-ában meghatározott összegre, és a  kiegészítésig terjedő időszakban nem alkalmazandó a Jöt. 15. § (7) bekezdése és a Jöt. 21. § (9) bekezdése.

A Jöt. 145. § (1) bekezdés a)–g) pontjától eltérően a jövedéki adó mértéke

a) a cigarettára

aa) a  2022. július 1. és 2022. december 31. közötti időszakban 27 800 forint/ezer darab és a kiskereskedelmi eladási ár 23,5 százaléka, de legalább 40 800 forint/ezer darab,

ab) 2023. január 1-jétől 29 500 forint/ezer darab és a  kiskereskedelmi eladási ár 24 százaléka, de legalább 41 800 forint/ezer darab,

b) a szivarra, a szivarkára

ba) a 2022. július 1. és 2022. december 31. közötti időszakban a kiskereskedelmi eladási ár 14 százaléka, de legalább 4 620 forint/ezer darab,

bb) 2023. január 1-jétől a kiskereskedelmi eladási ár 14 százaléka, de legalább 4 840 forint/ezer darab,

c) a finomra vágott fogyasztási dohányra és az egyéb fogyasztási dohányra

ca) a 2022. július 1. és 2022. december 31. közötti időszakban 24 780 forint/kilogramm,

cb) 2023. január 1-jétől 25 960 forint/kilogramm,

 d) a töltőfolyadékra

da) a 2022. július 1. és 2022. december 31. közötti időszakban 31,5 forint/milliliter,

db) 2023. január 1-jétől 33 forint/milliliter,

e) az új dohánytermék-kategóriák dohányt tartalmazó vagy dohánnyal együtt fogyasztott

 ea) egyszer használatos termékeire 2022. július 1-jétől 35 forint/darab (szál),

eb) folyadékára 70 forint/milliliter,

f) a füst nélküli dohánytermékre

fa) a 2022. július 1. és 2022. december 31. közötti időszakban 24 780 forint/kilogramm,

fb) 2023. január 1-jétől 25 960 forint/kilogramm,

g) a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termékre

ga) a 2022. július 1. és 2022. december 31. közötti időszakban 24 780 forint/kilogramm,

gb) 2023. január 1-jétől 25 960 forint/kilogramm.

14) A kiskereskedelmi adót érintő változások

A  2022. július 1-jét magában foglaló adóévben a  kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV.  törvény szerinti adóköteles tevékenységet végző adóalanynak főszabályként 2022. november 30-ig egyszeri, a  2021. évben kezdődő adóéve – több, a 2021. évben kezdődő adóév esetén a 2021. évben kezdődő utolsó adóéve – kiskereskedelmi adójának az adóéve naptári napjai alapján 365 napra számított (évesített) összege 80 százalékával azonos összegű kiskereskedelmi pótadót kell megállapítania, megfizetnie és – az  állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon – bevallania.

Az  az  adóalany, amelynek nincs a  2021. évben kezdődő adóéve, a  Kiskeradó tv. szerint a  2022. évben kezdődő adóévéről benyújtandó bevallással egyidejűleg a  2022. évben kezdődő adóéve – több, a 2022. évben kezdődő adóév esetén a  2022. évben kezdődő utolsó adóéve – adójának az  adóéve naptári napjai alapján 365 napra számított (évesített) összege 80 százalékával azonos összeget köteles pótadóként megállapítani, megfizetni és – az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon – bevallani.

A  2022. július 1-jét követően kezdődő, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén a  fizetendő kiskereskedelmi adó összege az adóévi, Kiskeradó tv. szerinti adóalapnak naptári napi időarányosítással 365 napos időszakra számított összege alapján a  Kiskeradó tv. 6.  §-a szerint, a  2023-ban kezdődő adóévtől a  (2)  bekezdés szerint megállapított adóösszegnek az adóév naptári napjaival arányos része.

A Kiskeradó tv. 6. §-ától eltérően az adózó 2023-ban kezdődő adóévében a következő adómértéket kell alkalmazni az adó megállapítása során:

a) az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 0 százalék,

b) az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15 százalék,

c) az adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék,

d) az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után 4,1 százalék.

15) Bányajáradékot érintő változás

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 20. § (3) bekezdés a), b) és c) pontjától eltérően a  bányajáradék mértéke a  2022. és a  2023. évben a  hatósági engedély alapján kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége után keletkező értéknek

a) a termelési műszaki üzemi terv alapján 2008. január 1. előtt üzemszerűen termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt kőolaj és földgáz esetében – a Bt. 20. § (3) bekezdés d) és e) pontjában foglalt kivétellel – 48 százaléka,

b) az 1998. január 1. előtt termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt és szabadáron értékesített földgáz esetében 42 százaléka, amennyiben a bányajáradék Bt. 20. § (3) bekezdés b) pont ba) alpontja szerint számított mértéke a 42 százalékot nem éri el,

c) a próbatermelés során, valamint a  termelési műszaki üzemi terv alapján 2008. január 1. után üzemszerűen termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt kőolaj és földgáz esetében – a  Bt. 20.  § (3)  bekezdés d) és e) pontjában foglalt kivétellel – 36 százaléka.

Az 1998. január 1. előtt termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt és az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók ellátása érdekében értékesített földgáz esetében a Bt. 20. § (3) bekezdés b) pontját kell alkalmazni.

A Bt. 20.  § (4a)  bekezdésétől eltérően, ha a  TTF földgáz tőzsdei jegyzésárának a  havi átlaga a  18 EUR/MWh-t meghaladja, földgáz esetében a 22. § (1) bekezdés a), b) és c) pontja és az 1998. január 1. előtt termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt és az  egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók ellátása érdekében értékesített földgáz esetében a Bt. 20. § (3) bekezdés b) pontja szerinti bányajáradék mértéke L%-kal, de legfeljebb 6%-kal emelkedik, ahol L = Jalap × (PTTF – 18 EUR/MWh) × 3,2%, L: a  bányajáradék-növekedés százalékos mértéke (%); Jalap: a  bányajáradék 22.  § (1)  bekezdés a), b) és c)  pontja, és az  1998. január 1. előtt termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt és az  egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók ellátása érdekében értékesített földgáz esetében a Bt. 20. § (3) bekezdés b) pontja szerinti mértéke (%); PTTF: a TTF földgáz bevallási időszak napi jegyzésárainak számtani átlaga (EUR/MWh).

A bányajáradék számítási szabályait bizonyos eltérésekkel kell alkalmazni.

A  kőolaj és szénhidrogén földgázra (a továbbiakban együtt: szénhidrogén) megállapított mezők esetében –  a  Bt.  20.  § (3)  bekezdésében meghatározott kategóriánként – a  bányavállalkozó – a  (3)  bekezdés szerinti kivétellel  – a 2022. és a 2023. évben legalább a  2021. évben kitermelt mennyiséggel azonos mennyiségű szénhidrogént köteles kitermelni.

A  bányavállalkozó nem köteles a  (2)  bekezdés szerinti kitermelési mennyiség kitermelésére, ha annak műszaki, illetve földtani akadálya van, vagy vis maior helyzet adódott. Az  akadály vagy a  vis maior fennállásának megállapítását a bányafelügyelettől kell kérelmezni, a kérelem alapjául szolgáló indokok bemutatásával.

A  bányafelügyelet a  (3)  bekezdés szerinti kérelem alapján, ha az  abban foglalt indokok fennállnak, megállapítja az  akadály vagy a  vis maior fennállásának tényét és a  kérelmező bányavállalkozóra vonatkozó csökkentett kitermelési mennyiséget. A bányafelügyelet a megalapozatlan kérelmet elutasítja.

***

Fenti tájékoztatónk figyelemfelhívás céljából készült, így minden érintettnek javasoljuk a Korm. rendelet alapos áttanulmányozását. Kérdés esetén forduljanak szakértőinkhez bizalommal.

A Korm. rendelet nem tartalmaz rendelkezést a korábban felfüggesztett reklámadó vonatkozásában, továbbá a KATA-s vállalkozásokat érintő változásokkal kapcsolatban sem tartalmazott információt.

Ez a weboldal is sütiket használ!
A kényelmes böngészési élmény érdekében sütiket használunk a tartalom és a közösségi funkciók biztosításához, a weboldal forgalmunk elemzéséhez és reklámozás céljából. A weboldalon megtekintheti az Adatkezelési és Süti Tájékoztatónkat (PDF).
Szükséges:
Az weboldal működéséhez elengedhetetlenül szükséges sütik. Ezek nélkül a weboldalt nem lehet megtekinteni.
Statisztikai:
A weboldal statisztikáinak elemzésével tudjuk weboldalunkat hatékonyabbá tenni, hogy a lehető legmagasabb felhasználói élményt nyújtsuk kedves látogatóinknak. Ezért gyűjtünk statisztikai adatokat a Google Analytics segítségével, amely kizárólag az IP címeket tárolja a személyes adatok közül.
Reklámcélú:
Azért települnek ezek a sütik, hogy a felhasználók számára egyedi ajánlatot, és számára releváns, érdeklődési körébe tartozó reklámajánlatokkal tudjuk megcélozni.