Salátatörvény és egyéb ínyencségek

Az immár sokéves hagyományhoz hűen az idei nyár is bővelkedik az adózást érintő hírekben. A legnagyobb változásokat várhatóan a Parlament által jelenleg is tárgyalt 2023. évi költségvetés megalapozásáról szóló törvény hozza majd, de emellett is találkozhatunk az adózást érintő változásokkal.

T/360. számú törvényjavaslat Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról

A költségvetési salátatörvény a már megszokott módon számos adónemet érint. A főbb elemei:

• Cégautóadó: A tervezet szerint 2023-tól immár időkorlát nélkül maradnak azok a megemelt adótételek, amelyeket az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet még csak 2022 végéig vezetett be.

• Személyi jövedelemadó:
  • Üzemanyagköltség-elszámolás: hiánypótló jelleggel a CNG fogyasztói árának közzétételére, valamint a hibrid és elektromos járművek költségelszámolásához hiányzó üzemanyagnormákra vonatkozó rendelkezések kerülnének be az Szja tv.-be.
  • 25 év alatti fiatalok kedvezménye: a javaslat szerint a jogosult nemcsak a munkáltatójának vagy a számára rendszeres bevételt juttató kifizetőnek tehetne nyilatkozatot arról, hogy nem kéri a kedvezmény érvényesítését, hanem minden kifizetőnek, így elkerülhető volna az év végi adófizetési kötelezettség.

• Társasági adóban a legfontosabb változások a transzferárszabályok szigorítását célozzák, nagyrészt már a 2022-ben kezdődő adóév adókötelezettségére is alkalmazandó módon:
  • A tao-bevallásban a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggésben adatot kell szolgáltatni.
  • Kiterjesztik az interkvartilis tartomány kötelező alkalmazásának eseteit.
  • Bevezetik a mediánértékre történő kötelező kiigazítást.
  • Jelentősen megemelkednek a bírságtételek, valamint a szokásos piaci ár megállapításának díjtétele.

• Általános forgalmi adó:
  • A javaslat szerint a csoportos adóalanyiság megszűnését követően is a csoportos adóalanyiságban résztvevő tagok által kijelölt képviselő tehet a megszűnt csoportos adóalany nevében érvényes jognyilatkozatot az áfa kötelezettség vonatkozásában.
  • Az Európai Unió Bírósága által a C-717/19. számú magyar vonatkozású Boehringer-ügyben hozott ítélet nyomán lehetővé válik a támogatásvolumen-szerződésekhez kapcsolódó adóalap-csökkentés.

• KATA:
  • Nem jelentkezhetnek be az adózók a KATA hatálya alá, ha szankciós adószám-törléssel érintettek, függetlenül az adószám törlésének időpontjától.
  • Az ügyvédi iroda adóalanyisága jogutód nélküli megszűnés esetén a kamarai nyilvántartásból való törlés napjával szűnik meg.
  • A legfontosabb kérdésekben (kik választhatják a jövőben a katát, milyen mértékű adót kell majd fizetniük, mikor tekintendő munkaviszonyt leplező színlelt ügyletnek a katás és megbízója közötti jogviszony) egyelőre még javaslati szinten sincs kialakult álláspont, ezekre nézve a tervezet egyelőre a hatályos jogszabályi rendelkezések szövegét tartalmazza. E téren vélhetően a parlamenti vita során fog kikristályosodni a jogalkotói szándék, elképzelhető, hogy a KATA jelenlegi formájában akár teljesen kivezetésre kerül.

• KIVA:
  • Az interkvartilis tartományra és a kiigazítási pontra vonatkozó rendelkezések a kiva-szabályozásba is bekerülnek, első alkalommal a 2022. adóévére kell azokat alkalmazni.

• Innovációs járulék:
  • Járulékkötelezettség terheli a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi telephelyét, beleértve a fióktelepét is.
  • Az innovációs járulék hatálya alá kerülő telephely a 2022. adóévi innovációs járulék előlegét 2022. október 20. napjáig állapítja meg, vallja be és fizeti meg.

• Jövedéki adó:
  • A dohánygyártmányokon belül külön kategóriaként határozzák meg a hevített dohánytermékeket. A módosítás célja, hogy a hevítéssel fogyasztható, azonban dohányt vagy nikotint nem tartalmazó (jellemzően gyógynövény alapú) termékek is jövedéki adóköteles termékekké váljanak.

• Adózás rendje:
  • Amennyiben az adózó adatbejelentése hiányos, valótlan vagy téves adatokat tartalmaz, a módosítás értelmében lehetőség lesz a helyi adó adóellenőrzési eljárásban történő megállapítására is.
  • A pénztárgépek üzemeltetésével összefüggő, csekély súlyú, költségvetést nem károsító, csupán adminisztratív jellegű jogsértések esetében ismételt jogsértés esetén is mellőzheti az adóhatóság az üzletlezárás elrendelését.

• NAV szervezete:
  • A NAV élére ismét elnök kerül, aki azonban továbbra is a Kormányhoz tartozó személy: a Kormány rendeletében kijelölt államtitkár lesz.
  • Az elnökhelyettesek a jövőben a NAV szervezetéhez fognak tartozni.

Globális minimumadó

A globális minimumadóval kapcsolatos EU-s szabályozás állásáról időről időre hírt adtunk, utoljára a június 2-ai hírlevelünkben.

Az Országgyűlés múlt héten a globális minimumadó bevezetésére vonatkozó európai uniós irányelv elfogadásának elutasításáról szóló 24/2022. (VI. 21.) OGY határozatban elutasította a globális minimumadó bevezetésére vonatkozó európai uniós irányelv elfogadását, az orosz-ukrán háború okozta új világgazdasági helyzetre, a háborús inflációra és a háborús gazdasági válságra hivatkozva.

A határozat indoklása szerint a szükséges szakértői munka nem a megfelelő ütemben halad globális szinten, így az Irányelv elfogadása megelőzné a globális szabályok végleges elfogadását. A globális minimumadó részletszabályai tekintetében a javaslat nem áll készen a végrehajtásra. Magyarország számára a nyitott kérdések között kifejezetten fontos, hogy ha beszedésre kerül egy belföldi kiegészítő adó az érintett vállalkozásokra, akkor ezt a többletadót külföldön biztosan beszámítsák. Jelenleg ennek részletei ismeretlenek, így a korai bevezetés a magyar adórendszer egészét jelentősen befolyásolja.

A jelenlegi háborús gazdasági válság sújtotta környezetben rendkívül magas kockázatot jelent az Európai Unió és – elsősorban – Magyarország versenyképessége szempontjából, ha a szabályokat elhamarkodottan vezeti be az Európai Unió. A vállalkozások számára kevés felkészülési idő maradna a jelentős adminisztrációs teherrel is járó, rendkívül komplex szabályoknak való megfelelésre.

Marad a FAD a mezőgazdasági és acélipari termékekre, valamint az ÜHG-kibocsátási egységek értékesítésére vonatkozóan

Amint arról 2021. november 9-ei hírlevelünkben beszámoltunk, a 613/2021. (XI. 8.) Korm. rendelet úgy rendelkezett, hogy 2022. június 30. után is fennmarad a vas- és acélárukra, a gabonákra és a széndioxid-kibocsátási kvótákra vonatkozó FAD.

E rendelet 2022. június 1-jén hatályát vesztette, de a veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló 2021. évi CXXX. törvény továbbra is biztosította a fordított adózás fennmaradását az érintett termékkörök tekintetében. Időközben pedig uniós szinten is elfogadták azt a jogszabályt (a 2022/890 EU tanácsi irányelvet), amely lehetővé teszi a tagállamok számára az érintett, fordított adózásra vonatkozó rendelkezéseik 2022. június 30-át követő fenntartását, 2026. december 31-ig.

A témában a NAV tájékoztatót tett közzé.

Hitelfinanszírozási adóelőny-csökkentési támogatás (DEBRA)

Az Európai Bizottság adósság-saját tőke torzulás csökkentését célzó adókedvezményre (DEBRA) vonatkozó irányelvjavaslatot tett közzé.

A kezdeményezés célja arra ösztönözni a vállalkozásokat, hogy beruházásaikat ne hitelből, hanem tőke-hozzájárulásból finanszírozzák. A túlzott eladósodottság veszélyeztetheti a pénzügyi rendszer stabilitását és növeli a csődök kockázatát, ami a munkanélküliség növekedéséhez vezet.

A kezdeményezés a hitelfinanszírozáshoz kapcsolódó adóelőnyök ellensúlyozása céljából a saját tőkéből finanszírozott új beruházásokhoz nyújtott támogatást vezet be (lehetővé teszik a saját tőke növekedése után járó fiktív kamatok adózási célú levonhatóságát, és korlátozzák a nettó hitelfelvételi költségek adózási célú levonhatóságát). A rendszer egyúttal számos szigorú adókikerülés elleni szabályt fog tartalmazni a méltányos adózás érdekében.

A javaslat indoklása szerint a pénzügyi vállalkozások kivételével minden olyan adóalany élhet majd a kedvezménnyel, aki egy vagy több tagállamban társaságiadó-köteles.

A tervezet szerint az irányelvként elfogadott javaslatot 2023. december 31-ig kell átültetni a tagállamok nemzeti jogába, és 2024. január 1-jétől kell hatályba lépnie.

A szabályozás jelenleg a bizottsági elfogadás szakaszában van, melynek során 2022. július 29-éig véleményt lehet nyilvánítani róla.

Tekintettel az igen jelentős változásokra, javasoljuk ügyfeleinknek a hivatkozott jogforrások tanulmányozását is, további kérdés esetén pedig szakértőink állnak rendelkezésre.