Héa a digitális korban: az Európai Bizottság közzétette jogszabály-módosítási javaslatcsomagját

Az utóbbi években hozzászokhattunk, hogy év vége felé már nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi adózási változásokra is figyelnünk kell. A módosítások szinte minden adónemet érintenek. Tájékoztatásunk ezúttal a hozzáadottértékadó jövőbeli változásaihoz kapcsolódik.

2020-ban az Európai Bizottság “VAT in the Digital Age” (héa a digitális korban) megnevezéssel adóügyi cselekvési tervet fogadott el. Ennek céljai:

• a hozzáadottértékadó szabályozását a digitális kor követelményeihez igazítani,
• biztosítani a tagállamok részére a héa-bevételek hatékonyabb beszedését a héa-rés csökkentése révén,
• könnyíteni az egységes piac előnyeit kihasználni kívánó vállalkozásoknak az eltérő tagállami szabályozásból fakadó adminisztrációs terhein, valamint mérsékelni a szintén a széttagoltságból eredő – különösen a szálláshely-szolgáltatási és a közlekedési ágazatban jelentkező – versenytorzulást.

Ezen célok eléréséhez 2022. december 8-án az Európai Bizottság jogszabály-módosítási javaslatcsomagot tett közzé, melynek főbb elemei az alábbiak:

• Digitális jelentéstételi kötelezettség (Digital Reporting Requirements – DRR):
  • A Közösségen belüli ügyletek vonatkozásában a jelenlegi havi/negyedéves összesítő nyilatkozatot az elektronikus számlázáson alapuló, valós idejű, tranzakcióalapú, digitális jelentéstételre való áttérés váltja fel.
  • Ez lényegében azt jelenti, hogy a javaslat szerint a határon átnyúló Közösségen belüli ügyletekről az adóalanyoknak elektronikus számlát kell majd kibocsátaniuk, és a számlák bizonyos adatairól automatikusan adatot kell szolgáltatniuk az adóhatóság felé. Az összesítő nyilatkozatok benyújtására a továbbiakban már nem lesz szükség, mivel az érintett adatok a nemzeti adóhatóság rendelkezésére állnak majd. A nemzeti adóhatóságok ezen adatokat egy új, a közös elemzést is támogató informatikai rendszeren keresztül megosztják egymással.
  • A belföldi ügyletekre vonatkozóan a tagállamoknak nem kell kötelezően előírniuk jelentéstételi kötelezettséget, de amelyik tagállam ezen ügyletekre nézve is megköveteli az adatszolgáltatást, azt a tervek szerint harmonizált keretrendszerben teheti majd meg, ezáltal csökkennek majd a vállalkozások adminisztratív és jogkövetési költségei.
  • A tagállamok az aktualizált keretszabályozás értelmében a belföldi, vállalkozások közötti ügyletekre is bevezethetnek kötelező elektronikus számlázást, feltéve, hogy a vállalkozások számára ugyanazt az európai szabványt teszik elérhetővé.

• Platformgazdaságra vonatkozó szabályok:
  • A platformgazdaság ugrásszerű növekedésnek indult az elmúlt időszakban. Az online platformok bizonyos szolgáltatások nyújtói és a fogyasztók között közvetítőként működnek. A jelenlegi héa-szabályok szerint a szolgáltatások mögöttes szolgáltatója, például a lakást bérbeadó személy köteles a héát beszedni és az adóhatóságnak befizetni. Sok mögöttes szolgáltató – jellemzően magánszemély és kisvállalkozások – azonban nincs tudatában annak, hogy az általa nyújtott szolgáltatások után héa fizetésére kötelezett lehet, de legalábbis nehézséget jelent számára, hogy héa-kötelezettségeinek eleget tegyen. Ugyanakkor a méretgazdaságosság és az ilyen platformok felhasználóinak száma következtében – különösen a szálláshely- és személyszállítási ágazatban – ezek a szolgáltatók immár közvetlen versenyben állnak a hagyományos héa-nyilvántartásba bejegyzett szolgáltatókkal, például a szállodákkal és a személyszállító vállalatokkal.
  • A személyszállítási és a rövid távú szállásfoglalási platformokra vonatkozó új szabályok értelmében maga a közvetítő platform tartozik majd felelősséggel a héa beszedéséért és megfizetéséért, amennyiben a mögöttes szolgáltató ezt nem tette meg. Ez egyrészt megszünteti az érintett ágazatokban a versenytorzító hatásokat, másrészt pedig a kkv-k számára könnyítést jelent, hogy helyettük a platform teljesítheti a héa-kötelezettségeket, így a székhelyüktől, telephelyüktől eltérő tagállamban teljesített ügylet esetén nem szükséges ott bejelentkezniük.
  • A javaslat végérvényesen tisztázza a fentiekhez kapcsolódóan, hogy a szálláshelyek rövid távú bérbeadása az EU-ban nem mentes a héa alól.
  • Azok az online platformok, amelyek megkönnyítik a termékek végső fogyasztónak történő értékesítését az EU-ban, felelősek lesznek a héa beszedéséért és megfizetéséért („vélelmezett értékesítő”), függetlenül attól, hogy az EU-n belül vagy kívül helyezkednek el.
  • Ezen túlmenően a platformok a mögöttes szállítók termékeinek más tagállamokba történő, az értékesítést megelőző átadása esetén is vélelmezett értékesítővé válnak.
  • A platformok az OSS egyszerűsítési lehetőségek alkalmazásával is bevallhatják és befizethetik az összes ilyen értékesítés után fizetendő héát.
  • Az importált termékek távértékesítésében közreműködő online platformok számára a javaslat kötelezővé tenné az import egyablakos ügyintézési rendszerbe (IOSS) történő regisztrációt.

• Egységes héa-regisztráció az egész EU területén (Single VAT Registration – SVR):
  • Az OSS és IOSS rendszer 2021-es bevezetésével jelentősen bővült azon esetek köre, amelyeknél az egynél több tagállamban tevékenységet folytató vállalkozásoknak nem szükséges más tagállamokban regisztráltatniuk magukat. A javaslat a már működő egyablakos rendszerek alkalmazási körét kiterjesztené. A szabályozás célja, hogy a vállalkozások az egész EU területén bármilyen gazdasági tevékenységet folytathassanak úgy, hogy ehhez elegendő legyen egyetlen tagállamban regisztrálniuk, egyetlen online portálon keresztül teljesíthessék héa-kötelezettségeiket, és kizárólag az adott tagállam adóhatóságával kelljen kapcsolatba kerülniük.
  • A fordított adózás alkalmazási köre is bővülne: a javaslat értelmében, ha egy vállalkozásnak egy másik tagállamban készletei vannak, a második tagállamban lévő másik vállalkozásnak is továbbértékesíthet árukat, a vevő pedig fordított adózás keretében maga fizethetné meg a héát, így az értékesítőnek nem kellene bejelentkeznie a második tagállamban.
  • Az egyablakos rendszer használata továbbra is csak lehetőség lesz, nem kötelező.
  • Kivételt jelent az importált termékek távértékesítésében közreműködő online platformok kötelező regisztrációja az import egyablakos ügyintézési rendszerbe, ami a héaelőírások jobb érvényesülését szolgálja.

Az Európai Bizottság javaslatcsomagjáról további részletek olvashatóak a Bizottság sajtóközleményében.