Viszlát KATA! Avagy KATA alól SZJA-ra áttérés: gyakran ismételt kérdések

Az idei nyár is rengeteg változást hozott az adózásban, gondolhatunk itt az extraprofit adók bevezetésére vagy a több százezer kisadózó vállalkozást érintő KATA változásra.

Korábbi hírlevelünkben ismertettük, hogy a KATA jelenlegi formájában megszűnik, új szabályozás váltja a jelenlegi törvényt.

Tapasztalatunk alapján e kisadózó vállalkozások százezrei próbálnak információt szerezni arról, mi vár rájuk ősztől, amikor kiesnek a KATA alól. Összegyűjtöttünk néhány gyakran ismételt kérdést a témával kapcsolatban.

1. Tényleg könyvvizsgálatra köteles az egyéni vállalkozó, ha kikerül a KATA alól?

Nem, egyéni vállalkozónál nincs könyvvizsgálati kötelezettség, mivel nem a számviteli törvény alanya.

• Mennyi szja-t kell fizetnie egy egyéni vállalkozónak?

Ez sok tényezőtől függ, például:

• vállalkozói személyi jövedelemadót vagy átalányadózást választ,
• előbbi esetben mennyi költsége merül fel, utóbbi esetben milyen költséghányad vonatkozik rá,
• jogosult-e adóalap-csökkentő tétel alkalmazására stb.

A konkrét adótervezéshez mindenképpen javasolt szakembert bevonni.

• Mennyi járulékot kell fizetnie egy szja-s egyéni vállalkozónak?

Az egyéni vállalkozónak főszabály szerint az adott hónapban ténylegesen realizált jövedelme (átalányadósnál az átalányban meghatározott jövedelem, vállalkozói szja-snál a kivét) után 18,5%-os társadalombiztosítási járulékot (tbj) és 13%-os szociális hozzájárulási adót (szocho) kell fizetnie.

A főfoglalkozású egyéni vállalkozónak egy minimumalap után akkor is meg kell fizetni a tbj-t és a szochót, ha az adott hónapban ténylegesen realizált jövedelme ennél alacsonyabb, sőt, akkor is, ha az adott hónapban egyáltalán nem volt jövedelme, néhány kivétellel (pl. az egyéni vállalkozó egész hónapban szüneteltette a tevékenységét vagy táppénzen volt). A minimumalap a 18,5%-os tekintetében a minimálbér, míg a 13%-os szocho esetében a minimálbér 1,125-szöröse. A minimálbér középfokú végzettséget nem igénylő tevékenységnél a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összege (2022-ben 200.000 Ft/hó), legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő tevékenységnél a garantált bérminimum (2022-ben 260.000 Ft/hó).

Az ún. kiegészítő tevékenységet folytató (nyugdíjas) egyéni vállalkozónak sem tbj-, sem szocho-fizetési kötelezettsége nincs.

• Azt olvastam, ha átalányadót szeretnék választani, még augusztusban meg kell tennem, szeptembertől erre nem lesz lehetőségem. Igaz ez?

Nem. A Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint, akiknek nem felel meg az új kata, vagy azt nem választhatják, 2022. október 31-ig jelenthetik be az átalányadó választását. Ebben az esetben az egyéni vállalkozó 2022. augusztus 31-ig katás, szeptember 1-től átalányadózó.

• Ha nem jelentkezem be szja alá, KATA-s maradok?

Az eddigi KATA mint adónem megszűnik aug. 31-ével, annak a hatálya alól minden KATA-s kikerül.

Szeptember 1-től életbe lép az “újkata”, amit szintén kisadózó vállalkozók tételes adójának hívnak, de ez már egy új adónem lesz. Aki az eddigi KATA-sok közül megfelel a feltételeinek, annak szeptember 25-ig be kell jelentkeznie az “újkata” alá, különben nem válik annak alanyává. Aki nem felel meg a kritériumoknak, és átalányadóra szeretne átváltani, annak október 31-ig kell ezt bejelentenie. Aki sem az “újkata”, sem az átalányadó választását nem jelenti be, az a törvény erejénél fogva a főszabálynak minősülő adózási forma, a vállalkozói személyi jövedelemadó hatálya alá kerül. Ezt azoknak éri meg választani, akik az átalányadóban elszámolhatónál több költséggel rendelkeznek, és nem bánják, ha cserébe összetettebb módon kell kiszámítaniuk az adójukat és több nyilvántartást kell vezetniük.

• Úgy hallottam, átalányadózásnál van egy értékhatár, ameddig nem kell személyi jövedelemadót fizetni, de különböző összegeket emlegetnek: havi 100 ezer, éves 1,2 millió, éves 2 millió. Mi az igazság?

Az átalányadózó egyéni vállalkozó éves jövedelméből a minimálbér felét meg nem haladó rész adómentes. Idén a minimálbér havi 200.000 Ft, az éves összeg fele tehát (12*0,5*200.000=) 1.200.000 forint. A katával ellentétben ez éves összeg, nem havi keretekből áll össze, tehát nem havi 100.000 forint lesz adómentes, hanem az éves jövedelemből 1.200.000 forint. Mivel a jogszabály nem rendelkezik időarányosításról, a mentes összeg akkor is ugyanennyi, ha nem minden hónapban volt átalányadós jövedelme a vállalkozásnak (például mert szeptembertől tér át szja-ra).

A mentesség a jövedelemre vonatkozik, ami azt jelenti, hogy attól függően, milyen költséghányad vonatkozik a vállalkozóra, eltérő az a bevétel, amire jutó jövedelem szja-mentes. 40%-os költségátalány esetén például a bevételből az első 2 millió forint után nem kell szja-t fizetni, hiszen 2.000.000*0,6=1.200.000.  

Lényeges, hogy a mentesség kifejezetten a személyi jövedelemadó tekintetében áll fenn. A főfoglalkozású egyéni vállalkozó ezért a minimumalap utáni tbj- és szochofizetési kötelezettség alól nem mentesül abban a hónapban sem, amikor az átalányban megállapított jövedelme ugyan meghaladja a minimumalapot, de részben vagy egészben szja-mentes, és az szja-mentes rész fölötti összeg nem éri el a minimumalapot.

•  Ha átalányadót választok, fogok tudni családi kedvezményt érvényesíteni az szja-alapból?

Igen. Átalányadózás esetén az egyéni vállalkozói bevételből az átalányban megállapított jövedelem az összevont adóalapba tartozik, ezért az összevont adóalapot csökkentő tételek (négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye, 25 év alatti fiatalok kedvezménye, személyi kedvezmény, első házasok kedvezménye, családi kedvezmény) átalányadózásnál is érvényesíthetőek.

• Helyi iparűzési adóban katásként tételes adózást választottam. Megtarthatom ezt az adózási módot?

Nem, a tételes adózást csak KATA-sok választhatják az iparűzési adóban. Szja-s egyéni vállalkozók főszabály szerint a nettó árbevételükből a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényben meghatározott tételek levonásával állapítják meg az adóalapjukat. Az adó alapjának egyszerűsített meghatározására az alábbi lehetőségeik vannak:

• Átalányadós egyéni vállalkozók választhatják azt, hogy az átalányban megállapított jövedelem 20%-kal növelt összege legyen az adóalapjuk.
• Vállalkozói szja-s egyéni vállalkozók, amennyiben a nettó árbevételük az adóévben (törtév esetén napi arányosítással időarányosan) nem haladta meg a 8 M Ft-ot, választhatják azt, hogy az adó alapja a nettó árbevételük 80 százaléka legyen.

Bármelyik módszerrel határozza meg az szja-s egyéni vállalkozó a hipa-alapját, évente kétszer (március 15-ig és szeptember 15-ig) előleget kell fizetnie, a tárgyévet követő év május 31-éig pedig bevallást kell benyújtania. Amennyiben a megfizetett előlegek együttes összege kevesebb, mint a bevallásban kiszámított éves adó összege, a különbözetet május 31-ig meg is kell fizetni. Ha az előlegek együttes összege meghaladja az éves fizetendő adót, akkor a túlfizetést ki lehet kérni, de rajta is hagyni a folyószámlán, ekkor ennyivel kevesebbet kell ténylegesen befizetni a következő előleg összegéből.

• Szja-s egyéni vállalkozóként is kell kamarai hozzájárulást fizetni?

Igen, az 5.000 forintos éves kamarai hozzájárulást március 31-ig minden egyéni vállalkozónak be kell fizetnie, függetlenül a választott adózási formától.

1. Ha a KATA-ból kiesek, áfában is elveszítem az alanyi mentességet?

Nem. Az áfa önálló adónem, független a jövedelemadózásra választott adózási formától, ezért önmagában a KATA-ból való kiesés miatt az alanyi mentességet nem veszíti el az egyéni vállalkozó.

Figyelni kell azonban arra, hogy az áfában a 2022. év egyetlen adóévnek számít, amire végig a 12 millió forintos értékhatár vonatkozik az alanyi mentesség tekintetében. Ha tehát egy vállalkozó, élve az Újkata tv. átmeneti rendelkezéseiben biztosított lehetőséggel, 2022-ben még KATA-sként kiszámláz 12 millió forintot, majd szja-alanyként is folytat tevékenységet 2022 hátralevő részében, akkor át fogja lépni az alanyi mentesség értékhatárát, és emiatt már valóban elveszíti az alanyi mentességet, és 2024 végéig nem is választhatja azt újra.

1. Szja-alanyként is elég lakossági bankszámlával rendelkeznem, vagy pénzforgalmi számlát kell nyitnom?

Pénzforgalmi számlát a belföldi jogi személynek és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett természetes személynek – ideértve az egyéni vállalkozót is – kell nyitnia. Alanyi mentes egyéni vállalkozóknak tehát továbbra sem kell pénzforgalmi számlát nyitniuk (áfakörösöknek pedig már KATA-sként is kellett volna).

Tekintettel arra, hogy minden vállalkozásnak más és más szempontok alapján kell dönteni, eltérő körülmények között működik, javasoljuk adószakértővel való konzultációt.

Az elkövetkező hetekben KATA kérdés-válasz adatbázisunkat folyamatosan bővítjük, javasoljuk azt figyelemmel kísérni.