Így módosítaná az adótörvényeket a 2024. őszi adócsomag

Előző hírlevelünkben már beszámoltunk róla, hogy a 2024. őszi adócsomag már az Országgyűlés előtt van, és megírtuk, miben hozna újdonságot az áfa területén az egyes adótörvények módosításáról szóló T/9724 sz. törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat).

Az alábbiakban összefoglaljuk, milyen főbb változások várhatóak a többi adónemben a Javaslat szerint. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy ezek még nem a végleges változások, mivel a jogalkotási folyamat során még módosulhatnak.

Személyi jövedelemadó

A Javaslat két lépcsőben növelné a gyermekek után járó adókedvezményt: a tervek szerint 2025. július 1-jétől a jelenlegi másfélszeresére, a 2026. január 1-jétől a jelenlegi mérték kétszeresére emelkedik a kedvezmény.

Az egyéni vállalkozók átalányadózása tekintetében a 80 százalékos költséghányad alkalmazására jogosító tevékenységek listájában az eddig alkalmazott TESZOR-kód helyére az egyéni vállalkozók által más vonatkozásban is használt ÖVTJ-kódok kerülnek.

A tervek szerint teljesítéskor nem lesz adóköteles az eredeti jogosult magánszemély szellemi termékének gazdasági társaság részére nem vagyoni hozzájárulásként történő szolgáltatása (apport). A rendelkezés célja, hogy segítse az újonnan induló, innovatív, piaci értékkel bíró szellemi termékkel rendelkező vállalkozások létrejöttét.

Tételes átalányadózás a jövőben csak akkor lesz választható, ha a magánszemély magánszálláshely-szolgáltatási tevékenységét legfeljebb három ingatlanban végzi. Több saját tulajdonú ingatlan magánszálláshelyként történő hasznosítása esetén a tételes átalányadózás nem lesz választható, az adókötelezettséget az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kell teljesíteni. A tételes átalányadó éves mértéke 2025. január 1-jétől lakószobánként 150 ezer forintra emelkedik azokon a településeken, ahol a tárgyévet megelőző második évben a vendégéjszakák száma meghaladta a 2 milliót, és 38 ezer 400 forint marad azokon a településeken, ahol a tárgyévet megelőző második évben a vendégéjszakák száma 2 millió alatt volt.

A 2025. január 1-jén nyilvántartott és a számlára 2025. évben utalt munkáltatói támogatás 50 százalékának erejéig a SZÉP Kártya a 2025. évben a lakásfelújításra fordított kiadásokra is felhasználható. A lakásfelújítás címén figyelembe vehető termékeket, szolgáltatásokat a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló kormányrendelet határozza meg.

Az Szja tv. alapján a munkáltató mellett a szakszervezet és a szövetkezet is adhat béren kívüli juttatást (a szakszervezet üdülési szolgáltatás formájában, a szövetkezet a közösségi alapjából nem pénzbeli formában juttatott jövedelem formájában). Mindkét jövedelemre értékbeli korlát vonatkozik: az üdülési szolgáltatás személyenként a minimálbér összegéig, a szövetkezet közösségi alapjából adott juttatás személyenként a minimálbér havi összegének 50 százalékáig adózhat béren kívüli juttatásként. A Javaslat értelmében az értékhatárt meghaladóan adott juttatás egyes meghatározott juttatásként (tehát kifizetői adózás mellett és nem a juttatásban részesülő magánszemély jövedelmeként) lenne adóköteles.

Bővül a tervek szerint az adómentesen adható juttatások köre, adómentes lenne például

• a Diákhitel II. konstrukció havi törlesztő részleteinek megfizetéséhez és akár a hitel visszafizetéséhez (előtörlesztés) adott munkáltatói juttatás,
• a visszaváltási díjas termékek magánszemély részére történő átengedése (például ha egy konferencián kapott üdítő palackját a résztvevő hazaviszi és maga váltja vissza, nem kell szja-t fizetnie), illetve
• a kifizető az általa fenntartott sportolási célú létesítmény (pl. az irodaházban lévő konditerem) és az abban elhelyezett sporteszközök ingyenes vagy kedvezményes használatának biztosítása.

Társasági adó

A hibrid adóelkerülés elleni szabályok eddig csak a levonás tilalmát tartalmazták. A Javaslat rendezné a kettősen figyelembe vett bevétel kérdését is: a kettős levonás elszámolható lenne az adóévben vagy későbbi adóévekben felmerülő, kétszeresen beszámított bevétellel szemben.

A veszélyes hulladék tárolására igénybe vett telek után a számviteli értékcsökkenéssel azonos összegű leírás lesz érvényesíthető a társasági adó alapjánál, akár már a 2024. adóévtől.

Kisvállalati adó

A kivaalanyiság ismételt választása lehetővé válik minden esetben, ha az adóalanyiság olyan egyesülés, szétválás miatt szűnik meg, amelynek során nem valósul meg az eszközök átértékelése.

Globális minimumadó

A belföldi csoporttagnak vagy a nevében eljáró kijelölt helyi szervezetnek az adóévre elismert belföldi kiegészítőadó-előleget kell megállapítania, bevallania és megfizetnie. A határidő az elismert belföldi kiegészítő adóval érintett adóév utolsó napjától számított tizenegyedik hónap 20. napja.

A jogszabály meghatározza az adóelőleg bevallás adattartalmát.

Az elismert belföldi kiegészítőadó-előleg összege az adóévre várhatóan fizetendő elismert belföldi kiegészítő adó összege. Az előleg vonatkozásában késedelmi pótlék, adóbírság és mulasztási bírság alkalmazásának nincs helye, ha a csoporttag jóhiszeműen járt el.

Az elismert belföldi kiegészítőadó-előlegre vonatkozó szabályokat már a 2024-ben kezdődő adóév adókötelezettsége vonatkozásában alkalmazni kell.

Jövedéki adó

A Javaslat értelmében módosul az egyéb ellenőrzött ásványolaj és a gázolaj fogalma, valamint a HVO (hidrogénezett növényi olaj) vonatkozásában külön definíciót kap, és ehhez kapcsolódóan az üzemanyag és a kereskedelmi gázolaj fogalom kiegészül.

2025-től az energiatermékek, az alkoholok és a dohánytermékek jövedéki adómértékeit is valorizálják az infláció mértékével. A jogalkalmazás elősegítése érdekében a NAV közzéteszi az alkalmazandó adómértékeket az internetes honlapján.

A vasúti közlekedésről szóló törvény szerinti vasúti árutovábbítási tevékenységet végző személy a gázolaj mellett a villamos energia jövedéki adójának visszaigénylésére is jogosulttá válik (e tevékenysége, valamint az e tevékenységhez kapcsolódó vasúti vontatás, tolatás vonatkozásában).

A kereskedelmi gázolaj adókedvezménye az uniós adóminimum szintjéig, tehát az adható

legmagasabb szintre emelkedik és a valorizáció mellett is automatikusan azon a szinten marad. A jogalkalmazás elősegítése érdekében az állami adó- és vámhatóság az alkalmazandó adókedvezmény mértékét az internetes honlapján közzéteszi.

Regisztrációs adó, gépjárműadó, cégautóadó, illeték

A Javaslat 2024. évet követően a regisztrációs adó és a gépjárműadó mértéke, valamint a gépjármű és a pótkocsi tulajdonjogának megszerzéséhez kapcsolódó illeték tekintetében is valorizációs automatikus adóemelést vezet be.

Reklámadó

A Javaslat 2025. december 31-éig meghosszabbítja a reklámadó-fizetési kötelezettség felfüggesztését.

Kiskereskedelmi adó

Kibővül az adóalanyok köre azon külföldi vagy belföldi illetőségű platformüzemeltetőkkel, akik kiskereskedelmi tevékenységet végző értékesítőknek biztosítanak piacteret. A platformon keresztül végzett kiskereskedelmi tevékenység tekintetében nem a kiskereskedő, hanem a platformüzemeltető az adóalany.

Helyi adók

A Javaslat kiegészíti, illetve pontosítja az építményadó alóli mentesülés eseteit.

Az önkormányzati adóhatóságok adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében az állami adóhatóság csak az önkormányzati adóhatóságok számára adóztatási szempontból szükséges adatokat küldi meg az adózó székhelye szerinti önkormányzati adóhatóság, valamint azon telephelyei szerinti önkormányzati adóhatóságok részére, amely telephelyeket az adózó bejelentette.

A légi személyszállítást végző vállalkozó fogalmának kiegészítésével nem keletkezik Magyarországon telephelye annak a külföldi vállalkozónak, amelynek illetősége szerinti állama részese a nemzetközi polgári repülésről Chicagóban 1944. december hó 7. napján aláírásra megnyitott Egyezménynek

A Javaslat a különleges gazdasági övezetek megszűnésével összefüggésben az adóztatási hatáskör települési önkormányzathoz való áthelyezésével összefüggő szabályokat is tartalmaz.

A jogkövetési vizsgálatok köre bővül. E szerint az adóhatóság jogkövetési vizsgálat keretében a bevallási időszak lezárását megelőzően is ellenőrizheti, hogy az adózó eleget tett-e a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségének, illetve e nyilvántartással összefüggő iratmegőrzési kötelezettségének, továbbá ellenőrizheti az adózó e nyilvántartásában szereplő adatok, tények, körülmények valóságtartalmát, illetve ezek hitelességét.

Eljárási szabályok

Az adóeljárási szabályok számtalan ponton változnak. Ízelítőül:

• A Javaslat bevezetné az adategyeztetési eljárást, ezáltal a vállalkozások ellenőrzés nélkül is tisztázhatják az adóhatóság által a kockázatelemzés során feltárt adateltéréseket.
• A munkáltatók a biztosítotti jogviszony tisztázására irányuló eljárásban egyszerűen javíthatják a hibákat, hiányosságokat. A jogviszony tisztázását elmulasztó munkáltatók mulasztási bírsággal számolhatnak.
• Rövidül a határidő, amíg az adózó az adószámának törlése nélkül pótolhat egyes mulasztásokat. A jövőben az adóhatóság törli a vállalkozás adószámát, ha az az erre történő figyelmeztetés ellenére sem teljesíti a határidőtől számított 90 (nem pedig 180) napon belül az általános forgalmi adóról teljesítendő összesítő nyilatkozat benyújtására vonatkozó, vagy a havi adó- és járulékbevallási vagy az áfabevallási kötelezettségét.

Tekintettel arra, hogy a Parlament jogalkotási munkája során a tervezetben még változások várhatók, ezért javasoljuk hírleveleink nyomon követését, amelyben a módosításokat és a megszavazott törvény tartalmát is ismertetni fogjuk.